Két győzelmet követően hazai pályán szerepelt a csabai labdarúgó csapat, ezúttal a kiesés ellen menekülő Budafok együttesét fogadták Boér Gáborék. Más célokért küzd a két együttes, és a legutóbbi Szolnok elleni idegenbeli 4-1-es győzelem is inkább azt sejtette, hogy a lila szimpatizánsok örülhetnek nagyobb eséllyel a végén. Bár igaz ami igaz, figyelmeztető jel lehetett a fővárosiak legutóbbi két fordulóban mutatott teljesítménye és győzelme.
Merkantil Bank Liga NB II, 34.forduló:
Békéscsaba 1912 Előre - Budafoki MTE 0-1 (0-0).
Gólszerző: Ihrig-Farkas (52.)
A tabellán elfoglalt helyezések ide vagy oda, a vendégcsapat ragadta magához a kezdeményezést inkább a találkozó elején. Már a 4. és a 10. percben is helyzetbe került. Első ízben Ihrig-Farkas próbálkozását védte Ribánszki, másodjára pedig Forgács puskázott el hatalmas lehetőséget. Nem lehetett észrevenni tehát, hogy melyik csapat küzd a bennmaradásért, és mely a harmadik helyért. Sőt, megtévesztő volt az első húsz perc játéka. Egészen a 26. percig kellett várni az első hazai lehetőségre, és ha nem is kidolgozott akcióból, de Viczián szokásos bedobását követően Birtalan előtt adódott hatalmas ziccer, viszont 6 méterről fölé durrantott. Innentől kezdve aztán varázsütésre fordult a kocka. A csabaiak elkezdtek focizni, és jó néhány szép akciót vezettek, melyek végén óriási ziccerek is adódtak. A 31. percben Vicziánt már senki nem zavarta, túljutott az utolsó védőn is, de 10 méterről hajszállal eltévesztette a kaput. Hét perccel később Birtalan lövésébe az egyik védő az utolsó pillanatban belelépett és ezzel gyakorlatilag góltól mentette meg csapatát. A 40. percben megint csak a csabaiak leggólerősebb játékosa próbálkozott, de Szabó Balázs kapus hihetetlen bravúrt bemutatva, maga mögé visszanyúlva tudta hatástalanítani a 13 méterről leadott lövést. Megvolt tehát a lehetőség a gólszerzésre a hazaiaknak, de kimaradtak, így maradt a félidőre a gól nélküli döntetlen.
Helyreállt a világ rendje, gondolhatták a csabai drukkerek, hiszen a félidő második felében már jobb volt a teljesítmény, csak a gól maradt el. Viszont érdekes dolog történt. A második félidő elején újra a Budafok dominált, igen hullámzónak bizonyult tehát a hazai játékosok teljesítménye. Az 52. perc meghozta a találkozó első gólját, mint később kiderült egyetlen találatát. Kovács Dávid remek passzával Ihrig-Farkas Sebestyén belépett a 16-oson belülre, és 12 méterről nagyon szép mozdulattal emelt át a kimozduló Ribánszki felett és ezzel megszerezte csapatának a vezetést (0-1). Ezt követően azt gondolhattuk volna, a lila-fehérek mindent megtesznek majd az egyenlítésért, és kapujához szegezik az ellenfelüket. Viszont hiába cserélt többet is ennek érdekében Boér Gábor, nem ez történt. A fővárosiak remekül játszották a saját játékukat, és a védekezés mellé a veszélyes kontrákra is futotta. A 80. percben a csereként beállt Fekete például kapufát fejelt, de az addig eltelt időszakban is több vendéglehetőséget lehetett feljegyezni. Nem is egyszer már csak Ribánszki bravúrja miatt maradt érintetlen a csabai háló. Sokat kellett rá várni, a 82. perc hozta a legnagyobb gólszerzési lehetőséget a másik oldalon, méghozzá egy pontrúgás után. Gránicz 23 méteres szabadrúgását ritkán látható bravúrral védte Szabó Balázs szögletre. Még a sarokrúgást követő kavarodás után Birtalan közeli próbálkozását szintén a kapus és a kapufa közösen mentette. A 91. percben is egyenlíthetett volna a hazai együttes, miután egy remek beadását követően Gránicz senkitől sem zavartatva fejelhetett 8 méterről, Szabó Balázs kapus azonban megint parádézott.
Maradt tehát a 0-1 a végére, és be kell azt vallani, nem érdemtelenül vitte el a három pontot a győzelmet a jobban akaró vendég csapat. A csabai gárda ezen az estén az első félidőben húsz, a második játékrészben pedig tíz perc olyan teljesítményt nyújtott csupán, ami elvárható lett volna tőle végig.
Boér Gábor a meccs után tett nyilatkozatában nem is rejtette véka alá a véleményét. Szerinte több játékosa már egyáltalán nem itt volt fejben, hanem valahol nagyon máshol. A vezetőedző elnézést kért a szurkolóktól csapata teljesítménye miatt, nagyon szégyellte magát. A másik oldalon Tóth Bálint pedig még a meccs végén a könnyeivel is küszködött, és nagyon büszke volt a játékosaira. Lehetett is…
