Ha kíváncsi az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, azokat ide kattintva találja. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy tudósításunkat időrendi sorrenben adjuk közre, a legkorábbi időpont a cikk végén, míg a legutóbbi a cikk elején található!
ÉLŐ KÖZVETÍTÉSÜNK VÉGET ÉRT!
14:22 - Békéscsaba csatlakozott a CIVINET hálózathoz
Az Európai Bizottság kezdeményezése a CIVITAS, amelynek célja, hogy kapcsolatok jöjjenek létre a városi közlekedés problémáinak megoldásában élenjáró európai városok között. A kezdeményezés részben pályázati lehetőséget nyújt előremutató közlekedési megoldások kutatásfejlesztési projektjeinek a finanszírozására, részben tapasztalatcserére biztosít lehetőséget a városok szakemberei számára. A CIVINET magyar nyelven biztosítja a tapasztalatcserét magyarországi, illetve magyar nyelvet használó határon túli városok között, továbbá a pályázati lehetőségekhez való hozzáférést.
Az előterjesztésben szerepel, hogy Békéscsaba a városi közlekedés problémáinak megoldásában élenjáró európai városok között szervezett online konferencián több alkalommal vett részt. A szervezet
felajánlotta a lehetőségét annak, hogy több már korábban belépett megyei jogú város mellett a békési megyeszékhely is állandó tagja legyen a CIVITAS magyarországi CIVINET hálózatának.
Az előterjesztést egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
14:07 - Ennyiből gazdálkodhat idén a Városgazdálkodási Kft.
A Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. mint minden évben, így idén is benyújtotta az éves közszolgáltatási tervét, amelyben részletezi kompenzációs igényét az önkormányzat felé. 2022-re a cég közszolgáltatási tevékenysége további feladatokkal - telephelyek, CsabaPark üzemeltetése - bővült. A Városgazdálkodási Kft. mintegy bruttó 1 milliárd forint üzemeltetési költséggel számol, amelynek legnagyobb részét a közszolgáltatási feladatok ellátása teszi ki.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy szerteágazó az üzleti terv, amely azt mutatja, hogy egyre inkább szükség van a Városgazdálkodási Kft. tevékenységére. Véleménye szerint hosszú távon lényeges a kft. módszeres fejlesztése.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) részletezte, hogy a Városgazdálkodási Kft. 31 különböző tevékenységet lát el, amely 1 milliárd forint gazdálkodási kerettel kalkulál. Úgy látja, jó esély van arra, hogy a CsabaPark környezetét rendben tartják, de az erdősítési és fásítási programban is közreműködnek. Az épített környezet növekedése indokolja a forrásigényt - tette hozzá. Véleménye szerint is szükséges az eszközállomány növelése.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) alpolgármester örömtelinek nevezte, hogy ennyi feladatot lát el a Városgazdálkodási Kft, hasznosnak tartja a munkáját. Emlékeztetett, hogy a BVG megalapításakor kevés volt a rendelkezésre álló eszköz. Véleménye szerint a sok feladat mellé mégtöbb szakképzett ember kellene azért, hogy ők lássák el a feladatokat, ne alvállalkozók.
A képviselők 14 igennel elfogadták az előterjesztést.
13:46 - Együttműködés a TOP Plusz fejlesztések érdekében
A Terület-és Településfejlesztési Operatív Program Plusz 2021 és 2027 között európai uniós forrást biztosítva ad lehetőséget a városok fejlesztésére. A megyék átfogó céljaik eléréséhez területi tervezést hajtottak végre, amely a városok közötti együttműködés szükségességét jelenti. Békés megye Békéscsabát és várostérségét (Csabaszabadi, Csorvás, Doboz, Gerendás, Kétsoprony, Újkígyós, Telekgerendás, Szabadkígyós) jelölte ki a TOP Plusz fenntartható városfejlesztési eszközre.
A városok a TOP Plusz felhívásban lehetőséget kapnak a fenntartható városfejlesztést szolgáló dokumentumaik át- és kidolgozására. Ehhez szükség van a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia megalkotására, valamint ki kell dolgozni a következő évek fejlesztési programját.
Békéscsaba és térsége a TOP Pluszban mintegy 15,686 milliárd forintos forráskerettel rendelkezik. Ebből 9,1 milliárd forint a fenntartható városfejlesztés, 1,4 milliárd forint az energiahatékonyság, 2,6 milliárd forint a humán fejlesztések, 2,5 milliárd forint a humán infrastruktúra.
Az előterjesztést a testület egyhangúlag megszavazta.
13:44 - Megint nem sikerült a szoborpályázat, újat írnak ki
A Modern Városok Programból finanszírozott Munkácsy-negyed projektben az önkormányzat több olyan szobrot helyezne el Békéscsaba közterein, amelyek a festőóriáshoz kapcsolódnak. Egy ezek közül már elkészült, a neves alkotót ábrázoló, egész alakos szobrot a Munkácsy múzeum lépcsősorán avatták fel, míg a Rőzsehordó asszony, az Ásító inas és a Délután a parkban című festmény inspirálta alkotás már készül.
Maradt 15 millió forint még egy szobor elkészítésére, ám a pályáztatás már évek óta zajlik, eredménye pedig azóta sincs. Az alkotásnak a Köpülő asszony, a Két család a szalonban vagy az Eltévedt gyermek című alkotást kellene megidéznie és a Beliczey kertben, a készülő bábszínház épülete mellé helyeznék el. A legutóbbi pályázatra tavaly év végéig lehetett beküldeni maketteket, ezekből három érkezett, de a szakmai bírálat egyik alkotás elkészítését sem javasolta, ezért a pályázatot eredménytelennek nyilvánítják és újat hirdetnek.
14 igent kapott a határozati javaslat.
13:10 - A csabai közösségi kerékpárrendszerről döntöttek
Az önkormányzat a Békéscsabai Városfejlesztési Kft.-vel még 2017-ben pályázott a LIFE integrált programban, melynek célja a levegőminőségjavítás nyolc hazai régióban. A projektben 10 hazai önkormányzat, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Mindennapi Kultúráért Egyesület és a belga VITO szervezet vesz részt. A program egyik eleme a jelenleg CsaBi (CsabaiBike) közösségi kerékpáros hálózat kiépítése (erről itt írtunk korábban). Két éve a közgyűlés arról döntött, hogy a rendszert a vasútállomás mellett, a Lencsési lakótelepen a Pietro étterem előtti területen, Jaminában, a Madách utcai iskola környékén, a Csaba Centernél, valamint a sportcsarnok parkolójában építenék ki és hasonlóan működne, mint Budapesten vagy Szegeden a BuBi.
A közösségi kerékpáros rendszerrel a szakemberek azt szeretnék elérni, hogy minél többen használják a kétkerekűeket a városban, így csökkentve az autók károsanyag-kibocsájtását, hatékony, környezetbarát alternatívát biztosítva a lakosság és az ide látogatók számára. A városfejlesztési kft. szakemberei Debrecenben, Esztergomban és a Neuzer kerékpárgyártónál is jártak egyeztetésen, a két előbbi településen már működik hasonló rendszer, míg utóbbi cég a program szakmai partnere. Több más találkozó eredményeként két verzióról született tervezet.
Az egyik szerint egy úgynevezett hibrid rendszer épülne: a helyszínek változatlanok lennének, de dokkoló állomások nem épülnének, hanem a helyszíneken digitális totemoszlopok tájékoztatnának az elektromos kerékpárok bérlési lehetőségeiről, paramétereiről, ehhez vandálbiztos, erős, időjárásálló kerékpárokat szereznének be és parkolózónákat jelölnek ki. A rendszer alapja egy okostelefonra telepíthető applikáció, ezen keresztül zajlana az bérlés, beazonosíthatók lennének a kerékpárok helyei, az akkumulátorok töltöttsége és még a csabai nevezetességek elérhetőségei is megjelennének.
A másik opció szerint helyhez rögzített dokkolóállomásokat építenének, amelyekhez kerékpárok tartoznak, ebben az esetben a kétkerekűt csak innen lehet kikölcsönözni és valamely dokkolóállomásra kell visszavinni. A hagyományos vagy elektromos bringák ebben az esetben is időjárás és vandálállóak lennének, ugyanakkor ebben az esetben meg kell változtatni a helyszíneket: a Madách utcai iskola és a sportcsarnok parkolója helyett a dokkolók a belvároshoz közelebb kerülnének.
Ami biztos, hogy mindkét esetben elektromos rásegítésű kerékpárokat szereznek be, a rendszert pedig a projekt lezárulta után öt évig kell működtetni.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megjegyezte: a dokkoló állomások működtetéséhez áram is kell, kérdés, hogy mekkora műszaki beavatkozásra lesz szükség. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy a tervdokumentációkat elkészítették, valóban elektromos hálózatot kell létrehozni, de a helyreállítási költséget is beleveszik a vállalkozói szerződésbe.A polgármester arra emlékeztetett, hogy nemrég teljesen ellopták a bányatavaknál épített kiláító fapadjait, ezért véleménye szerint olyan helyre érdemes dokkolót telepíteni, ami be van kamerázva, és annak is hangot adott, hogy 5 helyett 3 dokkoló kiépítését támogatja, hogy kisebb léptékben fogjanak hozzá a rendszer kiépítéséhez.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) arról érdeklődött, hogy a kerékpárokat mennyiért lehet bérelni és a városnak milyen költsége lesz a kerékpárokon?
Paláncz György (Fidesz-KDNP) szerint fontos lenne, ha a dokkolók olyan helyeknél lennének, ahol történik is valami, például a sportcsarnoknál, a CsabaParknál.
Dancsó Tibor (DK) azt kérdezte, hogy ilyen rendszert működtető várossal felvették-e a kapcsolatot, mivel sok az olyan sajtóhír, amely szerint nem hatékony, rentábilis a közösségi kerékpáros hálózat, példaként hozta Nagykanizsát. Kérdésesnek látja a rendszer létrehozásának létjogosultságát, nem lát olyan üzleti tervet, amely részletezné, hány karbantartó, berendezés szükséges a működtetéshez.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) szerint akkor, ha turisták használják a kerékpárokat az állomástól a múzeumig, az nemes cél, de ha azt szeretnénk, hogy belvárosban használja bárki, akkor nem dokkoló állomásokat kell alkalmazni, hanem bárhol lerakható kerékpárok kellenek, amellett, hogy mindez ne rombolja a városképet, ne zavarja az itt élőket.
Sódar Anita arról tájékoztatott, hogy a LIFE integrált programot 2017-ben készítették elő, többször tárgyalt róla a közgyűlés, több önkormányzat, szervezet van a projektben. 5 éve készült el a szakmai program, ám mint hangsúlyozta, nem a város szerette volna a kerékpáros rendszert, ahelyett nagyszabású fásítási programban gondolkodtak több hektáron kül- és belterületen egyaránt, valamint fenntartásra, üzemeltetésre is kértek volna forrást, ez az ötlet elutasításra került. Az unió a bérkerékpárrendszert ajánlotta, majd a kialakított tervet elfogadta a brüsszeli hatóság. Az ügyvezető jó, egyedi lehetőségnek, nóvumnak nevezte ezt az elképzelést, Debrecenben, Esztergomban jártak a csabai szakemberek tanulmányúton. Ott arról kaptak tájékoztatást, hogy ilyen rendszert nem lehet rentábilisan működtetni, de ki lehet dolgozni olyan üzleti tervet, amely nem jelent plusz költséget a városnak. Azt szeretnék elérni, hogy az 5 éves fenntartási időszak alatt finanszíroztatni lehessen az üzemeltetést, a Herman Ottó Intézet ettől nem zárkózott el. A javítási és üzemeltetési költségek 2 millió forint körüliek lehetnek, előzetesen pedig további 2 millió forint bevétellel számolnak, de pontos adatok csak 2023-ban lesznek. A kerékpárokat reklámfelületként is lehet használni, így arra számítanak, hogy veszteségmentesen üzemeltethetik a rendszert.
Horváth László (Fidesz-KDNP) szerint később, ha az igény van rá, akkor az applikációs rendszerrel lehetne házasítani a dokkolós és az applikációs rendszerrel.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) az applikációs rendszer mellett érvelt, mivel szerinte az nem a kerékpár kiváltására szolgál, hanem a belvárosi közlekedés egyszerűsítését segíti.
Dancsó Tibor (DK) szerint érdemes arra gondolni, hogy a dokkoló állomások közel helyezkedjenek el egymáshoz, ezért a belváros három pontjában javasolta elhelyezni azokat.
Sódar Anita a műszaki szakértők véleményéből kiindulva úgy válaszolt: az applikáció “agya” a kerékpárban van, oda van integrálva minden információ, így nem tudja, hogyan lehetne megoldani az app és a dokkolás “házasítását”.
A grémium a városfejlesztési bizottság által támogatott B/1-es előterjesztést 7 igen, 1 nem, 6 tartózkodás mellett nem szavazta meg, míg Szarvas Péter polgármester módosító javaslatát, amely szerint 5 helyett csak 3 dokkolót telepítenek a belvárosban, Jaminában, illetve a Lencsési Lakótelepen, 10 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadták.
11:58 - Tovább fejleszthetik a békéscsabai extrémsport-pályát
2022-ben is meghirdették az Országos Bringapark Programot, amelynek célja a tartalmas és egészséges szabadidő-eltöltési lehetőségek segítése Magyarországon új bringaparkok kialakításával vagy már meglévő park felújításának támogatásával. Ezt Békéscsabán az extrémsport-pályán valósíthatják meg (Máv pálya területén), ahol egy korábbi pályázatnak köszönhetően az aszfalt borítású sportfelületre 6 db új BMX pályaelem lett elhelyezve. A sportterület fejlesztése jelenleg is folyamatban van: az esőbeállók, a kerékpártámaszok, a padok és a hulladékgyűjtők kihelyezése még hátra van.
Az Országos Bringapark Program segítségével a békéscsabai extrémsport-pályán meglévő aszfalt borítású pálya mellé egy új szilárd burkolatú felületet hozhatnak létre, amelyre további elemeket helyezhetnek ki. A meglévő pálya hat új sportágspecifikus (BMX freestyle) elemmel bővülne.
A pálya és a hozzá kapcsolódó elemek fejlesztésére maximum 15 millió forint értékben lehet pályázni, az összköltség fennmaradó 15 millió forintos részét az önkormányzatnak kell finanszíroznia.
Varga Tamás (független) arról tájékoztatott, hogy még zajlik a projekt kapcsán az egyeztetés, a MÁV SE-vel már megállapodtak, hogy ők vállalják a karbantartást.
Az előterjesztést 14 igennel fogadták el.
11:55 - Eladják a volt Andrássy Úti Társaskört
Az önkormányzat tulajdonában álló Andrássy út 38. szám alatti ingatlannak – ismertebb nevén az Andrássy Úti Társaskör – hosszú a múltja: Szalay Sándor építtette 1896-ban. A világháborúk után úttörő ház volt, majd óvoda, több éves kihasználatlanság után pedig – míg épült a Csabagyöngye Kulturális Központ – az Ifjúsági ház egyes funkcióit vette át. 2015 és 2019 között az Új Nemzedék Központ ifjúsági tere működött itt, az uniós forrásból finanszírozott felújítás után a Provident Biztosítónak adta ki az üzemeltető Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Utóbb kiderült, hogy további beavatkozásra lenne szükség, mert a falak vizesednek, a jelenleg üres épületrészen burkolatot kellene cserélni és ki kell festeni.
Tavaly, amikor a Mathias Corvinus Collegium létrehozta békéscsabai központját, jelezte, hogy érdeklődik az ingatlan iránt, amelyet az önkormányzat 280 millió forintért adna el.
A grémium csütörtökön 14 igen szavazat mellett jóváhagyta az eladásról szóló előterjesztést.
11:47 – Az ígéretek szerint 2024 év végéig újul meg a gerlai kastély
A csabai grémium 2018-ban járult hozzá ahhoz, hogy az akkori tulajdonos Satis Bau Kft. eladja a szebb napokat is látott gerlai kastélyt az Alpha Cons kft.-nek, mivel a korábbi tulaj az ígéretek ellenére nem újította fel az épületet. Az adásvételi szerződésben az önkormányzat a felújítási kötelezettség teljesítésének biztosítékául 2022. március 24-ig vételi jogot kötött ki, melyhez mindkét fél hozzájárult.
Az épületet azonban azóta sem újították fel – emiatt az önkormányzat tájékoztatást kért a jelenlegi tulajdonostól. A válaszlevél szerint a cég bár megkezdte a felújítás előkészítését, megrendelte az engedélyezési tervdokumentációt és az ahhoz kapcsolódó tanulmányokat, és a kastély közepén található kápolnát is sikerült megvásárolnia egy hagyatéki eljárás során, a koronavírus-járvány keresztülhúzta a számításokat, így a felújítás befejezése 2024 végére csúszik. Az előterjesztés arra is kitér, hogy a tulajdonos és a Gerlai Wenckheim Társaság együttműködése folyamatos, a civil szervezet támogatja a cég törekvéseit, ezért az előterjesztő azt javasolja, hogy az önkormányzat "szavazzon bizalmat" a tulajdonosnak és felhívja a figyelmet arra, ha a város vissza is vásárolja az ingatlant, annak a felújítását is vállalni kell, erre pedig nincs pénz.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) jónak látja a felvázolt megoldást, ugyanakkor azt kérdezte, hogy ha most lemondanak az elővásárlási jogról, az örökre szól-e?
Kiss Gyula aljegyző jelezte, ez egy szerződésjogi kitétel, ha letelik a határidő, megszűnik a jogosultság, hosszabbítani akkor lehet, ha a szerződő partner beleegyezik ebbe.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) is gondolkodott rajta, mi történne, ha az önkormányzat él a vételi jogával vagy egy konszenzusos megállapodással a vételi jog meghosszabbízásáról döntenek. A tanácsnok szerint biztosítékokat kell keresnie az önkormányzatnak arra vonatkozóan, hogy a felújítási, helyreállítási kötelezettségnek eleget tegyen a tulajdonos. Az első szerződés megkötése óta (2011) már minden határidő letelt, nincs ráhatása a városnak a tulajdonosra. Megjegyezte: a kastély árát a már ráköltött pénz feltornászta, 2016-ban már 500 millió forint volt az értéke, ez azóta tovább emelkedett, ezért úgy véli, hogy a bízakodáson túl az önkormányzatnak igazi ráhatása nincs az ügyre, 500 millió-1 milliárd forintot a város nem tud előteremteni. Jobb ajánlat nincs jelenleg, a határidő meghosszabbítása megoldást jelenthet, de akkor tárgyalni kell a jelenlegi tulajdonossal. Megjegyezte azt is: úgy tűnik, hogy a cég komoly előkészítő munkákat végzett a felújítás érdekében, bizakodásra ad okot, hogy tőkeerős a tulajdonos, a kapcsolatai útján pedig a felújítási támogatás igénylése is sikerül majd.
11:46 - A VAK Zrt. üzemeltetésébe kerülhet a mezőmegyeri sportpálya
Frisnyicz Pál, a Mezőmegyer Sportjáért Egyesület elnöke levélben kereste meg a békéscsabai önkormányzatot, hogy a Mezőmegyeri Sporttelep is kerüljön a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzemeltetésébe. A terület a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a békéscsabai önkormányzat közötti szerződés alapján van a város használatában. A városvezetés még 2019 decemberében megkereste az MNV Zrt.-t az ingyenes tulajdonba adással kapcsolatban, az ügy jelenleg folyamatban van. A Stratégiai - Fejlesztési Osztály véleménye szerint az ingatlan tulajdonjogának megszerzését követően érdemes visszatérni arra, hogy a sporttelep a VAK Zrt. üzemeltetésébe kerüljön és elkezdődjön az egyesület által kezdeményezett strandröplabda pálya kialakítása az ingatlan területén.
11:10 - Parkoló létrehozási lehetőségek az oktatási és nevelési intézményeknél
Visszatérő téma a közgyűlésen az oktatási-nevelési intézmények környékén található parkolási probléma, amelyről most a képviselők egy széleskörű tájékoztatást kapnak. Az előterjesztő leírja, hogy az érintett intézmények környezetében megvizsgálták a fennálló helyzetet és javaslatokkal készültek a grémium számára. Az előterjesztésből kiderül, hogy a 35 intézménynél 264 új parkoló megépítése több, mint 400 millió forintba kerülne.
A korábbi, közgyűlés által hozott döntés értelmében megkezdődtek egyes parkolók esetében a tervezések, felülvizsgálatok és kivitelezések. A Dobozi és Puskin utcai parkolók terveinek felülvizsgálata megtörtént, a kivitelező kiválasztása folyamatban van. A kivitelezés várhatóan 2022. III. negyed évében elkészül. A MIVA Bölcsőde parkoló építési terveinek felülvizsgálata folyamatban van, várhatóan 2022. március 31-ei dátummal megtörténik. A kiviteli tervek ezt követően készíthetőek el, és kezdődhet meg a parkolók létesítése. A kivitelezés várhatóan 2022. III. negyed évében valósulhat meg.
A Fő utcai Óvoda (Mezőmegyer) és a Povázsai Máté utcai Mackó-Kuckó Óvoda parkolóinak
létesítési engedélye rendelkezésre áll. A kivitelezéshez szükséges kivitelező kiválasztása megkezdődött, azonban érdeklődés hiánya miatt újabb beszerzési eljárás lefolytatása szükséges. A kivitelezés várható befejezési határideje 2022. III. negyedév.
A Szigligeti utcai Bölcsőde mögötti területre, a Dedinszky utcai Jankay Általános Iskola
környezetébe tervezett parkolók tervezése megkezdődött. A tervezési feladatok befejezési határideje: idén március 18. Az engedély megszerzését követően készíthetőek el a kiviteli tervdokumentációk.
A Madách utcai Általános Iskola közelében ingatlan hasznosítással kapcsolatos probléma merült fel a parkoló tervezésekor. Az előterjesztő két tervet készített az intézmény kapcsán. Elsőként a meglévő parkolók bővítését a Madách utcai kijárattól az Orosházi út irányába a szervízút tovább vezetésével oldanák meg, a helyi zöldséges épület mögötti területen. A másik megoldás az lenne, hogy az iskolához közeli kihasználatlan területet építenék be parkolónak.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) fontosnak tartja a parkolók építését. Reméli, hogy minél több új helyet tudnak létrehozni a közeljövőben.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) felhívta a figyelmet arra, hogy parkolókat épít az önkormányzat, de sok helyen ez nem fog segíteni, a csúcsidőszakban van a probléma. A saját körzetében a Szlovák Iskola környezetében lévő parkolást a Kórház parkolási problémáival lehet együtt kezelni, amelyhez csatlakozott immár a Békéscsabai Röplabda Akadémia is. Elmondása alapján nagy forgalom van a Dobozi úton, érdemes komplexebben kezelni a helyzetet.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) fontosnak tartja az előterjesztést. A Szigligeti Utcai Bölcsőde környékén a tervezésre van lehetőség, arra kíváncsi, milyen határidővel valósulhat meg a következő lépések, illetve mekkora plusz költségekre van szükség.
Wittman László osztályvezető azt válaszolta, hogy az előterjesztés a tervezési feladatok elvégzéséről szólt, amelyek várhatóan tavaszig elkészülnek. Ezt követően, amennyiben megvan a szükséges forrás, úgy a közbeszerzési eljárást követően rövid időn belül műszakilag megvalósítható a parkolók kialakítása.
Varga Tamás (független) alpolgármester örömét fejezte ki az előterjesztéssel kapcsolatban, véleménye szerint komplex, átfogó és jó anyagot olvashattak a képviselők.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) is örömét fejezte ki, de nem minden esetben ért egyet az olvasott előterjesztéssel, például a Szent László utcai iskolánál más lehetőségek is lennének a parkoló kialakítására. Felhívta a figyelmet rá, hogy az oktatási intézményeknél lévő forgalom hatalmas, a parkolók létesítése mérsékelheti a helyzetet. Az evangélikus gimnáziumnál reggelente lehetetlen a kis utcákban közlekedni, javasolta, meg kellene nézni, van-e lehetőség arra, hogy a környéken jobb legyen a helyzet, leállásra alkalmas sáv kialakítása is szóba jöhetne véleménye szerint.
Horváth László (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy amennyiben a Békszi feláldozza a kerítésének egy részét, akkor jelentős mennyiségű parkolót lehetne kialakítani az intézménynél. Bizonyos helyszíneken a táblák elhelyezését is kifogásolta. Javasolta, hogy a Közgénél (Irányi utca - Justh Gyula kereszteződésénél) érdemes lenne felfesteni egy gyalogátkelőhelyet.
Csiaki Tamás városüzemeltetési osztályvezető ismertette, hogy több helyszínen felmerült a gyalogátkelők létesítése, ezek tervezése elkezdődött tavaly. A Justh Gyula utca - Irányi utcai szakaszánál is szó volt róla, de belvárosi rehabilitáció miatt a tervezés nem indult el a csomópontban.
Nagy Ferenc (független) alpolgármester szerint a parkolók tervezését követően, még azok létrehozása előtt készüljön egy közlekedésforgalmi javaslat is.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) az átvezetéssel kapcsolatban elmondta, hogy nagy a gyalogosforgalom az érintett szakaszon, a baleset-kockázat csökkentése érdekében érdemes kialakítani az átkelőt. Elmondása alapján a Békéscsabai Szakképzési Centrum nyitott arra, hogy a Békszinél lévő területet parkolóknak építsék be.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) javasolta, hogy a kerítés megszüntetésével duplára növelhetnék a parkolók számát.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) kiemelte, hogy a közlekedésbiztonsági kérdés és a parkoló építése nem mindenhol függ össze. Több köznevelési intézménynél a parkolási felület bővítése nem lehetséges, helyhiány miatt. Békéscsabán 25 000 személygépjármű van számontartva, az elmúlt években ez a szám jóval kevesebb volt, így az oktatási-nevelési intézményeknél a reggeli és a délutáni órákban nőtt a forgalom. Az előterjesztés azonban a parkolókról szólt, amely nem a csúcsidőszak problémáin segít, hanem az ott dolgozóknak adna tartósan helyet, ezt csak ott lehet kivitelezni, ahol lehetőség van rá. Ahol nincs erre lehetőség, ott a közlekedésbiztonságot kell erősíteni. Napirendre tűzik az Irányi utcai gyalogátkelő tervezést, a Dobozi úton a Trefortnál most több autó fér be a kiépítetlen, saras parkoló felületre, a felújítás után csak párhuzamos parkolás lesz lehetséges, így csökken a helyek száma. A Puskin utcában éppen ezért olyan parkolófelület lesz, amely nem veszi el a helyet az autók elől.
Wittman László osztályvezető jelezte, a BSZC-től kérték, hogy amennyiben vannak elképzelések a belső parkolók kapcsán, akkor azt jelezzék az önkormányzat felé, hogy a külső parkolókhoz igazítsák azokat, a tervek rendelkezésre állnak, sőt, már módosították is azokat. Konkrét jelzést egyelőre még nem kaptak az intézménytől.
Horváth László (Fidesz-KDNP) tudomása szerint a kerítést elbontják ebben az esetben, ez teljesen más helyzetet teremt. Szarvas Péter már arról beszélt, ezzel a lépéssel főleg a tanároknak és a vendégeknek alakítanának ki megálló helyet, nem közparkoló lenne. Van nyitottság, de forrást kell rendelni a lépéshez.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) azt kérte, hogy egyeztessenek a felek, mert a gátig elég bonyolult a forgalmi helyzet.
A “B” változatot 14 igennel fogadta el a testület.
10:58 - Mikrohitellel segítik a békéscsabai vállalkozásokat
A békéscsabai önkormányzat segítséget nyújtana a koronavírus-járvány bajba került kisvállalkozóknak, méghozzá mikrohitel formájában, amelyet a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak nyújtott. A szervezet az ötmillió forint forrásból egy olyan programot hozott létre, amelyben kamattámogatási alap jött létre. A forrásra tavaly év végégi lehetett pályázni, amelyre 6 vállalkozó, valamint cég pályázott. A szerződött összegek jellemzően 4-10 millió forint közt mozogtak, ebből a kamattámogatás 22 ezer forinttól 464 ezer forintig terjedt. Mivel még maradt az önkormányzat által nyújtott támogatásból, a pályázatot várhatóan 2022 év végéig meghosszabbítják.
Dancsó Tibor (DK) szerint “vészesen emlékeztet” a helyzet arra az esetre, amikor a vagyonkezelő benyújtotta a közös költség-elszámolást az önkormányzat pénzügyi osztályának, amit az kifizetett és nem vizsgálta a kifizetés jogcímét. Azt kérdezte, hogy az alapítvány döntése volt, hogy kiknek ad támogatást, vagy benne volt a város is? Mint mondta, a mikro-hitel célja az, hogy a vállalkozások a tevékenységük újraindítására pályázhassanak, miért kap egy új vállalkozás akkor segítséget?
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint furcsa a képviselő hozzászólása, hiszen ő is vállalkozó, majd a polgármester arra mutatott rá, minden pénz jól jön egy vállalkozásnak, ha bajban van. Azt is hozzáfűzte: az önkormányzat a pályázati döntéshozatalba nem volt bevonva, bízik benne, hogy a döntéshozók jól határoztak.
Wittman László stratégiai és fejlesztési osztályvezető azt jelzte, hogy a döntéseket az alapítvány hozza meg, az önkormányzat azt ellenőrzi, hogy a pályázó vállalkozás a közgyűlés által elfogadott feltételeknek megfelel-e.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a megfogalmazás nem pontos, mert a pályázat nem csak a már meglévő, hanem az új vállalkozásokra is vonatkozik, ráadásul ezzel kapcsolatban nem csak Békéscsabának van szerződése az alapítvánnyal. Az alpolgármester nem lát kivetnivalót a pályázattal kapcsolatban, a hitelekhez hitel-fedezetre van szükség, a közgyűlés által támasztott feltételeknek való megfelelést ellenőrzik is. Javasolta, ha további aggályok merülnek fel, hozzák vissza a kérdést az ülésre.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint nehéz helyzetben lévő cégek esetében a mikrohitelt rendeltetésszerűen használják, ezek az egyébként működő, de bajban lévő vállalatok kimaradnak a klasszikus banki finanszírozásból, nekik segít ez a lehetőség. Hogy a hitelek jól lettek-e kihelyezve, ennyi információból nem lehet megállapítani, de a célcsoporthoz lettek eljuttatva.
Dancsó Tibor (DK) továbbra is úgy látja, nem jártak el kellő gondossággal az alapítványnál, amelynek szigorúbbnak kellene lennie.
A grémium 13 igennel és 1 nemmel fogadta el az előterjesztést.
10:48 - Népszerűsítik a “Békéscsaba hazavár” programot
Az önkormányzat immár évek óta támogatja a békéscsabai fiatalokat diplomájuk megszerzésében, illetve a Békéscsabán történő elhelyezkedésüket. A felsőoktatási hallgatói ösztöndíj mértéke négy féléven keresztül – félévenként 5 hónapra – havonta 50 000 forint (személyenként összesen legfeljebb 1 millió forint), az életkezdési támogatás összege egyszeri 400 000 forint. Az előterjesztő részletezi, hogy a program nem pusztán egy ösztöndíj, hanem egy olyan komplex program jelmondata, amely a békéscsabai fiatalok helyben maradását, visszajövetelét célozza meg.
A város vezetése szerint ezt a gondolatot kell erősíteni elsősorban a békéscsabai fiatalok körében, már akár a középiskolában érdemes megszólítani az érintett korosztályt, másodlagosan a szülőkben kell tudatosítani a lehetőséget. A program népszerűsítése érdekében a békéscsabai önkormányzat, a Békéscsabai Szakképzési Centrum és a Békéscsabai Tankerületi Központ együttműködést köt. A közös munka célja a pedagógusok segítségével az ifjúság megszólítása, és szülők tájékoztatása. Az előterjesztésben fellelhető az is, hogy a város több, a programot népszerűsítő videót készít (például a diákpolgármester bevonásával) és azt a diákok saját platformján, a legnépszerűbb közösségi oldalakon teszi közzé. Továbbá a városi ifjúsági szervezeteket is bevonnák a népszerűsítésbe és a Garabonciás Napokon is önálló standon jelenne meg a program.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) emlékeztetett, hogy a program rendkívül sikeres: 5 év alatt több, mint 100 megállapodást kötött az önkormányzat a fiatalokkal. Kitért arra is, hogy a program népszerűsítésére 11 millió forintos előirányzatot jelölt meg az előterjesztő a költségvetésben.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) örömét fejezte ki, hogy sikeres a program, fontosnak tartja annak népszerűsítését.
Varga Tamás (független) alpolgármester elmondta, hogy a novemberi közgyűlésen merült fel az ötlet a program népszerűsítésére. Széleskörű előkészítői munka előzte meg az előterjesztést. Az egyeztetések során arra a következtetésre jutottak, hogy elsősorban a középiskolás korosztályt célozzák meg.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) fontosnak tartja, hogy a program minél szélesebb körben ismertté váljon. Fontos, hogy azok a középiskolások, akik elmennek, tisztában legyenek a lehetőséggel és legyen motivációjuk arra, hogy később visszatérjenek a városba és itt telepedjenek le, itt hasznosítsák a diplomájukat. Beszélt a karrierkövetési rendszerről is, amely egy zárt közösségi felületként működne. Kiegészítésként a békéscsabai vállalatok bevonását javasolta, itt a fiatalok tájékoztatására gondolt a cégek nyitott pozícióiról. A Garabonciás napokon túl a Csabai Kolbászfesztiválon is megjelenthetne a program, miután az eseményre sokan hazajönnek.
Varga Tamás (független) arról beszélt, hogy az ösztöndíj megalkotásánál körbejárták a vállalatokat, meg kell találni a megfelelő partnereket. A kolbászfesztiválon való népszerűsítéssel egyetértett.
Dancsó Tibor (DK) örvendetesnek nevezte, hogy az önkormányzat a programra pénzt szán, a fiatalokat vissza akarja csábítani és üdvözölte, hogy a város felismerte a törekvés szükségességét. Véleménye szerint az önkormányzat egyéb fontos kérdésekre is felhívhatná a figyelmet, például az ajánlott védőoltások népszerűsítésére.
10:42 - Beszámoló a 2021-es közfoglalkoztatott programról
A Szociálpolitikai Osztály összegezte a békéscsabai közfoglalkoztatási program 2021-es történéseit. Mint az a beszámolóból kiderül, a Békés Megyei Kormányhivatal, illetve a Belügyminisztérium tavaly összesen 79 millió forint támogatással segítette az önkormányzat közfoglalkoztatásának megvalósítását, amelyhez maga az önkormányzat 3,2 millió forint önrészt biztosított.
Az előterjesztő kitért arra, hogy a járdalap és betonelem gyártást végző munkacsoport 2021-ben 1 617 db járdalapot gyártott. Kaszálás, parlagfű mentesítés összesen 759 064 négyzetméter, cserjeirtásra 30 354 négyzetméter területen történt meg. A közfoglalkoztatás Békéscsaba 35 hektáros belterületén napi rendszerességgel történő hulladékszedéssel, esetenként illegális hulladéklerakók felszámolásával járult hozzá a város környezetének szebbé és élhetőbbé tételéhez.
A békéscsabai önkormányzat az országos közfoglalkoztatási mintaprogramban is részt vesz. A lakhatási kihívásokkal küzdő személyek foglalkoztatása kiemelt támogatással történt: 2021. február 29-ig 12 fő, március 1-től ismét 11 fő foglalkoztatási és bérköltségei mellett a szükséges dologi költségeket is finanszírozta a központi költségvetés. A programban felnevelt mintegy 7600 egynyári virág elsősorban a közfeladatot ellátó intézmények, szervezetek között lett kiosztva és elültetve.
2021-ben a közfoglalkoztatottak által tüzelésre előkészített 1 125 mázsa tüzelőanyag 225 alkalommal lett kiszállítva a rászoruló helyi háztartások részére.
Az önkormányzat 2022-ben is részt kíván venni a közfoglalkoztatási programokban, amelyeket továbbra is úgy kell megszervezni, hogy a közfoglalkoztatottak hasznos, értékes munkát tudjanak végezni a város fejlődése érdekében.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) fontosnak tartja, hogy a közfoglalkoztatottak olyan munkát végezzenek, amelyek az itt élő emberek életminőségét szolgálja, értéket teremt és eközben a közfoglalkoztatási programban résztvevő értékes tagjának érezze magát a társadalomban. Arról is beszélt, hogy a munkanélküliek száma csökkent az elmúlt években, így a közfoglalkoztatottak száma is. Az adatok összesítéséből kiderül, hogy társadalmilag hasznos munkát végeznek.
14 igennel fogadták el a képviselők az előterjesztést.
9:15 - Így alakul a városi költségvetés 2022-ben
Elkészült a város egyik legfontosabb dokumentuma, az éves költségvetési rendelettervezet, amely azt rögzíti, hogy az önkormányzat az adott évben hány forintból gazdálkodhat, milyen kiadásai és bevételei lehetnek, illetve azt is rögzíti, hogy a városvezetés milyen irányba navigálná Békéscsabát. A rendelettervezetről általában februárban tárgyalnak, amelyet egy koncepció és egy első olvasat előz meg – utóbbi az elmúlt években háttérbe szorult és már idén sem volt előzetes vita januárban a költségvetésről.
De mit mutatnak a számok? A költségvetés főösszege 43 milliárd forint lesz, ebből a kiadások ugyanekkora összeget tesznek ki (ez tartalmazza az intézményekkel kapcsolatos költséget is), míg a bevételek (a finanszírozási bevételek nélkül) 24,5 milliárd forint körül alakulnak. Ez azt jelenti, hogy 18,5 milliárd forint hiány van a költségvetésben, amelyet az önkormányzat az előző évből maradt pénzből (14,8 milliárd forint) és államkötvényekből (3,4 milliárd forint) pótolna, valamint a 2020-ban még le nem hívott hitelből (249,6 millió forint).
A tartalékok összegét 744,5 millió forintban határozták meg, ennek kisebb része (13 millió forint) az általános tartalék, a többi forrásnak pedig már megvan a helye.
A városvezetés továbbra is azt tartja a leghangsúlyosabb feladatnak, hogy biztosított legyen az önkormányzat folyamatos, ésszerű működése, a városi zöld infrastruktúra színvonalának emelése az élhetőség, a fenntarthatóság és a környezettudatosság érdekében, valamint a fejlesztések kivitelezése és fenntartása, emellett rendezni kívánja a béreket és a bérfeszültséget is kezelné, amely a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével keletkezett.
Az anyagban azt is írják: a fejlesztések javát továbbra is európai uniós, valamint kormányzati forrásból finanszírozott pályázatokból fizetik. Előbbiből 12 fut, 371,1 millió forint értékben, a Modern Városok Programban pedig 19 beruházás zajlik, 23 milliárd forint értékben, emellett 3,4 milliárd forint értékben zajlanak egyéb projektek.
Az iparűzési adó esetében továbbra is érvényben van az a kormányrendelet, amely tiltja az illeték emelését, valamint a vállalkozásoknak továbbra is csak a járulékok felét kell megfizetniük, ezért a rendelet alkotói óvatosságra intenek az ebből származó bevételeket illetően. A már említett iparűzési adó esetén 3,6 milliárd forinttal, az építményadónál 490 millióval, az idegenforgalmi adó (ifa) esetén pedig 10 millió forinttal számolnak.
Az állami támogatások tekintetében nem történt lényegi változás, ugyanakkor nőtt az óvodapedagógusok munkáját segítők átlagbéréhez kapcsolódó támogatás mértéke, ahogyan a befizetendő szolidaritási hozzájárulás is.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) a főbb számok, valamint a tervezet ismertetése mellett hangsúlyozta, hogy 330 millió forint érkezett a kormánytól a kötelező bérintézkedések ellentételezéseként, valamint további 61 millió forint érkezett a közétkeztetésre. A polgármester arról tájékoztatott, hogy minden képviselői csoporttal egyeztettek az elmúlt időszakban a rendelettervezetről. Fontosnak nevezte a fejlesztések folytatását, ezek közül is a magyar kormány által nyújtott támogatást, melyben a bábszínház, a piac, a Munkácsy Emlékház felújítása zajlik, de ide sorolta az út- és járdafejlesztési programot is – ezekről ide kattintva olvashat bővebben. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programról (TOP) szólva arról beszélt, hogy ezek a projektek zömében lezárultak. Annak ellenére, hogy nincs hitelfelvétel a tervezetben, saját forrásból is fejleszt az önkormányzat, ilyen az ivóvízhálózat-fejlesztési program, a Kazinczy utcai rendelő felújítása, parkolóépítés, valamint a Csányi utcai extrém sportpark fejlesztése is. Fontos prioritásnak nevezte a zöld infrastruktúra fejlesztését, ezt idén is folytatják. Nagy érdemnek nevezte, hogy minden önkormányzati intézményben emelték a béreket és bízik benne, hogy a köztisztviselői alapilletményt is jól fogadják majd a dolgozók. Beszélt még a szociális rendszer működtetéséről, amely nem kötelező feladat, valamint a nemrég bevezetett háziorvosi támogatási rendszerről. A csabai kisgyermekes családokat a bölcsőde- és óvodabővítés érinti, a városvezető nyárra napközis táborokat ígér, közétkeztetési lehetőséget, valamint a fiatalok számára programokat, koncerteket, színházi előadásokat, de a Békéscsaba Hazavár programra is felhívta a figyelmet. A hagyományőrzésről szólva arra tért ki, hogy az önkormányzat 8 millió forinttal támogatja a Molnár-ház felújítását, valamint építészeti értékek védelmét is segítenék egy 10 millió forint keretösszegű pályázattal. A temetőkre 8 millió forintot fordítanának, műalkotások védelme kapcsán pedig képviselői kezdeményezésre a Schéner-játszóteret is felújítják. Utcanévtáblák cseréjét is elkezdenék, 8 millió forintból. A polgármester arra is rámutatott: továbbra is érvényben van a veszélyhelyzet a koronavírus-járvány miatt, bizonyos központi intézkedések miatt az önkormányzat bevételeinél szűkebbek a lehetőségek, ugyanakkor a kiadási előirányzatok minden részterületre jól fókuszálnak. Minden költségvetési intézménytől és a közreműködőktől takarékos, óvatos megoldásokat vár, majd megjegyezte, hogy bőségesen nem állnak rendelkezésre források, de úgy gondolja, minden kötelező feladatot el tudnak látni.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) egyetért a prioritásokkal, ugyanakkor hangsúlyozta, reméli, a sport és ifjúsági területekre nagyobb összeget fordíthatnak majd, ha azt az évközi bevételek is engedik. Mint mondta, a pandémia továbbra is gondot okoz, az orosz-ukrán válság is negatívan hat a piacra. Magasabb az irányadó kamatláb a Magyar Nemzeti Bank döntése nyomán, nőttek az élelmiszerárak, magas az infláció, ezért szerinte a következő időszakban is az utóbbi elleni küzdelem határozza meg a gazdálkodást, óvatos tervezésre van szükség.
Hanó Miklós (Fidesz) szerint a nem kötelező feladatokra is jelentős összegek vannak beállítva, de úgy gondolja, a város erre mindig komoly forrásokat áldozott. Megköszönte a befizetéseket azoknak, akik helyi adót fizetnek, valamint Herczeg Tamás közbenjárását annak kapcsán, hogy a kormány plusz támogatásokat adott a városnak, utóbbival, a fejlesztések révén véleménye szerint százéves lemaradást hozhat be az önkormányzat. Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a költségvetési tervezet a város érdekeit szolgálja, a kormánytól egyéb kiegészítő forrásra is számítani lehet. Fontosnak tartja a zebráknál található közvilágítás bővítését a balesetveszély elkerülése érdekében.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) frakcióvezetőként arról beszélt, hogy megalapozottnak és átgondoltnak tartják az előterjesztést. Úgy véli, hogy a költségvetés összhangban van az előzetes, decemberben tárgyalt koncepcióval, a rendelettervezet biztosítja a város működését, fejlesztéscentrikus, minden kötelező feladat ellátására tartalmaz előirányzatot, valamint elismerésre méltónak nevezte, hogy a helyi gazdaság szereplői a várt mértékben fizették be az iparűzési adót. A frakcióvezető rámutatott, hogy még nem vagyunk túl a járványon, ezért továbbra is óvatos becslésekre van szükség. Bíznak abban, hogy a központi költségvetés további forrásokat biztosít a kieső források ellentételezésére. A csabaiak életkörülményeinek javítását szükségesnek tartják, a folyamatban lévő fejlesztések jelentősen segítenek ezen. Kiemelte a zöldítési törekvéseket is, majd arra tért ki, hogy az önkormányzat nem kíván hitelt felvenni, ez szerinte az egyik legjobb példa az ésszerű gazdálkodásra.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) méltatta a költségvetési tervezetet, véleménye szerint a már megszokott, magas színvonalat sikerült hozni. Ismertette, hogy a költségvetés működési főösszege 15 milliárd forint, amely korábban 13,5 milliárd forint volt, örvendetesnek tartja a növekedést. A helyi adóbevételek 3,5 milliárd forint volt tavaly, ez idén több lehet, de szükséges az óvatos tervezés, miután a cégek még nincsenek túl a pandémián: az árak emelése is megnehezíti a helyzetüket. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés új hitelfelvétel nélkül készült el, a négy prioritással egyetért. A zöld infrastruktúra fejlesztések bővítését jó iránynak véli, fontosnak nevezte a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. munkáját. Örvendetesnek tartja a részönkormányzati támogatási rendszert is, amely kisközösségek támogatására ad lehetőséget. Véleménye szerint nagy előrelépés az, hogy a költségvetésben 65 millió forintot szánnak az új parkolók építésére. Egyetért a 660 millió forintos többletbevétel tervezésével, elmondása alapján az önkormányzat 2021-ben is eredményes metodikát alkalmazott a kalkulálásnál, idén a plusz forrásokat a kommunális fejlesztésekre tudják fordítani. Elmondása alapján Békéscsabát a megyeszékhelyek tekintetében az önként vállalt feladatok teszik egyedivé, erre a célja idén mintegy 1,2 milliárd forinttal számolnak. A költségvetési egyeztetések alkalmával felvetette a belterületi vízelvezetés fejlesztését és a közterületi kamerarendszer bővítését. Összességében alapos, jól előkészített anyagnak tartja a költségvetési tervezetet, amely a működés mellett a fejlesztésekre is kellő hangsúlyt helyez.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) úgy válaszolt, hogy a belterületi vízelvezetés fejlesztését és a kamerarendszer bővítését európai uniós forrás bevonásával is el lehet majd végezni. A közterületi kamerarendszerről elmondta, hogy a piacfejlesztéssel bővülni fog a számuk, de mindenhová nem tudnak tenni kamerákat így sem.
Nagy Ferenc alpolgármester (Hajrá Békéscsaba) két dolgot emelt ki: sikerült az inflációs hatásokat elkerülni, mérsékelni. Külső kérdés az általában vett infláció és az energiaárak emelése. Hangsúlyozta, hogy évről-évre emelkednek a költségek, de ha nem csinálták volna meg korábban az energetikai beruházásokat, a közvilágítás felújítását vagy a smart grid rendszer kiépítését, akkor ezek a költségek még nagyobbak lennének. Véleménye szerint jó úton jár a város, még több energiamegtakarítást célzó beruházásra van szükség. Aktív inflációnak nevezte a minimálbér emelkedése miatti bérfejlesztést, ez 18-20 százalékot jelent szinte minden szakmában, de szükség van a jó szakemberekre, a jó színvonalú munkavégzést így lehet megteremteni. A hitel nélküli gazdálkodást is kiemelte, örül annak, hogy ezt most el tudják kerülni. Amennyiben a jövőben szükség lesz rá, úgy az önkormányzat hosszú távú hitelt vesz fel. Kitért arra, hogy a lakossági igényekre igyekeznek odafigyelni, ahogy arra is, mely területek azok, ahol érdemes lépnie a városnak. Vannak új dolgok, amelyek a békéscsabai igényekre hallgatva lettek beépítve a költségvetésbe, például a bringapark fejlesztése, a meglévő utcatáblák cseréje.
Varga Tamás (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy már tervezik a Csabai Nyár programjait, ennek a járvány miatt lélektani hatásai vannak. Az önkormányzat támogatja a diáksportot, az ifjúsági feladatokat, Wenckheim-kerékpárút építését, betervezett forrást a Munkácsy-negyed működtetésére – húzta alá. Arról is tájékoztatott, hogy diákpolgármester és alpolgármesterei is részt vettek a hét eleji érdekegyeztető fórumon, ahol jelezték, hogy örömmel fogadják a programokat, biztosított lesz a Garabonciás napok támogatása is, sok olyan pozitívum van az oktatás, ifjúság, sport terén, ami előrelépés lehet.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) is kitért az érdekegyeztető fórumra, amelyen elhangzott, hogy az elmúlt években nem kellett a közférában dolgozók közül senkit elküldeni, ezt más városokban nem tudták megoldani. Tavaly a költségvetés olyan stabil alapokat teremtett, amit idén is meg lehet őrizni. A nyugdíjas egyesületek kérését tolmácsolva arról beszélt, hogy nevesítsék a számukra nyújtandó működési támogatást. Az ifjúsági területre rátérve azt hangsúlyozta, hogy fontos elem a fiatalok Békéscsabán tartása, az a fejlődési pálya, amire a város állt, bíztató. Jelezték a fiatalok, hogy szükségük lenne egy olyan helyre, ahol együtt lehessenek, az Andárssy Úti Társaskört bár el kívánja adni a város, a képviselő fontosnak tartja, hogy hosszabb távon beszéljenek erről a kérdésről. Szarvas Péter utóbbira reagálva arról beszélt, az ATK-ban üzemelő szervezet felhagyott tevékenységével, emiatt hiány keletkezett, majd arról érdeklődött, miért nem a Csabagyöngye Kulturális Központban kapnak helyet a fiatalok? A képviselő szerint a diákönkormányzat kinőtte az intézményben található teret. Több kezdeményezés volt már arra, hogy gyökeret verjenek ifjúsági csoportok a Csabagyöngyében, ami alkalmas koncertekre, találkozókra, de önálló ifjúsági közösségi térre nem, egy jó ifjúsági klubra lenne szükség. Hozzáfűzte: a koraesti szabadidő eltöltése vonzaná a fiatalokat, nem az esti szórakozást keresik.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) felvetésére a polgármester hangsúlyozta: a polgári egyesületeknek nagy lehet a szerepe idén, az elmúlt 2 évhez képest több lehet a rendezvény szabad téren, a polgárőrök ezeken rendszeresen részt vesznek, a többletforrásra ügyelni kell.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) az önkormányzati lakásokra fordítható keret növelésére tett indítványt, majd arra tért rá, hogy az utcanévtáblákra ne csak az elnevezés kerüljön rá, hanem néhány mondat arról, kiről van elnevezve a közterület, ezzel erősítve a lokálpatriotizmust.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) a vita végén azt vázolta, hogy a tavalyi évben 7 százalékot meghaladó gazdasági növekedés volt, míg 2022-ben 5,2 százalékos növekedési előirányzat van beállítva az állami költségvetésben, az államháztartási hiány 80 százalékkal van tervezve. Az Eurostat 25 éves adatgyűjtési időszaka alapján az unióban tavaly volt a legmagasabb az infláció, nemzetközi tendenciáról van szó tehát. Az országgyűlési képviselő szerint ebben a környezetben próbál a kormány olyan helyzetet teremteni, amelyben adóterhek csökkentésével segítenek a helyzeten.
A költségvetési rendelettervezetet a grémium 12 igen, 2 tartózkodás mellett fogadta el.
A rendelet elfogadását követően Herczeg Tamás országgyűlési képviselő kért szót és az ukrán-orosz válsággal kapcsolatban: mint mondta, a baloldali miniszterelnök-jelölt javasolja, hogy Magyarország akár katonákat is küldjön a háborúval sújtott övezetbe. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ezt semmiképpen nem tervezi. “A békében vagyunk érdekeltek” - tette hozzá.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) viszont válaszában azt mondta, ez annak a kormánynak az álláspontja, amely korábban azt állította, hogy nem érkeznek amerikai csapatok az országba, mégis 550 amerikai katona jött Magyarországra.
9:14 - Így alakultak az adóbevételek 2021-ben
A költségvetési rendelettervezet egyik sarkalatos pontja minden évben az, hogy milyen bevételei lesznek az önkormányzatnak, amelyből finanszírozza a kiadásait? A települések egyik ilyen eszköze a helyi adó, méghozzá az iparűzési, az építmény- és az idegenforgalmi adó. Korábban ide tartozott a gépjárműadó is, de a koronavírus járvány és a kormány döntése miatt ez az összeg ma már az államkasszába folyik be.
A pandémia nem csak ezt az egy szegmenst érintette: az első adónem esetében a hatályos jogszabályok értelmében a vállalkozásoknak a járulék felét kell csak megfizetnie azért, hogy mihamarabb talpra álhassanak és a gazdaság visszanyerje 2019-es lendületét. Ez azonban komoly kiesés az önkormányzatoknak, és különösen fájó pont Békéscsabának, ugyanis az önként vállalt feladatainak jelentős részét (civil, sport és kulturális szervezetek támogatásai, bizonyos szociális tevékenységek fenntartása, egyes esetekben pályázati önrész vállalása) korábban ebből az összegből fizette. Mindez a számokon is megmutatkozik, ugyanis 2020-hoz képest közel 174 millió forinttal kevesebb összeg folyt be a városi kasszába, bár ha figyelembe vesszük, hogy az önkormányzat 2,7 milliárd forint bevétellel számolt, ehhez képest pedig a vállalkozások közel 3,5 milliárd forintot fizettek be, emelkedésről beszélhetünk.
Az építményadó szempontjából fennállt a veszély, hogy az egyes gazdasági ágazatok visszaesése fizetési nehézséget okoz, de úgy tűnik, hogy tavaly ez a bevétel a várakozások szerint alakult, sőt, enyhe növekedést mutatott, hasonló jelenség figyelhető meg az iparűzési adó, valamint a bírságok és a pótlékok befizetése esetében is (utóbbi esetben az előirányzathoz képest közel 10 százalékkal kevesebb összeg került befizetésre).
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint a várthoz képest jobban alakultak a tavalyi adóbevételek, de továbbra is óvatosságra lenne szükség a tervezés kapcsán.
2020-hoz képest alacsonyabb bevétel a szabályozásokkal vannak összefüggésben, mivel a kkv-k kevesebb adót fizettek be a jogszabályok miatt, ugyanakkor a vállalkozások munkájának köszönhetően így is jól alakult ez a bevétel - válaszolta Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba).
Írta: Papp Ádám, Varga Diána
