– Készülsz?
– Egyelőre ez teljes képtelenségnek tűnik, hiszen nekem a TV2-vel van szerződésem, a Sztárbox pedig az RTL-en fut.
– Bummm! Itt akár be is fejezhetnénk a beszélgetést, de… Azt látom, hogy két-három évente valami új oldaladdal rukkolsz elő.
– Valóban szeretek megújulni, ezért is van ez a sok szakma a kezemben. Egyébként mindig is érdekelt a küzdősport, így elmentem Kollár Attila személyi edzőhöz.
– Miközben a tánc egy lágyabb mozgásforma.
– Eljött az idő, hogy egy kicsit a férfias oldalam is kipróbáljam. Amit most csinálok, az a korábbiak ellentéte. Ha az egyik oldalt csinálom – például táncolok –, akkor azt érzem, hogy a másik oldal is hív.
A vásárra vitte a torkát – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A művészet és vadság között őrlődsz?
– A boxolás közben rájöttem, hogy nagyon jó vadnak is lenni.
– Meccselni is fogsz?
– Nagyon félteném az arcom.
– Lehet, hogy egy lapos orral jobban néznél ki.
– Most, hogy mondod, elgondolkodtam rajta... Az emberek alapvetően előítélettel vannak irántam, még ha ki sem mondják. Azt látják, jól néz ki ez a gyerek, jól táncol, van hangja...
– Kimaradt a szerény...
– … odafigyel magára, minden klappol benne, és ez zavaró is lehet. De lehet, hogy azért, mert tényleg egy villanykörte vagyok, aki beragyog mindent és mindenkit. Miközben akit ez rohadtul zavar, az elkezdi kicsavarni a körtét. Az emberek nem tudják még, hogy én egy hatalmas kabala pasi vagyok, egy hatalmas nagy szerencsecsillag alatt születtem. Tényleg sok mindent jól látok, csak ez később derül ki.
Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Mondasz 1 és 90 között öt jó számot?
– Majd később.
– Oké. De szerinted feltétlen szükség van ahhoz, hogy megismerjenek? Egyre inkább buborékokban élünk.
– Most már én kezdem növeszteni a buborékomat. Eddig nem nyilvánítottam ki hangosan a véleményemet, mert mindig elgondolkoztam azon, hogy jó-e, ha elmondom.
– És elkezdtél boxolni is.
– Onnan jött meg az erőm – ami nemcsak a fizikai. 14 évesen kezdtem táncolni, miközben megfordult a fejemben az is, hogy mi lenne, a boxolnék?
– Miért döntöttél így?
– Valószínű, hogy 30 fölött kezdtem kamaszodni.
Forrás: Molnár Sanyi
– Mit szóltak a közvetlen környezetedben, hogy bunyózol is?
– Sokan azt gondolják, hogy a Facebook és az Instagram egy képmutatás, szerintem meg nem kapálásra találták ki, hanem arra, hogy használják. Azért tettem ki, hogy ösztönözzem magam és másokat is. És képzeld el, hogy sokkal többen írtak rám, mint az éneklés alatt, hogy „Úristen, mennyire inspirálsz!”. Úgyhogy lehet, hogy boxoló leszek. Egyebek mellett nagyapám, Molnár György boxbajnok volt. Lehet, hogy ő küldi nekem az energiát: „Hajrá, hajrá, csapassad!”. Lényegében a box adja meg, hogy agresszív legyek – mármint a zsákkal.
– Mi újság az énekes Molnár Sanyival?
– Nagyon jó énektanárhoz járok, Kádek Henihez. Vele azon dolgozunk, hogy két-három év alatt kiölje belőlem a berögzött technikát, és a saját hangomon kezdjek énekelni. Mert, ha egy énekes önazonossá válik, egyre többen fogják keresni. Így nem is baj, hogy kaptam egy pofont a Sztárban sztár leszek!-ben.
– Hányadikként estél ki?
– A középmezőnyben, ötödikként. Szóval rájöttem, hogy nem baj, hogy így alakult, mert minden egyes ütés a külvilágtól, ami fájdalmas, az épít.
– A nyáron jelent meg a szabadkígyósi kastélyban forgatott kliped, a Vízió. Ha a közeljövőben jönne egy táskás kopasz bácsi, akitől kapnál egy remek ajánlatot, továbblépnél?
– Úgy lépek tovább a lépcsőn, mint ahogy felnövök. Nemrég léptem be a kamaszkorba, és most léptem be a felnőttkorba, az elengedés a legnehezebb, de attól nem leszek rossz ember.
Sándor – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Az elengedést a városra érted?
– Igen.
– A létező szocializmusban egy vidéki számára Budapest volt a jövő. Szerintem ez most sem változott…
– Ha tényleg kapnék egy komoly szerződést, akkor gondolkodnék két-három napot, és tényleg mennék.
– Szerinted látunk majd a Sztárboxban?
– Igazából engem nem zavarna. Bizonyításból tök jól esne.
– Ha úgy vesszük, te már vagy hat éve sztár voltál. Az egyik nyári este a szomszédunknál voltál vendégsében, és hívtál egy taxit… És a dízel gépjármű vagy 10 percig ott zakatolt a nyitott ajtójú erkélyünk alatt.
– Voltak hóbortjaim, amit azóta már kinőttem.
– Öt jó szám 1 és 90 között? Ígérem, felezünk!
– És akkor én leszek a kopasz bácsi.
(PS.: Sajnos nem nyertünk.)
(Forrás: Molnár Sanyi)
