Munkácsy parafrázisai - Lonovics Lászlóval beszélgettünk

2024. február 27. 09:11 | Csiffáry Zsuzsanna

Lonovics László festő- és grafikusművésszel Munkácsy Mihály alkotói világáról és a Munkácsy parafrázisai című munkájáról beszélgettünk.

Lonovics László festő- és grafikusművész, a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Karának főiskolai docense művészként és művészeti oktatóként is Békéscsaba meghatározó személyisége. Korábban is tudósítottunk arról, hogy magas színvonalú szakmai munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott augusztus 19-én. Képességeit legkorábban Mokos József legendás iskolájában pallérozta, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán szerzett diplomát. Később újabb diplomáját Budapesten a Magyar Iparművészeti Egyetemen szerezte.

A művésszel ezúttal Munkácsy Mihály festészetéről és a Munkácsy parafrázisai cmű alkotásairól kérdeztük. 

– A Munkácsy parafrázis című sorozatot 1994-ben, Munkácsy Mihály születésnapjának 150 éves évfordulója alkalmával készítettem. Munkácsy két ikonikus képének – Siralomház (Az elítélt), Köpülő asszony – alakjainak részleteit használtam fel. Itt talán érdemes megjegyeznem, hogy az említett kép 1872-ben készült, ami nem azonos az 1870-ben Párizsban a Szalon aranyérmét elnyert Siralomház című képpel – idézte fel Lonovics László.

Mint mondta, a parafrázis jelentése, egy már létező kép, szobor, egyéb műalkotás újraalkotása más eszközökkel vagy más stílusban.

 

Kép: Lonovics László facebook oldala

 

– Mindegyik változatban központi szerepet játszik a képen látható elítélt alakjának csak egy részlete, szándékaim szerint hangsúlyozandó az arc drámai kifejezését. A sorozat darabjai között található változat egyikén az elítélt arcának kettős ábrázolásával próbáltam a kép érzelmi hatását fokozni – mondta. 

Továbbá a köpülő asszony című képre azért esett a művész választása, mert asszony és gyermek arckifejezése adekvátan kapcsolódik a Siralomház című kép hangulatához.

 

Kép: Lonovics László facebook oldala

 

– A két kép részleteit montázstechnikával komponáltam meg. A kivitelezés szitanyomással készült, viszont mindegyik változat csak egy példányban készült el, beleértve a színváltozatokat is. A képek színvilága jellemzően a Munkácsy képek színeit idézi. A formakészítés és nyomtatástechnikai kivitelezés során igyekeztem redukálni a színek árnyalatait, azzal a szándékkal, hogy a létrejövő kép az eredeti, inspiráló műtől különböző, egyedi alkotás legyen – tette hozzá.

A festő- és grafikusművész kitért a piktorfejedelem munkásságára, festészeti teljesítményére. 

– Munkácsy Mihályról elmondhatjuk, hogy a legismertebb, és méltán az egyik legjelentősebb magyar festő. Egy alkotói életműben – így Munkácsyéban is – több korszak figyelhető meg. Azok megítélése az idők folyamán változó volt. Így például az úgynevezett szalonképek korszakát az 50-60-as években tartalmi szempontból negatívan ítélték meg Magyarországon. A képek az arisztokrácia kellemes, gondtalan idilli életét közvetítették, ami összeegyeztethetetlen volt az akkori politikai ideológiával. Véleményem szerint ezeken a képeken elismerésre méltó festői értékek figyelhetők meg. Elsősorban nem az alakok, hanem a belső tér egyes részleteinek festőisége: azok ecsetkezelése, lazúros festésmódja már-már az impresszionista stílust idézik. Munkácsy franciaországi kortársai, mint például Monet, Manet, Pissarro, akkor már az impresszionizmusban alkottak. Hogy Munkácsy nem vált követőjévé ennek az irányzatnak, annak több oka lehet. Talán az egyik, hogy az impresszionizmust az akadémikus festészeti stílust kedvelő közönség értetlensége fogadta, és az elnevezés is (impresszió) gúnynév volt. Ne felejtsük el, hogy Munkácsy megélhetését a képek eladása biztosította, vásárlói elsősorban a jómódú arisztokrácia képviselői voltak, akik olyan képeket akartak látni otthonaikban, amelyek az ő életvitelüket és környezetüket mutatta be – tért ki a részletekre.

Emellett még hangsúlyozta, hogy Munkácsy Mihályban is megvolt az a képesség, hogy az említett stílusban alkosson. Ezt bizonyítja, A poros út című képének két változata, amit magyarországi utazása alkalmával festett. Az elsőt 1874-ben békéscsabai látogatásakor, a másodikat 1883-ban készítette. Ezt a két kis remekművet a kortárs kritikusok impresszionistának tartották.

– Jól jelzi ez a két kisméretű képnek az életműben elfoglalt jelentőségét az is, hogy a Poros út I. című kép 2003-ban 220 millió forintért kelt el egy aukción. Ahogy a tudósítás említi: „Eddig még egyetlen magyar festményt sem értékesítettek árverésen ekkora összegért”– osztotta meg a Behirrel.


Lonovics László folyamatosan dolgozik, mint fogalmazott, "erre belső késztetése van". Emellett rendszeresen kap meghívást országos tárlatokra, amelyeken új képekkel szokott részt venni. Hangsúlyozta, hogy azt is tervezi, hogy ebben az évben is készít Munkácsy ihlette képeket. Legközelebb a Magyar Festők Társaságának Reflexiók című csoportos kiállításán vesz részt, amely a görögországi Kréta szigeti Heraklionban nyílik március 4-én. Azt követően március 9-én, a Kecskeméti Katona József Múzeumban megnyíló, XII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálén szerepel egy munkájával. A 232 pályázó közül, 137 alkotó munkáját válogatta be a zsűri, erre az országos tárlatra.  

Lonovics László Munkácsy parafrázisai címet viselő teljes sorozata megtekinthető a művész facebook oldalán. 

 

További programok »

FEL