– A mai foglalkozáson öt növényre fókuszálunk – meséli Bonyhádiné Pásztor Enikő. – Többek között a ligeti zsályára, amit a gyerekekkel szedünk le és egy kis csokrot, koszorút készítünk belőlük. Majd megtanítjuk nekik, hogy mi a különbség a ligeti zsálya és mezei zsálya között. A ligeti zsálya kifejezetten fertőtlenítő hatású, de nyugtató hatása is van, én például a gimnázium érettségi alatt teaként fogyasztotta.
Megemlíti, a másik növény a cickafark, amely mint löszpusztai növényként jelenik meg a gát másodlagos vegetációjában. Hozzáteszi, a cickafarkok nagyon szárazságtűrő növények, és kifejezetten nőgyógyászati panaszokra: ülőfürdőként alkalmazzák, de teaként is fogyasztható.

Titkok a gátoldalban – Fotók: Rusznyák Csaba / Gyulai Hírlap
– További érdekesség, hogy ezeken a nagyon szárazodó, UV-vel terhelt oldalakon milyen erőteljesen megjelennek a rozsnokok (vadzab), hiszen ezekre az oldalakra inagyon meredeken süt a nap – folytatja. – Illetve a mentákat is csak itt, a vízparton lehet gyűjteni. Elsősorban emésztésjavítóként használjuk. Továbbá találkozhatunk lósóskával is, melynek elsősorban a magját használják, amely ilyenkor szép barna. Ez a növény elsősorban salaktalanításra való; az epe és a máj funkciókat javítja.
Végül beszél a keskeny levelő útifűről, amit lándzsás útifűnek is hívnak. Amely most gyönyörűen virágzik. A lándzsás útifüvet köztudott, hogy köhögéscsillapítóként használjuk; leginkább gyerekek isszák.
– A programjainkra elsősorban kisebb gyermekes családok jönnek. Körülbelül két-háromszáz métert sétálunk a gát mellett. Utána leülni és ahogy említettem, a legyűjtött növényeket alaposan átbeszéljük és egy kis koszorút fogunk elkészíteni – fogalmaz.