Közgyűlés: Oktatási beszámolók és szőlőültetvény a középpontban

Miről volt szó a március 28-i ülésen? A testület jellemzően oktatási beszámolókat hallgatott meg, egészségügyi felvetésekről tárgyalt és előkerültek pályázati ügyek is.

 

 

 

Ha kíváncsi az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, kattintson erre a linkre.

 

Mit csinál a városgazdálkodás?

Bemutatta éves közszolgáltatási tervét a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.

Miklós Attila (MSZP) kifejtette: habár a vagyonkezelőnek szerteágazó a feladata, szerinte az előterjesztésből nem derül ki, hogy a kopjafák vagy például a harangjáték esetében milyen feladatokra költik a tervben megjelent összegeket.

Szarvas Péter (független) a vagyonkezelő vezérigazgatóját arról kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tettek annak kapcsán, hogy március 1-től a Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője lemondott, mert a Békéscsabai Szakképzési Centrum kancellárja lett.

Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy az ügyvezető lemondása miatt jelenleg valóban nincs ügyvezetője a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.-nek, de a jogszabályban rögzítettek szerint megbízott munkavállalóként Hadobás Ildikó látja el a feladatot, amelyet rögzített a cégbíróság is. Ennek értelmében nincs képviselet nélkül a társaság, de amint javaslatot tudnak behozni a testület elé, megteszik. Miklós Attila kérdésére reagálva elmondta, hogy több ezer eszköz karbantartásával kapcsolatos feladat tartozik a céghez, mivel ezek felsorolása is 100 oldal, ezért nem részletezték a feladatokat. A harangjáték hangolásától a festésig minden beletartozik a cég feladatai közé.

Kocziha Tünde (Jobbik) az iránt érdeklődött, hogy a ligeti játszótér mellett található nyilvános mosdó nyitva tartása módosítható-e. Esetleg megoldható-e, hogy hétvégén, amikor a legtöbben tartózkodnak a ligetben, akkor is nyitva legyenek a mosdók?

Kozma János szerint racionálisan végzi a városgazdálkodási cég a tevékenységét, ezért van egy megállapodásunk a ligetben található szervezettel, amelynek a munkatársai nyitják és zárják a mosdó ajtót, takarítják a helyiségeket. Ugyanakkor a lakosság már a cégnek is jelezte a problémát, és keresik ennek a megoldási módját. A vezérigazgató úgy fogalmazott: ha máshogy nem tudják megoldani, akkor hétvégén is nyitva lesznek a mosdók, de a takarítást csak hétfőn tudják elvégezni. Ugyanakkor emlékeztett: ez további költségeket eredményez majd.

Szarvas Péter (független) jelezte, hogy a hatályos határozat alapján a városgazdálkodási cégnek ezt a közszolgáltatási tervet januárban kellet volna benyújtania. A vezérigazgatót kérdezte a másfél hónapos késés okáról. Hozzátette: szerencsés lett volna látni az elmúlt évre vonatkozó beszámolót is ezzel a tervvel párhuzamosan, hogy lássák a túlfinanszírozott feladatokat is. De vélelmezte, hogy a mérlegbeszámolóval együtt ezt is benyújtja majd a cég. A jelenleg benyújtott tarifák azt mutatják, hogy komoly mértékű emelés következik be. Ezért nem látja, hogy visszaköszönne az az eredetileg elvárt követelmény, hogy a legjobb szolgáltatást kell nyújtania a cégnek a legalacsonyabb áron az önkormányzat számára. Ezekkel kapcsolatosan kért magyarázatot a vezérigazgatótól. Azt javasolja majd, hogy a feladatokat fogadja el a grémium, de a tarifák emelését egy munkacsoport vizsgálja ki.

Kozma János arról tájékoztatta a grémiumot, hogy az ügyvezető lemondása miatt az igazgatóság terjesztette be a közszolgáltatási tervet, ez volt a késés oka is. Elmondta: a tavalyi veszteségesség egyik oka a tarifák kis mértéke volt. Úgy fogalmazott, hogy a tavalyi év tapasztalatait kellett beépíteni az idei tervbe, ezért növekedtek az árak. Emellett a dolgozók majd mindegyike érintett a 2018-as és a 2019-es a minimálbér, illetve a szakképzettek a bérminimum emelésében, amely jelentősen megemelte a városgazdálkodási cég bérköltségeit. Továbbá bizonyos esetekben az elvégzendő feladatok mennyisége is nőtt. Emlékeztette a testület tagjait, hogy amikor átvette az önkormányzati cég a feladatokat, akkor azt mutatta a kép, hogy a külső vállalkozók nem minden esetben a végezték el tökéletesen a feladatokat, de az önkormányzati cégnek 100 százalékosan kell teljesítenie.

Nagy Ferenc (független) kiemelte, hogy a város 190 millió forint közpénzt ítélt meg az önkormányzati cégnek. Véleménye szerint a közszolgáltatási terv a maga módján részletes, de a feladatok finanszírozása valóban nincsen tételesen levezetve, és enélkül nem átlátható megfelelően a cég működése.

A vagyonkezelő vezérigazgatója a felvetésekre reagálva elmondta: a benyújtott előterjesztés egy feladat terv, de ha emellé odateszik az üzleti tervet, abból már látszanak a költségek. Ezt a kettőt nem mosta össze a vagyonkezelő, mert ennek a tervnek véleménye szerint azt kell tartalmaznia, hogy mekkora összegért milyen feladatokat látnak el. Ugyanakkor a feladat elvégzésének technológiája valóban nincs részletezve, mert nem ez volt a célja ennek a tervnek.

Szarvas Péter (független) polgármester úgy fogalmazott: kétségtelen, hogy a cég elindítása nem egyszerű feladat. De bizonyos esetekben a feladatokra tervezett idei költségeket ő nem látja indokoltnak, ilyen például az, hogy 22 millió forint volt tavaly az 5 üdülő üzemeltetésére, idén 17 millió forintot terveznek a megmaradt 3 üdülő üzemeltetésére. Véleménye szerint ezt is érdemes lenne megvizsgálni. Mint mondta: a rendkívül szórt tarifaemelés mellett nem tartja elfogadhatónak és egyértelmű indoknak csak a bérkiadások emelkedését.

Kozma János kifejtette: a kisebb tételeknél nem jelent akkora változást egy 17-30 százalékos emelés, mint például a 40 millió forintos fűnyírás esetében a tervezett 2 százalékos növekmény, ezért nem egységesen emeltek az árakon.

Nagy Ferenc (független) alpolgármester szerint ezt a közszolgáltatási tervet át kell dolgozni, úgy, hogy sokkal átláthatóbb és nyomon követhető legyen a szerkezete.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) kifejtette, hogy a Csabagyöngye szőlőből 10 millió forintos bevétele volt a városnak, amelyből munkagépet vásárolnak, ez segíthet akár a városgazdálkodási cég feladataiban is.

Szarvas Péter (független) polgármester az iránt érdeklődött, hogy a hidak, térfigyelők és hulladéklerakók karbantartását saját munkaerővel vagy alvállalkozóval végzi el a cég? Továbbá javasolta, hogy az ügyvezetőigazgató lemondását követően megmaradó  8-10 millió forintos humánköltséget igyekezzen megtakarítani a cég, és adott esetben a kiadás csökkenése miatt csökkentse a tervezett tarifákat.

A vezérigazgató erre reagálva elmondta: keresik az ügyvezető személyét, akinek a bére meg fog jelenni a cégnél, várhatóan májustól. Továbbá tájékoztatta a polgármestert, hogy a térgyfigyelőkamerák karbantartását a lehetőségeihez mérten a cég saját munkavállalói látják el, továbbá a jogszabályi előírásoknak megfelelően hidaknál van egy szakember, aki a felügyeletet végzi, de a karbantartás a cég munkavállalóinak feladata.

Szarvas Péter (független) polgármester emlékeztetett arra, hogy a cég indításánál már jelezte, hogy problémák lehetnek a működéssel, ami most véleménye szerint meg is jelent, mert mint mondta, “egy nem átgondolt cég költsége rácsavarodik a város költségvetésre”.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) alpolgármester azt javasolta a közgyűlésnek, hogy várják meg, amíg a városgazdálkodási cég rendesen feláll, és azt követően nézzék meg a teljesítményét. Az eszközök visszapótlása után véleménye szerint megfelelő munkát tudnak végezni.

A polgármester szerint minimum egy ellenőrzést megér az, hogy lássák, miért a tervezetben szereplő mértékben szeretné emelni a cég a feladatok elvégzésének díját.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a vitához hozzá fűzte: a fű négyzetméterét 4 forint 80 fillér + ÁFA-ért nyírja le az önkormányzati cég, tudomása szerint ennek a munkának a jelenlegi piaci ára 12-13 forint + ÁFA. 1,4 millió négyzetkilométer esetében – amekkora területe van a városnak – ki lehet számolni mekkora megtakarítást jelent egy ilyen díjszabás. Emellett elmondta, hogy a városgazdálkodási kft munkatársai nagyon gyorsan reagáltak a képviselői kérésekre. Kiemelte: az elmúlt évben tapasztalt tényleges költségek alapján tervezték idén ezt a közszolgáltatási tervet, amely szerinte ebben az esetben nagyobb eséllyel lesz tartható. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem találnak munkavállalókat, ami azt eredményezi, hogy piacképes munkabéreket kell biztosítania a cégnek. A képviselő is azt javasolta, hogy a közgyűlés várja meg ennek az évnek az eredményét, mert ez lesz az az év, amelyben az saját tapasztalataik és számításaik alapján kalkuláltak.

Takács Péter (LMP) szerint az előterjesztésekből meg lehet állapítani, hogy ha a külső vállalkozások látnák el a feladatot, akkor is számolni kellene tarifaemeléssel. Véleménye szerint még nem kell súlyos következtetéseket levonni, de ha a polgármester javasolja a tarifákat tartalmazó összehasonlító elemzés elkészítését, akkor azt támogatni fogja.

Szarvas Péter (független) a tarifa emeléseket vizsgáló munkacsoport létrehozását azzal indokolta, hogy a kft. a várostól összesen 217 millió forintot kap, amely közpénz és annak a felhasználását ennél a tervezetnél jobban szeretné látni.

Kaposi László (DK) emlékeztetett, hogy ő volt, aki nem támogatta a városüzemeltetési kft. első üzleti tervet, mert véleménye szerint már akkor is tisztán lehetett látni, hogy nagyon alul vannak tervezve a várható kiadások. Hozzátette: jelenleg nem tudják megítélni, hogy a vállalkozók mennyit emeltek volna az áraikon idén

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) megjegyezte: azokat a feladatokat vette át a cég, amelyeket közbeszereztettek. Mint mondta, nem lehet tudni előre, hogy mennyivel emelkedtek volna az árak, ha minden a régi marad. A minőség sem mindegy – fűzte hozzá azzal, hogy a rugalmasság is sokat számít.

Kaposi László (DK) a felügyelőbizottság tagjaként jelezte, hogy a FEB csak azt vizsgálja, jogszerűen működik-e a cég.

A polgármester arra kérte Kozma Jánost, hogy lehetőleg a három szakmai igazgató közül válasszanak, így lehetne takarékoskodni.

A polgármester módosító javaslata szerint a tarifákra munkabizottság jön létre Dr. Ferenczi Attila, Nagy Ferenc és Csiaki Tamás részvételével. Az előterjesztést 15 igennel fogadták el.

 

 

Mi legyen a szőlővel? 

Az évente szokásos beszámolóját mutatta be a Békéscsabai Városfejlesztési Kft., amely a Csabagyöngye szőlőültetvény üzemeltetője. A dokumentumban bemutatták, hogy mire mennyit költöttek, hogyan alakultak a bevételek és kiadások az elmúlt évben.

Kocziha Tünde (Jobbik) örömét fejezte ki amiatt, hogy nőtt a gyümölcshozam. Több kérdést sorolva megjegyezte, hogy a bevétel a permetezés kifizetését sem fedezi, vagyis a szőlő termesztése dupla annyiba kerül, mint a hozam. Kitért arra is, hogy meglepően magas összegbe kerül a pálinka főzetése. Ezek tükrében értelmetlennek tartja az ültetvény fenntartását. Egy viszásságra is felhívta a figyelmet, méghozzá arra, hogy a képviselők által tett látogatás előtt napokkal halmokban dobták ki a gyümölcsöt, de mire ők kiértek a területre, már csak a száraz venyigéket találták. 

Miklós Attila (MSZP) szerint nagyon hatékonyan működik az ültetvény, ugyanakkor úgy vélte, ha már van, akkor használják ki a benne rejlő lehetőségeket.

Ami nem megy, nem kellene erőltetni – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, hogy az ország egyik legdrábábban működtetett ültetvényéről van szó, amely nem gazdaságos. Szarvas Péter (független) továbbra is azt hangoztatta, hogy inkább magánvállalkozónak kellene odaadni a területet.

Kaposi László (DK) szerint nem azért van az ültetvény, hogy jól működjön, hanem azért, hogy büszkék legyünk rá.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) jó ötletnek tartja az ültetvény létrehozását, különösen azért, mert a Csabagyöngye szőlő neve összeforrt Békéscsaba nevével.

Bíró Csaba szerint is takarékosan kell kezelni a kérdést, ugyanakkor nem lehet kérdéses, hogy ápolják-e Stark Adolf hagyományait.

Kocziha Tünde szerint nem az a problémája, hogy kell-e hagyományokat ápolni, hanem inkább az, hogy már az elején sem lett átgondolva, mekkora hozamot hoz az ültetvény, hiszen volt, hogy kidobták a megérett gyümölcsöt.

 

Közgyűlés Békéscsabán. 2019.03.28.-án. Fotó: Tóth Áron

 

Takács Péter (LMP) hangsúlyozta, hogy az eredeti elképzelés soha nem valósult meg. A képviselő szerint inkább azon kellene gondolkodni, hogy megtartsák-e az ültetvényt, vagy sem, mert az soha nem lesz gazdaságos. Ehelyett módosító javaslatot indítványozott arra, hogy a városfejlesztési kft. dolgozzon ki egy koncepciót arra, hogy gazdaságosabban működjön.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy sok kritika érte már az ültetvényt, ugyanakkor másra is adnak közpénzt, például a Kolbászfesztiválra, ahol a csabaiak kedvezményt sem kapnak. Véleménye szerint komolyabban kellene venni a brand-építést, mert Békéscsabán ez nem volt eddig komoly.

Szarvas Péter rávilágított, hogy Stark Adolf nem csak a Csabagyöngyét nemesítette ki, ezért a kettő közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. A brand-építést is nehéz feladatnak nevezte, mivel még a csabaiak körében is nehéz ismertetni az ültetvény lényegét.

Miklós Attila (MSZP) csatlakozva Hanó Miklóshoz csatlakozva kifejtette, ha van arra esély, hogy mintaültetvényt hozzanak létre, akkor csinálják meg, ugyanakkor úgy vélte, hogy egy évnyi bevétel mellé három millió forint kiadás már problémát jelent.

 

 

Mégsem lesz munkásszálló

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a csabai önkormányzat fontolóra vette, hogy csatlakozik a Pénzügyminisztérium által, munkásszállók építésére kiírt pályázathoz. A tervek szerint az önkormányzat pályázott volna, ehhez csatlakozott volna olyan helyben termelő cég, amelynek igénye van ilyen létesítmény működtetésére és állta volna a projekthez szükséges önrész kifizetését. A város két vállalatot keresett meg, de végül – a rizikóra hivatkozva – egyik sem vállalta a pályázatban való részvételt. Mivel úgy tűnik, hogy az önkormányzat nem tudja maga kifizetni a szükséges önrészt, egyelőre lemondanak a lehetőségről és megvárják, hátha a következő kiírás kedvezőbb feltételeket tartalmaz.

16 igennel fogadták el az előterjesztést.

 

 

 

Négy óvodában épül kisméretű sportpálya

Az önkormányzat nyert a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pályázatán, ennek értelmében négy nevelési intézményben alakíthatnak ki kisméretű pályákat az Országos Óvodai Pályaépítési Projektben. Ezek helyszíne a Tábor utcai, a Zöldovi, a Jázmin utcai és a Pásztor utcai óvoda lenne.

15 igennel fogadták el az előterjesztést.

 

 

 

Felülvizsgálták a szociális szolgáltatástervezési koncepciót

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a hatályos jogszabályi előírások miatt kétévente felül kell vizsgálni a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A képviselő kiemelte: csökkent Békéscsabán a lakosság szám, amelynek az egyik oka a halálozási és születési számok arányának változása, valamint az országon belüli belső elvándorlás miatt. Emellett véleménye szerint az önkéntesek számán kellene még erősíteni a szociális szférában, ugyanakkor kiemelte a hat civil szervezetek munkáját. Végül a képviselő úgy összegezte az előterjesztést, hogy mindig kiemelkedő volt Békéscsabán a szociális szféra támogatása.

Takács Péter (LMP) úgy reagált, hogy a magyar városok jelentős részén ugyanakkora a lakosság elvándorlása és az elöregedés miatti problémákkal küzd. Emellett szóvá tette, hogy a szociális lakások tekintetében nagyon szerényen tervez a tárgyalt koncepció. Felvetette, hogy az MVP-ből próbáljon a város forrást szerezni egy ifjúsági garzon vagy egy önkormányzati lakássor építésére.

Szarvas Péter (független) polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet arról, hogy bár a város igyekezett az MVP-be beemelni a lakásállomány fejlesztését, de kormányzati döntésre az nem került bele. Azt is elmondta, hogy tudomása szerint jelenleg nincs kiírva ilyen jellegű pályázati lehetőség, ugyanakkor a szociális osztály folyamatosan dolgozik a probléma megoldásán.

16 igennel fogadták el az előterjesztést.

 

 

Emelést kér az ügyelet

A tavaly önkormányzati tulajdonba kerülő Csaba Ügyeleti Kft. a város támogatásának köszönhetően eszközöket szerzett be, bért, illetve ügyeleti díjat emelt. A környező települések hozzájárulása is nőtt, ugyankkor a cégnek olyan többletköltségei adódtak, amelyeket maga nem tud kitermelni. Ezért a kft. ügyvezetője azt kéri, hogy a 2013 óta változatlan lakosságszám alapján számított hozzájárulás mértékét emeljék meg.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) jezelte, mióta önkormányzati kézben van a cég, azóta nem volt példa orvoshiányra az ügyeletnél. Takács Péter (LMP) az anyagi feszültségre világított rá, ezért kérte, hogy az országgyűlési képviselő próbáljon lépést tenni a NEAK-emelés érdekében, szerinte ez más megyei jogú város érdeke is lenne.

Zelenyánszkiné dr Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) jelezte, ezzel kapcsolatban már történtek lépések, egyúttal arról tájékoztatott, hogy az ügyelettel kapcsolatos működési elégtelenségeket sikerült megoldani, ma már minden szabályszerű.

A módosító javaslatot 13 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett, míg a teljes határozati javaslatot 16 igen mellett fogadták el.

 

 

 

Nem túl fényes a helyzet háziorvosok terén

Az előző ülésen az MSZP-s Miklós Attila arra kérte a polgármestert, hogy összesítsék, hol okozott problémát a házi-gyermekorvosok hiánya, hogyan alakult a csabai praxisok sorsa, illetve mennyi a nyugdíjasként dolgozó háziorvosok száma az elmúlt 1-1,5 évben.

Az elkészült beszámolóból kiderül, hogy nyolc esetben történt változás egy-egy körzetben. Van, ahol a nyugdíjba vonuló vagy egyéb okok miatt távozó gyógyítók praxisát más orvos vásárolta meg, van, ahol helyettesítéssel oldják meg a hiányt, de akadt olyan körzet is, amelyet meg kellett szüntetni és felosztani a környéken dolgozó háziorvosok közt. Békéscsabán jelenleg 4 fogorvos, 8 felnőtt háziorvos és 3 gyermek háziorvos dolgozik nyugdíjasként, 4-en pedig idén érik el az öregségi nyugdíj-korhatárt.

Rendkívül nehéz helyzetbe kerülne a város, ha hirtelen 15 háziorvos nyugdíjba benne – jegyezte meg Takács Péter. Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) bizottsági elnökként az LMPs képviselő felvetésére elmondta: sokat foglalkoztak a megoldás kérdésével, hiszen a háziorvos egy része nem talált magának utódot. Jelenleg azzal próbálják vonzóbbá tenni a praxisokat, hogy felújítják a rendelőket, de legnagyobb probléma mégis az, hogy csökken a lakosságszám, egy speciális esetben kellett szétosztani a betegeket más háziorvosok közt. Az egészségügyi bizottság elnöke arra is rávilágított, hogy ezen a téren hasonló a helyzet, mint az adóerősségnél: támogatást már nem kapnak a célra, de a rendszert nehezen lehet fenntartani.

Miklós Attila (MSZP) riasztóan soknak találta, hogy ennyi orvos éri el a nyugdíjkorhatárt idén, ezért megoldást sürgetett.

Az előterjesztést 16 igennel fogadták el.

 

Közgyűlés Békéscsabán. 2019.03.28.-án. Fotó: Tóth Áron

 

 

 

Idén is lesz nyári napközis tábor

A korábbiakhoz hasonlóan a békéscsabai önkormányzat idén is figyelmet fordít az iskoláskorú gyerekek nyári  felügyeletére és étkeztetésének megszervezésére. Előbbi lebonyolítására 6,5 millió forintot szánnának, a szervező a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, az étkeztető a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény lenne, míg a gyerekek szórakoztatásáról a közművelődési intézmények gondoskodnának. A helyszín a Kazinczy és az Erzsébethelyi általános iskola lenne július 1 és augusztus 2 között. A szünidei gyermekétkeztetésben hátrányos helyzetű gyermekeknek biztosítanak napi egyszeri, meleg élelmet. Erre a célra 3,5 millió forintot fordítanak központi támogatásból.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arról biztosított mindenkit, hogy lesz nyári tábor, Takács Péter (LMP) pedig arról beszélt, hogy az önkormányzat nem engedheti meg, hogy ez a lehetőség eltűnjön. Miklós Attila (MSZP) kérdésére kiderült, hogy leginkább kisebb gyerekeknek szervezik a tábort, ezért lehetséges, hogy 7-8. osztályos diákok nem vesznek részt a lehetőségben.

16 igennel fogadták el az előterjesztést.

 

 

 

Oktatási beszámolók: Folyamatosan bővül a városi kerekasztal köre

Szintén 2015-ben kezdte meg működését a városi, oktatási kerekasztal Békéscsabán, mely elsősorban a helyi, oktatási szereplőket, illetve Kiss Tibort, a területért felelős alpolgármestert, a megyei kormányhivatal, a járási hivatal és a megyei iparkamara egy-egy képviselőjét tömöríti. Az üléseken a tagok megvitatják az aktualitásokat, határidőket, várható jogszabálymódosulásokat, beszámolnak tevékenységükről.

Takács Péter (LMP) azon kérdésére, hogy az általános és középiskolák vezeőtit miért nem hívják meg, Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) úgy felelt, hogy a fenntartókkal való kapcsolattartás volt a cél. Az alpolgármester szerint az intézményfenntartókkal együtt túl sokan lennének, de az ő véleményüket is tükrözni tudják a fenntartók. Egy-egy ilyen alkalommal fontos kérdéseket vitatnak meg.

Szarvas Péter (független) szerint szoros a kapcsolat, ezeken a fórumokon a város érdekeit is jól képviselik.

Kisebb szóváltás után Kaposi László (DK) úgy vélte, nem kritizálták a munkatársakat, majd csatlakozott Kiss Tiborhoz abban, hogy a vezetők, a munkatársak megtalálják a megfelelő fórumot a segítség kérésére, azt azonban rendszerhibának nevezte, hogy ezek késleltetve történnek meg.

 

 

 

Oktatási beszámolók: Jobban teljesít a pedagógiai szakszolgálat

A 2015-ben, országos hálózatként létrejövő, az Oktatási Hivatal főosztályaiként működő Pedagógiai Oktatási Központok a köznevelési intézmények pedagógiai-szakmai szolgáltatási igényeinek felméréséért, a szolgáltatási tevékenységek szervezéséért, koordinálásáért, az eredmények értékeléséért, javaslatok tételéért léteznek. A feladatokban érintett pedagógusok száma 5942, az igényeké 1733, ezek 95 százaléka valósult meg.

Simon Nóra Edina főosztályvezető beszámolóját kiegészítve elmondta, hogy a tavalyi évre tervezett intézményi igényeket a felmerülő kérések miatt szinte minden esetben túl teljesítette a pedagógiai oktatási központ.

 

Közgyűlés Békéscsabán. 2019.03.28.-án. Fotó: Tóth Áron

 

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester a beszámolóhoz hozzá szólva elmondta: az előző beszámolókból kiderült általános és középiskolai sikerek komoly alapokra épülnek. Véleménye szerint: arra, hogy Békéscsabán van olyan pedagógiai, oktató központ, amely szakmai segítséget nyújt a békéscsabai pedagógusoknak.

Takács Péter (LMP) felhívta a grémium figyelmét arra, hogy a beszámolóból kiderül, hogy a szakmai visszajelzések alapján a központban dolgozó szakemberek kiválóan végzik a munkájukat.

14 igen, 1 tartózkodás ellenében fogadták el az előterjesztést.

 

 

 

Oktatási beszámolók: Emelkedett az állami iskolákba beiratkozók száma

A 2016-ban megalakult Békéscsabai Tankerületi Központ feladatellátási területe a Békéscsabai, a Szarvasi és az Orosházi Járás illetékességi területén fekvő, állami fenntartású és működtetésű intézményekre vonatkozik. Békéscsabára vetítve ez 7 általános- és 3 középiskolát, az Esély Pedagógiai Központot és a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálatot, óvodák tekintetében pedig a sajátos nevelési igényű gyeremek ellátásába bevont gyógypedagógusokat jelenti (vagyis 2018-ban 5039 diákot).

A tankerület egyrészt köszönetet mondott a békéscsabai önkormányzatnak az Andrássy gimnázium, a Jankay, a Petőfi utcai és az Erzsébethelyi általános iskolák energetikai korszerűsítéséért.  Az általános iskolák első évfolyamára 415-en iratkoztak be 2018-ban, ez három százalékkal magasabb arány, mint egy évvel korábban. A diákok tanulmányi átlaga 4,16 volt, amely szintén növekedést jelez. A további eredmények részletezése mellett kitértek a jövőbeni tervekre is.

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) elmondta: mindkét jaminai iskola megújul, ugyanakkor a padok állapota miatt kérte a Békéscsabai Tankerültei Központ igazgatójának a segítségét. Továbbá jelezte, hogy bármennyire is támogatja az iskolákat, a képviselői keretéből, illetve a batyusbál bevételéléből egy ilyen méretű felújítást nem tudnak megoldani.

Takács Péter (LMP) megismételte tavalyi kérdését. Mint mondta a tankerületi központok létrehozásakor megvonták a munkáltatói jogot és bizonyos egyéb jogokat az intézmények vezetőitől. Ennek kapcsán arra kérdezett rá az igazgatónál, hogy azóta változott-e a helyzet – például, van-e házi pénztára az intézményekben, hogy nem kelljen a legalapvetőbb döntéseket is engedélyeztetni. Továbbá az iránt érdeklődött, hogy milyen arányú a Békéscsabai Tankerületi Központ intézményeiben a lemorzsolódás, illetve a mi az oka annak, hogy csupán ketten jelentkeztek a Híd-programba, amely lehetőséget nyújt arra, hogy bárki, aki kimaradt az általános iskolából, 23 éves koráig befejezze tanulmányait.

Bánki András a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója először két dolgot emelt ki a beszámolójából. Elsőként köszönetet mondott a város önkormányzatának, hogy felújított négy intézményt a TOP-ból. Emellett elmondta, hogy a központnak is lehetősége volt további négy intézményt fejleszteni közel 300 millió forintból. Hozzátette: olyan szakmai innovációkat is elindítottak, amelyek országos szinten is egyedülállók. Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes kérésére is reagált az igazgató, aki ígéretet tett arra, hogy a padok felújítását a nyár folyamán megoldja a tankerület. Továbbá Takács Péter kérdéseire válaszolva az igazgató elmondta: az intézményvezetők munkáltatói jogköre megvan, de a központ látja el a gazdasági és pénzügyek kezelését az intézményvezetőkkel együttműködve. Emellett tájékoztatta a képviselőt arról, hogy a tankerületi központ intézményeiben a lemorzsolódási arány 0,0 valahány százalékos, tehát gyakorlatilag nulla. Az a két fő, aki jelentkezett a Híd-programba, az nem a tankerületi központ intézményeiből morzsolódott le.

 

Közgyűlés Békéscsabán. 2019.03.28.-án. Fotó: Tóth Áron

 

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: azok az értékek itt maradnak, amelyeket a tankerület saját forrásból valósított meg, és ezek a békéscsabai diákoknak biztosít megfelelő tanulási környezetet. Emellett a képviselő szerint az önkormányzat és a tankerületi központ között jól működik az együttműködés.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester megköszönte a képviselőknek, hogy többük komolyan vette az oktatási intézmények beszámolóit, mert véleménye szerint a városatyáknak közük van a városban tanuló diákok sorsához. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatás folyamatosan átalakul, így ne várja senki, hogy lesz öt nyugodt év az oktatásban.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő véleménye szerint az alapfokú oktatási intézmények esetében az a legfontosabb, hogy meg tudjanak felelni a folyamatosan változó társadalmi és egyéb elvárásoknak úgy, hogy a megfelelő oktatást biztosítsák.

Takács Péter (LMP) kifejtette a Klebelsberg Intézményfenntartó létrehozását követően működési zavarok voltak, mint mondta: ezért nem volt egy sikertörténet az államosítás. Ugyanakkor úgy fogalmazott: azt is el kell mondani, hogy az elmúlt években hatalmas erőfeszítéseket tettek a központnál, hogy ezeket a működési zavarokat megszüntessék. Ezért el fogja fogadni a beszámolót.

Szarvas Péter (független) polgármester szerint az, hogy a szakképzésben sikeresek a helyi diákok, az feltételezi azt, hogy az alapszintű oktatásból megfelelő tudással tudnak továbbtanulni a diákok. Emellett kért egy átfogó beszámolót a békéscsabai iskolák eszközállományáról a tankerületi központ igazgatójától. Fontosnak tartja az infrastruktúra fejlesztéseket, de az együttműködés lehetősége miatt kért egy áttekintést az intézményi eszközigényről, mert mint mondta az eszközök fejlesztése is fontos. A polgármester kiemelte a tavalyi évben megszületett gyors megállapodást az önkormányzat és a tankerületi központ között a nyári napközis táborokkal kapcsolatban.

Bánki András a Békéscsabai Tankerületi Központ igazgatója erre úgy reagált, hogy elkészítik és megküldik ezt az eszköz áttekintést.

15 igen 1 tartózkodás mellett fogadták el a beszámolót.

 

 

 

Oktatási beszámolók: A BSZC az ország legeredményesebbje

Az oktatási beszámolók sorát a Békéscsabai Szakképzési Centrum kezdte. A 2015 óta létező, szakképzési intézményeket tömörítő intézménynél a 2018/2019-es tanévben 5254-en tanulnak nappali kézpésben, 684-en pedig felnőttoktatásban, 8 tagiskolában. A hiányszakmák oktatásában is nagy szerepet vállaló centrumnál fontosnak tartják a szakképzés erősítését, a különböző típusú fejlesztéseket, pályázatokon való részvételt.

A beszámolóban arról is tájékoztattak, hogy a szakképzési centrumok esetében is bevezetik a felsőoktatásban már évek óta működő kancellári rendszert. A kancellárok a felelős, átlátható gazdálkodásért felelnek majd.

Mucsi Balázs, a BSZC főigazgatója kiemelte, idén különösen büszkék lehetnek, hiszen diákjaik a Szakma Sztár fesztiválon szép eredményeket ért el, a BSZC az ország legeredményesebb szakképzési centruma, a Koós tagintézmény pedig a legeredményesebb iskola. Az infrastrukturális fejlesztéseket említve kiemelte, hogy közel 5 milliárd forint fejlesztést hajtanak végre saját és uniós forrásból a tagintézményekben, emellett az összes – az egyébként önkormányzat tulajdonában álló – kollégiumot felújítják, eszközbeszerzést is végrehajtanak. A főigazgató hangsúlyozta, közel 100 családnak biztosítanak munkát, a gyermekélelmezési intézménytől igénybe vett kapacitás is bővült.

 

Közgyűlés Békéscsabán. 2019.03.28.-án. Fotó: Tóth Áron

 

Szarvas Péter (független) külön köszönetet mondott a Modern Városok Programban, (MVP) az épülő röplabda munkacsarnokban vállalt szerepért, egyúttal rákérdezett a Vásárhelyi Pál tagintézmény kollégiumának fűtésrendszerének felújítására és az Arany János kollégium korszerűsítésére vonatkozó tervekre. A főigazgató előbbi esetben arról tájékoztatott, hogy egyelőre nincs olyan jellegű támogatás, amelyből ezt meg tudják oldani. A második esetben komoly beavatkozásokról beszélt, mint mondta, az átvételkor megkezdték a festési munkálatokat, de a tereprendezésnél arra hivatkozott, hogy a fák például nem az ő tulajdonukban vannak, azokról ők nem dönthetnek.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) is köszönetet mondott a főigazgatónak, egyúttal a sportegyesületeknek biztosított teremhasználatot emelte ki pozitívumként a Szakma Sztár fesztivállal együtt.

Miklós Attila (MSZP) szerint érdemes lenne meghallgatni az egyházi intézmények vezetőit is, ugyanakkor egy cikket idézve totális kudarcnak nevezte a szakképzés átalakítását. Említette többek közt a kancellári rendszer bevezetését, az eszközhiányt.

A BSZC az Erasmus+ programban az egyik legsikeresebb, sok diák vesz részt külföldi gyakorlaton – sorolta Mucsi Balázs Takács Péter (LMP) kérdéseire. A főigazgató hangsúlyozta: igyekeznek az ország minden részéről beiskolázni a diákokat, versenyképes szakmákat kínálnak nekik. A végzett tanulók egy része felsőoktatásban tanul tovább, náluk van karrierkövetés. Működik szakmai munkacsoport a városban, annak tagjai és véleményformálói.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) megsüvegelendőnek nevezte a BSZC eredményeit, Miklós Attila hozzászólását pedig elítélte. Jelezte, ő is tud problémákról, ilyen a beiskolázás kérdése is, de mint mondta, inkább a sikerekből kell meríteni, mint a kritikai megjegyzésekből.

 

Közgyűlés Békéscsabán. 2019.03.28.-án. Fotó: Tóth Áron

 

Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) is gratulált, majd megerősítést kért arról, hogy az Arany János kollgéium tornatermét is felújítják-e? A főigazgató úgy fogalmazott, hogy ezt jelenleg nem tudja megígérni, mivel sok intézményben van felújítási igény.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) is elismerését fejezte ki, egyúttal kiemelte a duális képzés fontosságát. A tanácsnok gazdaságélénkítést érintő kérdésére Mucsi Balázs kifejtette, hogy komolyabb partnerek le sem ülnek a tárgyalóasztalhoz a szakképzés vizsgálata nélkül. Megjegyezte, hogy a BSZC is több alkalommal tárgyalt ilyen ügyben, hiszen a szakképzett munkaerő többet ér, mint maga az építkezés.

Paláncz György (Fidesz-KDNP) az előtte szólókhoz csatlakozva a versenyeken elért eredményekre hívta fel a figyelmet. Az Erasmus+ programokról úgy szólt, hogy a gyerekek szakmai kompetenciája nagyban nő a lehetőségnek köszönhetően, az eszközállományt pedig kielégítőnek nevezte.

Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) szerint folyamatos, magas szintű teljesítés szükséges ahhoz, hogy megfelelő színvonalat tartsanak, ezt a mostani felállás garantálni tudja.

Miklós Attila (MSZP) szerint nem erre lett kitalálva a rendszer, ha pedig a csabai diákok érdekei a fontosak, az egyházi iskolák képviselői is nyugodtan eljöhetnének. Kiss Tibor úgy vélte, az eredményeket el kell ismerni, majd kritikával illette a baloldali képviselő megjegyzéseit – hangosabb szóváltást generálva.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint egyre inkább szükség van szakemberekre, így a gazdaság is nyer.

A beszámolót 15 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el.

 

 

 

Napirend előtt – Ki terjeszthet be és ki nem?

Takács Péter (LMP) visszatérő problémát vetett fel, méghozzá azt, hogy azok a képviselők is terjeszthessenek elő beadványokat, akiknek erre nincs jogosítványuk. Ezt azért kérte, mert szerinte sok az olyan helyi téma, amit mások nem vetnek fel. Kérése eddig süket fülekre talált, s korábban azzal nyugtatták, hogy minden képviselői kezdeményezés a testület elé kerül. Ismét a témát boncolgatva reméli, hogy az ügy a területért felelős alpolgármesterhez is eljut. Az előterjesztési javaslatról szóló cikk: https://behir.hu/kornyezetvedelmi-javaslatot-nyujtott-be-takacs-peter-a-varosi-kozgyules-ele

A jegyző tagadta, hogy előzetes megkeresést erről nem kapott, egy határozati javaslatot vett át, kései postázással, jelenleg is vizsgálja az ügyet. Bacsa Vendel jelezte, nem kíván a kezdeményezés élére állni, de a megfelelő segítséget megadja bárkinek. Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint jól működik a jelenlegi rendszer és nem véletlen szabályozott az, hogy ki nyújthat be előterjesztéseket. A politikus szerint akár napokig ülésezne a közgyűlés, ha bárki előterjeszthetne. Véleménye szerint egy politikai jellegű indítványról van szó, amely különösen hangsúlyos a választási évben. Takács Péter szerint a jobboldali képviselő megnyilvánulásán nem lehet meglepődni, de a jegyzőén igen. Kaposi László (DK) megtévesztésről beszélt, szerinte egész nap politikai szempontok szerint vitáznak, és biztosítani kellene azt, hogy a pártok állása szerint beszéljenek gazdaságról, oktatásról.

 

Közgyűlés Békéscsabán. 2019.03.28.-án. Fotó: Tóth Áron

 

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Takács Péter dupla annyit beszél egy-egy ülésen, mint bármelyik más képviselő. Úgy fogalmazott, hogy az ellenzék kampány-üzemmódba kapcsolt. Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) a bizottságok munkájára hívta fel a figyelmet, ahol bármelyik tag nyújthat be módosító javaslatot, de magán a közgyűlésen is. Miklós Attila (MSZP) szerint a jegyző nem dönthet arról, hogy tetszik-e neki egy előterjesztés, hanem az a feladata, hogy a problémát eljuttassa a megfelelő helyre, ahol majd foglalkoznak vele.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint is politikai kérdéssé fajult az egyébként jó kezdeményezés, egyúttal jelezte, hogy a pénzügyi bizottság ülésén kitérnek majd a kérdésre.

Szintén képviselői felvetésre kérték Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselőt, hogy vegyen részt az Alföldvíz Zrt. ügyét tárgyaló, zárt ülésen tárgyalt napirendnél, de mint kiderült, erre nincs lehetőség. Az országgyűlési képviselő kicsivel később jelezte, hogy holnapra kért időpontot a közműszolgáltató vezetőjétől, kapott is.

 

Varga Diána, Zámbori Eszter

Megosztás:

Címke: , , , , , , , , ,