Július elején vette kezdetét az az ásatás Békésen, melynek különlegessége, hogy először találtak egy nagy méretű Bronzkori urna-temetőt a megyében. A régészeti kutatásban több amerikai egyetemről érkezett diák is részt vesz.
A BAKOTA-projekt egy magyar-kanadai-amerikai együttműködés, mely kezdetben a bronzkori településeket kutatta, 2011-től pedig békési lelőhelyeken végzi kutatásait. A projektben a Quinnipiac University (USA), Michigan State University (USA), University of Toronto (Kanada) és a Munkácsy Mihály Múzeum vesz részt. A kutatócsoport tagjai között van Paul Duffy, a Torontói Egyetem professzora, Parditka Györgyi régész, dr. Paja László antropológus valamint dr. Julia Giblinnel, a Quinnipiac Egyetem régészprofesszora is. A kutatás során főként urnás nyughelyeket tárnak fel, melyek több, mint 3000 évvel ezelőtt keletkeztek. A leleteket több szempontból is vizsgálják.
Paul Duffy 2005-ben kezdett el dolgozni a Munkácsy Mihály Múzeummal, így már több éve vesz részt a kutatásokban. 2011-ben a múzeum munkatársai hívták fel a figyelmét arra, hogy érdekes leletre bukkantak Békésen, ugyanis egy bronzkori urna került a felszínre a mezőgazdasági területen. Elmondása szerint ez egy különleges, nagyméretű temető a Körös vidéken, korábban ezen a helyen még nem tártak fel ebből a korból származó sírhelyet.
Több ezer évvel ezelőtt itt főleg urnás temetkezés zajlott, a csontvázas temetkezés ritkább volt, és inkább a gyermekek esetében figyelhető meg. A feltárt urnákban a régészek embercsont-maradványokat találtak, melyek a hamvasztás során nagy mértékben sérültek. Az urnák jellemzője, hogy kerámiából készültek, melyeken leggyakrabban spirális motívumok találhatóak. Ez a díszítési mód megfigyelhető egész Európa területén, melyből a gyakori népvándorlásra következtetnek a kutatók. Paul Duffy hozzátette: a kevésbé sérült urnákat később laboratóriumba szállítják, ahol mikro-feltárást végeznek rajtuk, mely pontosabb mérésre ad lehetőséget, mint a helyszíni vizsgálat. Sajnos ezeknek az urnáknak a nagy része a földművelés következtében nagy mértékben sérült, így laboratóriumba szállításukra nem mindig van lehetőség.
A kutatók a bronzkori temetők feltárását követően az antropológiai vizsgálatokat végzik el.
- Ezek klasszikus fizikai-antropológiai vagy biológiai-antropológiai vizsgálatok, aminek keretén belül az elhunytak korát, nemét próbáljuk először megállapítani. A legfontosabb nehezítő faktor ebben az esetben az, hogy nem az egész csontváz áll rendelkezésünkre, illetve a hamvasztást követően a csontok alakja megváltozhat, a színe teljesen más lesz, és a nagyon nagy töredezettség miatt csak kevés olyan jelet találunk, amely utalhat elhalálozási életkorra vagy biológiai nemre - tájékoztatott az ásatás helyszínén dr. Paja László antropológus.
Hozzátette: a leletek DNS vizsgálata, vagyis a DNS kivonása egy külföldi laboratóriumban zajlik. Kiemelte, hogy a magas hamvasztási hőmérséklet miatt a csontoknak minimális a DNS tartalmuk, így az elhunyt halálának okát, az esetleges betegségek jelenlétét is csak feltételezni tudják.
Dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum régésze elmondta: ez egy ritka típusú lelőhely, nem sok ilyen van az egész megyében. Elárulta, hogy a múzeum a leleteket egy kiállítás keretén belül is meg szeretné mutatni a közönségnek, illetve az új állandó kiállításuk egyik elemeként is szerepelni fog. A régész kiemelte: a Munkácsy Mihály Múzeum már közel 20 éve működik együtt amerikai és kanadai intézményekkel. Ez a projekt egyben tanásatásként is működik, ugyanis a külföldi diákok a gyakorlati képzésen túl elméleti oktatást, illetve önálló feladatokat is kapnak. A múzeum munkatársai abban bíznak, hogy az itt tanuló külföldi diákok a későbbiekben is kedvet éreznek majd hozzá, hogy visszatérjenek és folytassák kutatásaikat.
