Újabb soron kívüli közgyűlést hívott össze Békéscsaba polgármestere, ezúttal november 16-ára. A témák közt több, a Modern Városok Programhoz (MVP) kapcsolódó előterjesztés szerepel, például az úgynevezett okos város kialakítása és az energiamegtakarítást célzó projektek. De szó volt a közbeszerzési eljárásokról és egy rendkívüli támogatás igényléséről is.
Takács Péter (LMP) napirend előtti felszólalásában kiemelte: meglepődött a behir.hu egyik, a polgármesterrel készült cikkén, amelyben a városvezető azt fejtegette: olyan energetikai korszerűstések valósulnak meg hamarosan Békéscsabán, amelyek a várost a 21. századba repítik. A képviselő ez alapján azt gondolta, az energetikai fejlesztésekről szóló harmadik napirendi pontról már nem kell dönteni, a polgármester már megállapodott a megfelelő szervekkel. Kérte ugyanakkor, hogy ismertessék az ezzel kapcsolatos szakbizottsági állásfoglalást.
Olyan ügyekben, amelyek a közgyűlés kompeteciájába tartoznak, azokról határoz a grémium, ám az említett esetben erre nem volt szükség – válaszolt Szarvas Péter (Független). Hozzátette: a mostani napirendi pontoknál azonban erre szükség van, a támogatói nyilatkozat kiadásához kell a közgyűlés jóváhagyása. Az MVP-ben az energetikai korszerűsítést még tárgyalni fogja a kormány, de ehhez kell a jóváhagyás.
Útépítés, keretmegállapodással
Az első előterjesztés szerint az önkormányzat keret-megállapodás segítségével végezteti majd el a mélyépítési, térfelszíni rekonstukciós, az azokhoz kapcsolódó tervezési munkákat.
Kaposi László (DK) jelezte, nem látja át a rendszert – milyen munkákat kell majd elvégezni, milyen területeket kell majd felújítani mintegy 35 milliárd forintból, illetve sablont sem talált arra, milyen szerződéseket köt majd a város a vállalkozókkal.
Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. cégvezetője kiemelte: a keret-megállapodásos eljárás speciális ügymenet, mely segítségével egyrészt nyílt közbeszerzési eljárásban választják ki az adott vállalkozókat. Példaként hozta, hogy aszfaltozásra 30 tétel állt rendelkezésre, ezeket árazták be a vállalkozások. Az első fázisban csak a kereteket szabták meg. Ha a grémium kiválasztja a 4 vállalkozót, a második szakaszban őket versenyeztetik meg és kérik be a konkrét árajánlatot a különböző munkákra.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP), mint az önkormányzati közbeszerzési döntőbizottság elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy összesen négy céget kell választani, a következő eljárás során kell majd árajánlatokat kérni. A keretmegállapodás arra szolgál, hogy felgyorsítsák a folyamatokat.
Nagy felelősség egy-egy ilyen keretmegállapodás megkötése – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve: 2900 munkatétel lett beárazva valamilyen egységmérték szerint. Azt kérdezte, ha egy utcában például maguk a lakók gyűjtik össze a pénzt az aszfaltozásra, ami mellett önkormányzati szándék is áll, a keretmegállapodás hogyan befolyásolja a munkafolyamatot?
A keretmegállapodás nem újdonság Békéscsabán – hangsúlyozta dr. Sódar Anita. Mint mondta, az eljárás az eddigiekhez hasonló, az igények alapján az önkormányzat szakemberei bejelentik az eljárást, ha külön igény merül fel, azt a városfejlesztési kft. felé lehet jelezni, akkor van lehetőség más ügymenet lefolytatására. A keretmegállapodás nem kötelez, de jó, ha az önkormányzatnak van egy ilyen rugalmas megállapodása - tette hozzá a cégvezető.
Takács Péter (LMP) szerint sincs új a nap alatt, ez korábban is jól, rugalmasan működött.
Kaposi László (DK) arra emlékeztett, hogy a város egyik utcájának lakói 2016-ban alapítottak egy útépítési társulást, be szerettek volna adni egy pályázatot, majd olyan irányárat kaptak, amelyhez 250 ezer forintos önrészt kellett biztosítani. Az önkormányzat átvállalta a terveztetést, de a pályázatot visszautasították arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a tervek. Végül kaptak egy olyan árajánlatot, amely az eredeti összeg két és félszereséről szólt. Az elmúlt hetekben a képviselő szeretett volna újabb árajánlatokat kérni békéscsabai vállalkozásoktól, de mint mondta, azt a választ kapta, hogy megvárják a közgyűlési döntést, és legfeljebb alvállalkozóként lépnek be a munkába.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) kevesli a beállított összeget, a körzetéből hozott példa tanulsága szerint szinte lehetetlen, hogy a lakosság anyagilag hozzájáruljon az utcaépítéshez, ugyanis esetenként irreálisan magas összegeket kellene kifizetni.
dr. Sódar Anita szerint az előterjesztés elfogadásának egyik pozitívuma, hogy a következő négy évre szóló keret-megállapodásban megszabott összegek egyfajta plafont jelentenek, ennél olcsóbban is végezhetik majd a vállalkozások a munkákat.
Miklós Attila (MSZP) azt kérdezte, ha a városfejlesztési kft. lefolytatja a közbeszerzési eljárást, az újonnan alapított városgazdálkodási kft. belép-e majd ezekbe a munkákba?
A városgazdálkodási cégnek nem az lesz a feladata hogy utakat építsen – szögezte le a városfejlesztési kft. cégvezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egységárak fixek, tehát függetlenül az inflációtól, a nyersanyagköltségektől ennél magasabb árakat nem szabhatnak majd meg a cégek. Dr. Sódar Anita leszögezte: ha az összes beérkező árajánlat magas lesz, érvénytelen lesz a közbeszerzési eljárás, újat kell kiírni, így bele kell férniük a megszabott keretbe.
Miklós Attila (MSZP) arra emlékeztetett, a járdafelújításra is kiírnak közbeszerzést, a városgazdálkodási társaság az ígéretek szerint éppen karbantartási felújítási munkákra jött létre, ennek okán nem érti, miért nem vehet részt a cég ilyen beruházásokban?
Csikai Tamás, a városüzemeltetési osztály vezetője arra tért ki, hogy a grémium az üzemeltetési feladatokra, parkok, járdák, utak karbantartására hozta létre a városgazdálkodási céget. Ha az önkormányzat úgy dönt, felruházhatja olyan jogkörrel is a társaságot, amiket Miklós Attila említett, nincs akadálya, hogy a keret-megállapodásos eljárás részese legyen a kft.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) a keret-megállapodással az önkormányzat nem járhat rosszul, hiszen ha nem kapnak jó árajánlatot, másik céget is felkérhetnek – akár a saját, városgazdálkodási kft-t is.
Az előterjesztést 13 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett fogadták el.
Rendkívüli költségtámogatásra pályázik az önkormányzat
Az állam eddig még nem adott támogatást a 2017-es minimálbér és garantált bérminimum emelése, illetve szociális hozzájárulási adó csökkentésének kompenzálására a szociális bentlakásos és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben dolgozók bérhelyzete kapcsán. Erre szolgálhat az a pályázat, amelyet önkormányzatoknak hirdetett a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztréium. Ha minden jól megy, Békéscsaba számára 17,4 millió forintot utalhatnak.
Takács Péter (LMP) a kistérségi társulás elnökeként kérdezte a polgármestert – úgy tudja ugyanis, hogy a kistérségi társulás egyes intézményeinél a nyár elején 20 munkavállaló esetében 8 óráról 6 órára csökkentették egyes munkavállalók munkaidejét. Ők kapnak-e kompenzációt a támogatás révén, január 1-től visszakapják-e a magasabb óraszámot? – kérdezte a képviselő, aki úgy tudja, a közös megegyezésben fél éves határidő szerepelt.
Ennek oka valóban az volt, hogy a személyi költségekkel takarékoskodnia kellett a kistérségi társulásnak, ennek nyomán az intézmény folyamatosan beszámol a társulásnak az ellátások kihasználtságáról. Az igények nem nőttek, ezért az óraszámot sem emelték vissza. A képviselő kérdésére reagálva azt mondta: esély van a változásra, de meg kell vizsgálni a feltételeket.
15 igennel fogadták el a javaslatot.
A napirendhez kapcsolódva Miklós Attila (MSZP) kezdeményezte, hogy a közgyűlés kérje fel Vantara Gyula országgyűlési képviselőt arra, hogy forduljon Tállai András miniszterhelyetteshez, hátha szól néhány szót azért, hogy csökkenjen Békéscsabán néhány benzinkúton a benzin ára, ha már plusz pénzre pályázik a város. Takács Péter csatlakozott képviselőtársához, arra emlékeztetve, hasonló, bár más témában volt már volt ilyenre precedens.
Mint kiderült, az SZMSZ szerint erre csak a napirend elfogadása előtt lett volna lehetőség.
Miután Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) megrótta képviselőtársát a mókásnak titulált felszólalásáért és azért, mert minősítette képviselőtársait, Takács Péter arra emlékeztetett, hogy a polgármester a városgazdálkodási cégről lefolytatott vitát követően többször felelőtlennek titulálta a grémium döntését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a frakción kívüli képviselőknek nagyon nehéz előterjesztéseket benyújtaniuk.
Energiatakarékosabb város lehet Békéscsaba
Közgyűlési jóváhagyás szükséges ahhoz, hogy több, Békéscsabát érintő Modern Városok Programhoz fűződő elemre mondjon igent a kormány. A sportlétesítmények és például a nyomdaipari képzőközpont után ezúttal az energetikai korszerűsítések kerülnek porondra, így az úgynevezett okos város koncepció, az okos közvilágítás kialakítása, a geotermikus erőforrások kihasználása, az intelligens közlekedésvezérlési rendszer létrehozása.
A pénzügyi, gazdasági bizottság arra tett javaslatot, hogy néhány ponton módosítsák a szöveget, ezt jóvá is hagyta a grémium.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) leszögezte: "csodálatos beruházásról van szó", hiszen 2200 tonna széndioxid tonna kibocsájtását lehet ezzel a programmal meggátolni. Hozzátette: az a programelem még az MVP bírálóbizottsága elé visszakerül, de nagyon előremutató lépés. Egyúttal megköszönte a munkacsoport munkáját.
Szarvas Péter (Független) Tímár Ella elismerő hozzászólására reagálva kifejtette: rendkívül nehéz és kevés szakmai háttérrel rendelkező feladatot kellett megoldani, kevés volt a felkészülési idő, de sikerült megoldani a problémákat. Az MVP-ben már 28 milliárd forintot szavaztak meg a városnak, ebből 6 milliárd forintról már határozott a kormány Békéscsaba esetében.
Kérdésre válaszolva Nagy Ferenc (Független) elmondta: a távvezetékhálózat, amely a CsabaParkhoz, a sportlétesítményekhez vezetnek, arra később opcionálisan rá lehet csatlakozni, a georermikus kutakat az igényeknek megfelelően lehet majd fejleszteni.
Miklós Attila (MSZP) is örülne, ha megvalósulnának ezek a fejlesztések, de a szkepticizmusát az indokolja, hogy a híradások szerint a megígért több mint 3000 milliárd forint nem áll a magyar kormány rendelkezésére.
Az, hogy ezt a problémát a kormány hogyan oldja meg, az az ő problémája – jegyezte meg Szarvas Péter (Független), aki szerint az önkormányzatot az kell, hogy érdekelje, hogy a csabai projektek hogyan alakulnak. A városvezető szerint a komplex energetikai program épp arról szól, hogy az intézmények fenntartása nagyon olcsó legyen.
A MVP fedezetéről szóló rövidebb szóváltást követően 15 igennel szavazták meg az előterjesztést.
