A tudósítást időrendi sorrendben tesszük közzé, tehát a legfrissebb bejegyzéseket a cikk legelején, míg a legrégebbieket a cikk legalján találja. Az egyes napirendekhez összefoglaló segítségével igyekszünk hátteret biztosítani, de ha kíváncsiak az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, azokat ide kattintva találja meg.
Galéria
15:56 – Új igazgató a Békés Megyei Könyvtár élén
Még tavaly írták ki a pályázatot a Békés Megyei Könyvtár igazgatói pozíciójára, mivel Rakonczás Szilvia, a bibliotéka eddigi vezetője nyugdíjba vonul. A posztra ketten pályáztak: a könyvtár jelenlegi igazgatóhelyettese, Lukoviczki Anna, valamint a bibliotékában könyvtáros-informatikusként dolgozó Juhász Zoltán. A pályázatokat bíráló bizottság mindkét beadványt átvizsgálta, valamint megállapította, hogy a feltételeknek mindkét beadvány megfelel. A szakmai programok alapján a háromfős bizottság Juhász Zoltánt találja alkalmasnak a pozícióra, aki vezetői programjában fő feladataként azt jelölte meg, A szakmai innovációk intézményi adaptálását fokozott naprakészséggel, tájékozottsággal, nyitottsággal, együttműködések kialakításával, tapasztalatcserék (benchlearning) szervezésével, a munkatársak széleskörű bevonásával, továbbá a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával, lehetőségek szerint külső források bevonásával kívánja megvalósítani. Fontosnak tartja a város közintézményei közti együttműködést, valamint hozzájáruljon a környezettudatosság és újrahasznosítás népszerűsítéséhez.
Lukoviczki Anna a közgyűlésen arról beszélt: 31 éve dolgozik az intézményben, szeretné megtartani az intézmény eddigi eredményeit, illetve fontosnak tartja a szakmai kollektívával való együttműködést az olvasók érdekében.
Juhász Zoltán pedig azt ismertette, hogy 2019 óta lát el vezetői pozíciót minőségirányítási területen a könyvtárban. Arra hívta fel a figyelmet, hogy új elvárásokkal, technológiával kell szembenéznie a szakmának, ezért fontosnak tartja az innovációt, és többek közt azt, hogy a könyvtárat 0-24 órában el lehessen érni, illetve azt, hogy a külterületeken élők is elérhessék a szolgáltatásokat.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) üdvözli, hogy két kiváló könyvtáros nyújtotta be pályázatát, ugyanakkor megjegyezte: a szakma folyamatosan átalakulóban van, ez friss szemléletet kíván, ehhez innovatív pályázóra van szükség.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint egyre csökken az olvasók száma, egyre több, bárki számára online hozzáférhető szolgáltatás érhető el, amely eltűnik a könyvtárakból. Békéscsabán az ‘50-es években indult el az egyik első megyei könyvtár az országban, az ott kialakult szakmaiság nem gyengült az évtizedek alatt, nagy feladat ennek a folytatása. A képviselő egyik pályázó esetében látta, hogy ez a minőségi munka folytatódik, ezért a többségre bízza a döntést.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) és Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) a jaminai fiókkönyvtár megtartásáért emelt szót, hogy az olvasók továbbra is elérhessék a könyvtár szolgáltatásait.
A képviselő-testület a szakbizottsági módosító javaslatot 11 igen, 5 tartózkodás mellett fogadta el, míg a teljes javaslatot 11 igen, 5 tartózkodással hagyta jóvá, vagyis a könyvtár igazgatója a következő 5 évben Juhász Zoltán lesz.
15:52 - A szmog ellen küzdenének
Múlt héten a Nemzeti Népegészségügyi Központ veszélyesnek minősítette Békéscsaba levegőjét a magas szállópor koncentráció miatt (a riasztást az NNK hétfőn szüntette meg - a szerk.). A közgyűlésen arra hívták fel a képviselők figyelmét: a város levegője eddig a tisztábban közé tartozott, a tájékoztatások szerint azonban a lakosság ezen a télen leginkább fával, szénnel, olajjal és sok esetben valószínűleg hulladékkal fűt.
A LIFE IP HungaAIRy projektben tavaly óta működik automata mérőállomás a városban, a Kolozsvári úton. Az innen származó adatok egyrészt egy országos, központi adatbázisba kerülnek, magát a mérőállomást pedig a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal laboratóriuma működteti, illetve értékeli az akkreditált méréseket.
A levegő védelméről szóló kormányrendelet lehetőséget ad rá, hogy ha a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási vagy riasztási küszöbértékét, akkor rendkívüli levegővédelmi intézkedéseket kell tenni, erről a lakosságot is tájékoztatni kell. Ott, ahol a szmog gondot okoz, füstköd-riadó tervet kell készíteni. Mivel Békéscsabán eddig ilyen helyzet nem állt fent, ezért nem is készült ilyen dokumentum, ám az előterjesztő szerint ennek elkészítése szükségessé vált.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megjegyezte: az önkormányzat semmilyen hatósági értesítést nem kapott a rossz csabai levegőminőséggel kapcsolatban, ezért a jegyzővel megnézték, hogy milyen lehetőségei vannak a városnak. A következő fűtési szezonra el lehet készíteni ezt a tervet, vannak olyan városok, ahol rendelkeznek már ilyen dokumentummal.
14:34 - Fixálhatják az önkormányzati intézményeknél az áram beszerzési árát
Sürgősségi indítvány került a képviselők elé az önkormányzat energia-beszerzésével kapcsolatban: lehetőség nyílt ugyanis arra, hogy idén december 31-ig fix áron lehessen beszerezni az áramot.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba), az energetikai munkacsoport vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány hete a gázárak kapcsán volt hasonló döntési lehetőség, akkor szakbizottság döntött a díjak fixálásáról. Az árammal kapcsolatban hasonló a lehetőség: a közvilágításnál fix árra sikerült szerződnie az önkormányzatnak, nem a legkedvezőbb tarifákkal, ugyanakkor az intézményi fogyasztás vonatkozásában piaci áron számláz a szolgáltató, havonta. A kormány döntése értelmében azok esetében, akik ilyen szerződéssel rendelkeznek, az év végéig rögzíthetők az árak, amelyek a várakozások szerint alacsonyabbak lehetnek, mint az a díjszabás, amely alapján jelenleg számláz a szolgáltató.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint is az árak fixálása a legbizonságosabb megoldás, míg Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig 260 forint volt az áram egységára, durván 100 forintot lehet spórolni ezzel a lépéssel, amely Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) kiegészítése szerint akár százmillió forintnyi költség megtakarítást is eredményezhet.
13:17 - Ezt tervezik a jaminai bányatavakkal
Alig egy éve, szintén a közgyűlésen merült fel annak az ötlete, hogy kezdeni kellene valamit a jaminai bányatavakkal, azokat ugyanis néhány képviselő szerint csatlakoztatni lehetne a város turisztikai látnivalóihoz, ugyanakkor felvetődött az is, hogy amennyiben néhány éven belül megszűnik a környéken a bányászati tevékenységek, nem lesz megoldott a tavak vízellátása, ezért záportározó kialakításáról is szó esett. Azóta munkacsoport alakult, valamint egy hidrológiai tanulmány elkészítésére is pályázatot írtak ki.
Az elkészült tanulmány szerint a bányatavak hosszú távú vízpótlására felszíni, illetve felszín alatti vizek pótlásával is van lehetőség, például az Élővíz-csatornából, illetve a környező kisebb csatornákból, valamint nagy űtmérőjű búvárszivattyúkkal; emellett pedig megállapítható, hogy bányászati tevékenység a következő 50 évben is folytatható a környéken.
A tanulmány szerint a felszíni vizeket használva 521 millió forintba kerülne a vízpótlás, a felszín alatti vizeket használva 158 millió forint a becsült beruházási költség, a záportározó kiépítése esetén a vízátemelés 115 millió forintba kerül, míg a vízminőséget javító levegőztető berendezés költsége 3 millió forint. A tavak kotrása, rendezése, a kikotort hulladék elszállítása 550 millió, míg a tavak nyílt felszínű összeköttetéseinek rekonstrukciója 30 millió forintot tenne ki.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a Kacsás tó vízszintje a Csaba tóéval együtt mozog, előbbi esetében problémák vannak a víz minőségével a felhalmozódott szerves iszap miatt. Az ettől délre fekvő tó sekélyebb és a többinél alacsonyabb a vízszintje, rossz a vízminősége, a közelmúltban halak pusztultak el benne. A tanulmány készítője éppen ezért ennek a tónak a feltöltését javasolja.
A harmadik tó elég mély, viszont gyakran raknak le benne szemetet, ettől függetlenül a déli társánál jobb a vízminősége. Éppen ezért ezt az egységet záportározónak javasolja.
A munkacsoport a tanulmány nyomán azt javasolja, hogy szűkítsék a fejlesztés alá bevonni kívánt terület nagyságát, ugyanis a tulajdonjogok továbbra is rendezetlenek és a fejlesztés is komoly összeget emésztene fel. A beruházások egyébként sem érintenék a Csaba, illetve a Fás tót, mivel előbbi esetében osztatlan közös, utóbbi esetében pedig idegen tulajdonról van szó. A fennmaradó részen is inkább a zöld turizmushoz kapcsolódó, vagyis természetközeli, szabadtéri mozgáslehetőséget megteremtő fejlesztést végeznének, mivel annak alacsonyabb a fenntartási költsége is. Éppen ezért leginkább útjavítást, a területek tisztítását, rendbetételét javasolják, valamint azt, hogy vizsgálják meg további kerékpárutak építésének lehetőségét, amely a Wenckheim-kerékpárút megközelíthetőségét segítené.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a bányatavak komoly értéket képviselnek, mellyel kapcsolatban komoly tervezés indult el. A dokumentációk alapján a vízpótlás megoldható, bár nem kevés pénz fejében, illetve a környéken zajló bányászat függvényében. Hozzátette: a tulajdonosi viszonyok továbbra sem rendezettek, ezért a két nagy tó nem került bele a fejlesztési tervbe, ezen felül ezek a területek rendezettek, karban tartottak. Azt javasolta, hogy a Matróz vendégház esetében haladéktalanul kezdjék meg az ingatlannyilvántartással kapcsolatos teendőket.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) örül annak, hogy elkészült a hidrológiai tanulmány, amely iránymutatást is ad azzal kapcsolatban, hogy a Wienerberger további évtizedekben is folytatná a kitermelést a környéken, így a vízpótlás megoldott.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy újabb kerékpárút épülhet a bányatavakig, illetve előremutatóak a Matróz vendégházat üzemeltető egyesület tervei is.
Dancsó Tibor (DK) úgy emlékszik, hogy a hidrológiai tanulmányt egy környezetvédelmi tanulmánynak is követnie kell, ennek megléte, megismerése függvényében döntenek, ugyanakkor mint megjegyezte, a környezetvédelmi tanulmány nem készült el.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) egy olyan környezet képét festette le a képviselő-testületnek, amely aktív turisztikai programokat, kikapcsolódást nyújt a látogatóknak, azonban nem lát sok esélyt arra, hogy épkézláb terveket készítsenek a rendezetlen tulajdonjogi viszonyok miatt. A tanácsnok úgy vélte, hogy legalább egy szándéknyilatkozatot kellene írni a jövőre való tekintettel azzal kapcsolatban, milyen fejlesztési tervek vannak a bányatavakkal kapcsolatban.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) rávilágított arra, hogy az előterjesztésben, ahol feladatokat és célokat fogalmaznak meg, a szöveg arra a területre terjed ki, ahol az önkormányzatnak hatásköre van.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) elfogadhatónak tartotta a javaslatot, amely szerint kerüljön bele az előterjesztés szövegezésébe, hogy a RO-HU pályázati lehetőségeket vegyék figyelembe.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy 1982-ben került az első turisztikai koncepció készítésekor hozzá a szakanyag a bányatavak fejlesztéséről. Visszautalt arra, hogy azóta problémás a tulajdonosi jogkör. 40 éve nem sikerült megoldani a problémát, javasolja a folyamatok felgyorsítását.
Dancsó Tibor (DK) emlékeztetett arra, hogy a tavaly áprilisban elfogadtott határozat alapján először szükséges egy hidrológiai vizsgálat, majd egy környezetvédelmi vizsgálat. Bacsa Vendel jegyző viszont arra hívta fel a képviselő figyelmét, júniusban született egy közgyűlési határozat, amely módosította az áprilisi döntést.
13:09 – Az ügyvezető személyéről döntöttek a Csaba Ügyeleti Kft.-ben
Az alapellátási törvény szerint 2023. január elsejétől hatályos rendelkezése értelmében a települési önkormányzat gondoskodik az alapellátáshoz kapcsolódó fogorvosi ügyeleti ellátásról. Az állami mentőszolgálat a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról. Az OMSZ a törvény értelmében feladatát a miniszter közleményének közzétételét követően 30. naptól látja el az alapellátási körzetekben, addig az ellátás szervezése az önkormányzatok feladata.
Békéscsabán a képviselő-testület 2023. február 28-ig a Csaba Ügyeleti Kft. ügyvezetőjeként Dr. Sonkoly Ivánt nevezte ki, a megbízást követően azonban a tisztségről dönteni kell, így határozatlan időre a korábbi ügyvezetőt bízták meg.
Az ügyvezető továbbá azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a cég likviditásának biztosítása érdekében a tavalyi költségvetésben szereplő összeget 15 százalékkal növeljék és az évi kétszeri utalás helyett havonta kapják meg a működéshez szükséges városi forrást.
11:59-13:08 - EBÉDSZÜNET
11:58 – Ennyi óvodai csoportot indíthat az önkormányzat a 2023/24-es nevelési évben
Az önkormányzati fenntartásban működő nyolc óvoda tizennyolc telephelye április elsejétől nyílt napok formájában biztosítják a leendő óvodásoknak és szüleiknek az intézmények előzetes megismerését. A szülők a jelentkezési lapokat április 18-ig juttathatják el a választott óvodába elektronikus módon, majd május 15-16. lesz a beiratkozás időpontja.
Az előterjesztő leírja, hogy a tizennyolc óvodai telephely 564 szabad férőhellyel rendelkezik a következő nevelési év tervezésénél. Egy csoportba maximum 25 fő lehet, az átlagos létszám csoportonként az önkormányzati óvodákban 21 fő. Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a az aktuális demográfiai helyzetből kikövetkeztethető az adódó óvodaköteles gyermekek létszáma, amely az utóbbi években stagnáló, de a rendelkezésre álló férőhelyekhez képest alacsonyabb számot mutat, egészen pontosan 454 főt.
A sorok között fellelhető egy táblázat, amely részletesen, számszerűen bemutatja a telephelyek épületkapacitását, az előző évben indított csoportok számát és az indítandó csoportok számát. Az előterjesztő részletezi, hogy területi elosztásban és szabad kapacitást figyelembe véve két óvodát érint jelentősebb mértékben gyermeklétszám csökkenés. Az Oktatási Hivatal, valamint a békéscsabai védőnői hálózat adatai alapján a Lencsési Óvoda három telephelyén tizenöt csoport helyett tizennégy válik indokolttá, így a 2023/24-es nevelési évben egy csoport szünetel. A Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ Hajnal utcai feladatellátási helyének felvételi körzetében is évek óta folyamatos a gyermeklétszám csökkenés. Szintén az OH és a békéscsabai védőnői hálózat adatai alapján a telephelyen is javasolttá vált, hogy az eddigi három helyett kettő óvodai csoport működjön. A jelenlegi nevelési évben indított 72 óvodai csoport helyett az önkormányzat a 2023/2024-es nevelési évben 70 csoportot indít.
16 igennel fogadták el az előterjesztést.
11:37 – A Békéscsabai Napsugár Bábszínház új épületének használatbavételéről döntöttek
A végéhez közeledik a Munkácsy Negyed projekt részeként épülő Békéscsabai Napsugár Bábszínház új otthonának elkészítése, amely az Urszinyi-Beliczey kúria műemléki épületének felújítását és egy új épületrész hozzáépítését tartalmazza. Az új székhely átadása a tervek szerint május 26-29. között történik meg.
Az előterjesztő az új épületben történő tevékenység és előadásszámok bővülésével indokoltnak tartja azt, hogy a kiegyensúlyozott működés érdekében két fővel bővíteni szükséges a társulat létszámát május elsejétől. A képviselő-testület elfogadta azt is, hogy az önkormányzat a műszaki átadás-átvételi eljárást követően ingyenes használatba adja a felújított épületet a Békéscsabai Napsugár Bábszínház számára.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy a beruházás révén új kulturális központtal bővül Békéscsaba és reméli, hogy a gyerekek is örülni fognak az épületben megrendezett előadásoknak.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) felidézte a hasonló típusú fejlesztéseket az elmúlt évtizedekből. Hasonlította az új bábszínház épületét a 10 éve átadott Csabagyöngye Kulturális Központhoz, az 1991-ben elkészített Lencsési Közösségi Házhoz, de az 1969-ben működését elkezdő Ifiházhoz, illetve az 1951-ben átadott Békés Megyei Könyvtárhoz. Arra is kitért, hogy a társulat jelenleg a Békéscsabai Jókai Színház Ibsen-házának épületrészében várja a gyerekeket az előadásokra. Kiemelte: a 20 fős társulat a legjobbak között szerepel idehaza és hatalmas előrelépés az, hogy mozgásterük 400 négyzetméterről 1700 négyzetméterre bővül. Hozzátette: az elfogadott költségvetésben 20 millió forintos emelés történt, 2020 óta az önkormányzat a színházat és bábszínházat az állammal közös együttműködéssel működteti.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) személyes tapasztalata alapján nem csökken az érdeklődés és a színvonal a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban, mindenkit bíztat arra, hogy a társulat előadásait tekintse meg.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) örömtelinek tartja, hogy egy olyan épület megújításáról van szó, amely a város egyik nagyon értékes pontja és sok éven keresztül méltatlan körülmények között volt. Fontos értékmegőrző lépésnek tartja mindezt. A társulat a beruházás révén az ország legkiválóbb bábszínházává válhat, hiszen az infrastruktúra adott lesz és az előadások is nagyon magas színvonalat képviselnek. Véleménye szerint turisztikailag is vonzóbb lesz a társulat az épület birtokba vételét követően.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) méltó, emberi és családcentrikus beruházásnak nevezte a fejlesztést. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a műszaki átadás-átvétel előtt vissza kell ellenőriztetni a terveket, ennek 3-4 év múlva lehet jelentősége. Kitért arra is, hogy egyre nő a kontraszt a bábszínház és a mellette lévő épület, valamint a környezete között, véleménye szerint ez nem a Munkácsy Negyedhez méltó. Ezek a körülmények rombolják a törekvéseket - hangsúlyozta. Azt javasolta, hogy a malom és a hajó ügyében forduljanak a tulajdonosokhoz.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy a Munkácsy Negyedben lévő önkormányzati tulajdonú területeken mindent megszépítettek. Van egy épület, amely a megyei önkormányzat tulajdonában van és esélyt lát arra, hogy annak külseje is modernizáláson menjen keresztül a jövőben.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért-frakció) szerint az épületegyüttesben rejlő lehetőségek mellett szót kell ejteni a működési bevételekről is: 12 havi nyitvatartással, a funkciókat kihasználva, takarékos működéssel a költségvetést is tehermentesíteni lehet. Már most komoly bel- és külföldi érdeklődés van az intézményben található szolgáltatások, rendezvények iránt, a kulturális és közösségi értékeken kívül anyagi lehetőségek is rejlenek benne – jegyezte meg.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) szerint jogos az elvárás, hogy növelhetők legyenek a bevételeket, de meg kell nézni az első félév tapasztalatait, hogyan lehet teljesen kihasználni a teret.
16 igennel fogadták el az előterjesztést.
11:29 – Önkormányzati forrásról támogatnak szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak
Békéscsabán szociális szolgáltatásokat az állami fenntartású intézményeken túl a nem állami fenntartású szolgáltatók is nyújtanak. A civil szervezetek a város szociális ellátó rendszerének szerves részét képzik. Az önkormányzat ezeknek a szolgáltatóknak a feladatellátásához az előterjesztés szerint a 2023-as évben 6 millió forintnyi összeget különít el a költségvetésből.
Az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány, a Béthel Alapítvány, az Egyensúly AE Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 1,1 millió forint támogatásban részesül, míg a MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület, valamint a Mentálhigiénés Egyesület 800 ezer forint támogatást kap.
11:23 – Mi történt a közfoglalkoztatási programban 2022-ben?
A képviselő-testület részletes tájékoztatást olvashatott arról, hogy mi történt a városi közfoglalkoztatási programban 2022-ben.
A helyi közfoglalkoztatást az elmúlt évben 77 millió forinttal támogatta a Békés Vármegyei Kormányhivatal, valamint a Belügyminisztérium, amelyből a város 6,7 millió forintot biztosított. A program részeként a munkacsoport 1168 járdalapot, illetve 780 szegélykövet gyártott az önkormányzat beruházásaihoz, illetve a közterületek javításához. Az előterjesztésből olvasható, hogy a város területén kaszálás, illetve parlagfű mentesítés 345 ezer négyzetméteren, illetve cserjeirtás 2100 négyzetméteren történt. A közterületek hulladékmentesítése folyamatos volt, a 35 hektáros belterületen napi rendszerességgel történt. Ezen túl a program révén 11270 darab egynyári virágot neveltek fel, amelyek a közintézmények területén lettek elültetve.
Az önkormányzat az országos mintaprogramban is részt vett, amely részeként a lakhatási kihívásokkal küzdők foglalkoztatását kiemelt támogatással végezték. Tavaly február 28-ig 11 fő, majd március 1-től 10 fő foglalkoztatási és bérköltségeit finanszírozta a központi költségvetés Békéscsabán. Szociális célú tüzelő támogatás részeként 1165 mázsa tüzelőanyagot szállítottak ki 233 alkalommal rászoruló, helyi háztartások részére.
Az előterjesztésben az is szerepel, hogy az önkormányzat 2023-ban is részt kíván venni a programokban, amelyeket továbbra is úgy kell megszervezni, hogy a közfoglalkoztatottak hasznos, értékes munkát tudjanak végezni a város fejlődése érdekében.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) szerint ha kevés közfoglalkztatott van, az jó a városnak és a lakosságnak, hiszen ez azt jelenti, hogy sok a fix munkahely. Ha sok a közfoglalkoztatott, akkor az komoly logisztikai kihívás elé állítja az önkormányzatot. A csabai közfoglalkoztatottak munkahelyén járva a tanácsnok a télen rendezettséget tapasztalt és azt, hogy a közfoglalkoztatottak értékes munkát végeznek.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) azt szeretné, ha a városgazdálkodási cég és a közfoglalkoztatott program közé közelebb húznák a szálakat. Mint mondta, a BVG főleg a kaszálásokkal, erdőtisztítással foglalkozik, jó lenne, ha ezeket a tevékenységeket lehetőség szerint jobban összeszerveznék.
11:21 - Ennyi helyi adó folyhat be a következő években
Azon a közgyűlésen, amelyen az éves költségvetésről szavaznak a képviselők, általában a helyi adóbevételekkel kapcsolatos várakozások is szóba kerülnek. Idén sincs ez másképp. Ennek a szegmensnek a figyelembe vétele azért is különösen fontos, mert a működési támogatások mellett az önkormányzat leginkább a helyi adókból finanszíroz bizonyos feladatokat, és mivel az elszabaduló energiaárak miatt számos közintézményt kellett ideiglenesen bezárni vagy szűkíteni azok nyitvatartását, számos, korábban nyújtott támogatást volt kénytelen befagyasztani, valamint nem tudni, hogy az ország mikor lábalhat ki a gazdasági visszaesésből, ezeknek a bevételeknek a nagysága igen komoly mértékben határozza meg az önkormányzat mozgásterét. A koronavírus-járvány miatt ráadásul a kormány a kis- és középvállalkozások esetén felére csökkentette az iparűzési adót, mely komoly érvágást jelent az önkormányzatoknak, még akkor is, ha az állam részben kompenzációt nyújtott a települések számára.
Éppen emiatt az iparűzési adó tekintetében óvatosabban fogalmazott az előterjesztő, ugyanakkor az idegenforgalmi adó tekintetében már optimistább hangnemet ütött meg, hiszen 2022-re az egy évvel korábbihoz képest kicsivel több, mint a duplája folyt be a város kasszájába. Az építményadó esetében minimális volt a bevételi többlet, és az iparűzési adó esetében sem volt jelentős a növekmény. A növekvő tendencia miatt az előterjesztő 2023-ra jóval magasabb előirányzat elfogadását javasolja a grémiumnak. Az előterjesztő megjegyezte: kevesebb adóval tartoznak a vállalkozások és a csabaiak az önkormányzatnak.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy a helyi adó kivetése fontos önkormányzati feladat, és a költségvetés mintegy 20 százalékát teszi ki ez a tétel.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) arra emlékeztetett, hogy 2022-ben a befolyt adó mértéke meghaladta a 2 évvel ezelőtti adószintet, úgy, hogy a diagram nem tartalmazza az állami kompenzációt, ezt örvendetesnek tartja.
11:08 – Középtávú tervezés a saját bevételek és a kötelezettségvállalások vonatkozásában
Rövid dokumentum mutatja be a városatyáknak, hogy 2026-ig milyen bevételekre, illetve kiadásokra számíthat az önkormányzat. Ezek között szerepel, hogy a helyi adókból mintegy 600 millió forinttal többre számít a város (2023 esetében az előirányzat 5 milliárd 70 millió forint), a város vagyontárgyainak értékesítéseiből, bírságokból, pótlékokból jóval szerényebb mértékű növekedésre számítanak, ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon pedig a következő években csökkenhet a hiteltörlesztési kötelezettség is.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a számokat áttekintve a tervek évről-évre nem tudják a tényleges megvalósuló adatokat hozni, de fontosak a jó tervezés szempontjából. A helyi adóbevételek a következő három évben több, mint félmilliárd forinttal nőhetnek, ezt teljesíthető tempónak tartja. Az önkormányzati vagyon hasznosítása mintegy 60 millió forintot jelent. A tárgyi eszköz értékesítés bevételeket illetően idén rákényszerül a város, hogy a pénzügyi egyensúlyt nagyobb értékesítéssel tartsák fent. Hosszabb távon gondolkodni kell, a vagyonnal jól kell gazdálkodni és megtartani, de inkább értékesítés legyen idén, mint a hitelfelvétel. Az infláció a felvázolt számokat a költségvetés vonatkozásában nehézzé teszi. A vagyon hasznosításnál fontos lenne az ipari területek kiadása, úgy gondolja, hogy hulladékgazdálkodásban komolyabb lehetőségei lennének a városnak, de javasolja a parkolás kiterjesztését, illetve a piac, a CsabaPark és a Munkácsy Negyed társasággá alakítását.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a táblázat is mutatja, hogy a 2023-as év kritikus, azt követően csökkenés várható. Az ipari területek kialakításával és a saját területek fejlesztésével sokat tettek az iparűzési adó növelésének érdekében, de szükséges olyan vállalkozás, amely ide is települ. Cél, hogy a helyi gazdaság folyamatosan erősödjön és számtalan ösztönző kezdeményezéssel próbálnak lépéseket tenni ennek érdekében. Hozzátette: helyi gazdaságsegítő fejlesztésekre is elkülönítettek mintegy 300 millió forintot az idei költségvetésben.
A képviselők egyhangúan elfogadták az előterjesztést.
9:48 – Íme a 2023-as békéscsabai költségvetés!
Elkészült a 2023-as költségvetési rendelet-tervezet, amely rögzíti a teljes önkormányzati rendszer pénzügyi lehetőségeit, kiadásait, bevételeit, illetve felvázolja, hogy a város év közben milyen gazdasági kockázatokra számíthat.
Ez azért is különösen fontos jelenleg, mert egész Európa gazdasági nehézségekkel küzd az energiaválság és az elszabaduló infláció miatt. A hazai önkormányzatok még a koronavírus-járvány gazdasági hatásait sem heverték ki teljesen, mikor a gáz- és villany ára drasztikusan emelkedni kezdett. A csabai képviselők tavaly több közgyűlésen céloztak arra, hogy igen körültekintően kell elkészíteni a 2023-as költségvetést, hiszen az önkormányzatok egyrészt az államháztartásról szóló törvény értelmében nem tervezhetik hiánnyal a büdzsét, ugyanakkor tavaly decemberben mintegy másfél milliárd forint sorsa volt bizonytalan az idei költségvetést illetően, főként a megemelkedett energiaárak miatt.
A dokumentum alapján a költségvetési főösszeg – leginkább a kifutó beruházások miatt – a tavalyihoz képest jóval szerényebb, 26,1 milliárd forint lesz idén. A költségvetési szervek – köztük az idősellátáshoz kapcsolódó intézmények, bölcsődék, óvodák, a közösségi házak, a színházak, illetve a megyei könyvtár, valamint a polgármesteri hivatal – bevétele 10,1 milliárd forintra tehető, ez az összeg az irányítószervi támogatásokat is tartalmazza.
A tartalékok összege 81,4 millió forint, ebből 10 az általános, 71,1 millió forint pedig a különböző jogcímeken meghatározott céltartalék.
A fizetőképessség biztosítása céljából erre az évre egymilliárd forintot állítottak be felső korlátként arra az esetre, ha folyószámla hitelt kellene felvennie az önkormányzatnak.
“Nem álmaink költségvetése”
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) összegzésében kitért az energiaválság és az infláció okozta hatásokra, amelyek miatt számtalan gazdasági veszély leselkedik a városra. Megjegyezte: a folyó beruházások befejezése kiemelten fontos, valamint az is, hogy minden, magas színvonalon dolgozó, munkáját felelősen ellátó dolgozó számára megőrizzék a munkahelyeket. Bizonytalannak nevezte a gáz- és villanyárak alakulását, ugyanakkor mint mondta, tervezni muszáj. Ha a kalkuláltnál magasabbak lesznek az év végi árak, akkor az intézményi kiadásokat is újra kell majd számolni. Az önkormányzat nem feledkezik meg a családokról, gond nélkül működnek az óvodák, a CsabaBaba program, a Békéscsaba Hazavár felsőoktatási ösztöndíj-rendszer, valamint a nyári napközis tábort is megtartják idén. A szociális rendszerben hasonlóképp biztosítják a segítségnyújtást. Beszélt arról is, hogy saját forrásból az önkormányzat idén nem tervez beruházásokat, erre ugyanis nincs pénz, de mint mondta, a rendezettség fenntartása továbbra is prioritás, így azt ígérte, a fű továbbra is le lesz vágva, a szemét továbbra is össze lesz szedve a városban. “Ez nem álmaink, vágyaink költségvetése, hanem a tavaly elindult infláció és energiaválság begyűrűzésének eredménye. Örülni kell annak, hogy ha teljesítjük a rendelet által elénk tárt feladatokat, akkor Békéscsaba működése továbbra is fennmarad, az intézmények működnek, a beruházások folytatódnak, eleget tudunk tenni klímavédelmi törekvéseinkenk, gondolunk az idősekre, elesettekre és a családokra.” – összegzett a városvehzető.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint a realitásokhoz igazodó költségvetésről van szó. A büdzsé áttekintésekor egy mesterséges intelligencia tanácsát is kérte, amely szintén megerősítette, hogy ezeknek a számoknak kellett kijönnie. A képviselő szerint reális a bevételek tervezése, ugyanakkor egész évben figyelni kell a folyamatokat, ha pedig szükséges, azonnal be kell avatkozni. Fontosnak nevezte a munkahelyek megtartását, valamint bevételi lehetőségként tekint az ingatlaneladásokra.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) takarékosnak, jól átgondoltnak nevezte a költségvetést.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) a pénzügyi bizottság elnökeként megjegyezte, hogy a költségvetés főösszege jóval alacsonyabb a tavalyinál, ez amiatt van, hogy az új pályázati ciklusban még nem nyíltak meg a források. Az önkormányzat stressztűrő képessége véleménye szerint nagyban javult, ezt a helyi adóbevételek folyamatos növekedéséből szűrte le. Azt is kiemelte, hogy az önkormányzatnak egyelőre nem kell felvennie újabb hitelt, ugyanakkor a lehetőség biztosított.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) emlékeztetett, hogy 10 évvel ezelőtt a költségvetés elfogadásakor az önkormányzati képviselők egyhangúan úgy látták, hogy nagyon takarékos gazdálkodást kell folytatni, akkor Magyarországon nem volt infláció, háborús helyzet vagy világjárványok. Teljesen más gazdasági környezet volt, de akkor is csak takarékos gazdálkodással lehetett véghezvinni az adott évet. Azóta sokat változott a világ, nehéz a tervezés, de ma is az a vezérelv, hogy a költségvetést takarékos gazdálkodással kell kivitelezni. Jó esélyt lát arra, hogy az önkormányzat a kiadási tételek összegét meg tudja tartani. Attól a pillanattól kezdve, hogy az energiaválság bekövetkezett, az intézmények takarékos gazdálkodásra álltak át, a néhány hónap alatti eredmények alapján történt meg a tervezés is. Úgy gondolja, hogy az idei év megalapozott lehetőséget nyújt arra, hogy a korábbi esztendőkhöz hasonlóan a kötelező feladatokat idén is el tudják látni. Az önként vállalt feladatokra azonban kevesebb forrás jut. A költségvetésben van egy lyuk, amelyet be kell foltozni, ez körül-belül 1 milliárd forintot jelent. Javasolja, hogy az önkormányzat ingatlanértékesítésből szerezzen bevételt a hiány pótlására.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) kiemelte, hogy ismét magas színvonalú költségvetési anyagot kaptak kézhez, amely alaposan bemutatja, hogy milyen költségvetési évre számíthatnak 2023-ban. A koronavírus-járvány utáni helyzetben maradtak a támogatások, amely a jelenlegi helyzetben jónak számít. A decemberi költségvetési koncepció tárgyalását követően sokkal nehezebb évre számított, mint amit most látnak az előterjesztésben. A főösszeg jelentősen csökkent, de a működési főösszeg 18,1 milliárd forintról mintegy 16,8 milliárd forintra csökkent, amely nem drasztikus véleménye szerint. Úgy gondolja, hogy a saját bevételek növelésére kell alapozni a jövőben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző évhez képest 7-800 millió forinttal nőhet a helyi iparűzési adó, amely 2023-ra a becslések szerint 4,4 milliárd forint lehet. Megjegyezte, hogy az elmúlt évek tendenciája szerint minden esztendőben több az iparűzési bevétel az előzetesen kalkulált összegnél. Örömtelinek nevezte, hogy nem történt új hitel felvétele, valamint ugyan nem a korábbi években megszokott összeggel, de folytatódik minden feladat ellátása. Jól megtervezett és takarékos költségvetést olvasott, amely minden fontos szempontot tartalmaz.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy rendkívüli ez az év, ahogyan az is, hogy megszületett a költségvetés. Járvány, háború, energiaválság: ezek a szavak határozták meg az elmúlt években a gazdaságot, és egy kezelhetetlen mértékű hiány képe lebegett a képviselők előtt. Intézményeket kellett bezárni, csekélyebb mértékű volt az állami támogatás, extra magas vagyoni előirányzatokat kellett beállítani, olyan tartalékokat kellett bevetni, amelyeket beruházásra szerettek volna költeni, ugyanakkor egy nagyon fegyelmezett gazdálkodást elváró év elé néznek. Mindezek ellenére az alpolgármester szerint egy olyan költségvetés van a képviselők előtt, amely biztosítja az önkormányzati rendszer működőképességét. Hozzáfűzte: folyamatos kontrollra, kiegészítésre van szükség, a működőképességhez pedig szükség van a csabaiak türelmére, a gazdasági társaságok fegyelmezettségére és a bölcs döntésekre.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint ez a költségvetés "messze nem a legjobb évünket fogja megalapozni", ugyanakkor a dokumentumot megalapozottnak nevezte és minden kockázat ellenére végrehajthatónak látja. Mint mondta, a lehetőségek korlátozottak, áldozatokat kellett hozni, alacsonyabb szinten vannak a közszolgáltatások, de örömére szolgál, hogy egy ilyen egyensúlyi büdzsé született.
Dancsó Tibor (DK) egy titanicos viccet elsütve arról beszélt: az nem megoldás, hogy ha hiányzik egymilliárd forint, akkor ugyanekkora összeg értékben kell eladni valamilyen önkormányzati vagyont. Ijesztőnek találja, hogy az önkormányzat a következő években is így próbálja megoldani minden baját, ahogyan azt is, hogy a környező települések közül Békéscsaba a legrosszabbak közt szerepel adóerő tekintetében. Negatívumként hozta fel, hogy a legnagyobb hazai vállalatok 500-as listáján csupán 4 békési szerepel, ebből 2 található a megyeszékhelyen.
A testület 14 igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellett fogadta el a rendeletet.
9:16 - Lesznek-e újra kis postafiókok Békéscsabán?
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) a novemberi fiókbezárások óta eltelt időben tett intézkedésekről tájékoztatott; hangsúlyozta, hogy a városvezetés valamennyi tagja úgy véli, a november 12-től bekövetkezett állapot (9-ből 6 fiók működése szünetel) nem felel meg a békéscsabaiaknak, ezért kezdeményezték az országgyűlési képviselővel a tárgyalásokat és azt, hogy a Magyar Posta Zrt. vizsgálja felül a döntést. A polgármester arra emlékeztetett, hogy jogszabályok alapján a zrt részvétele nélkül nem lehet postai tevékenységet végezni. A cég által megküldött ajánlatot a testület nem fogadta el decemberben, ugyanakkor a polgármester jelezte, hogy kedvezőbb ajánlatot vár a társaságtól. A posta 30 nap múlva újabb tájékoztatást küldött, ezúttal komoly feltételrendszert támasztva azokkal szemben, akik postaszolgáltatást végeznének. Az önkormányzat nem tesz le arról, hogy bővítsék a postai szolgáltatást, így együttműködőket keresnek ehhez, melyhez kedvezményesen biztosítanának üzlethelyiséget. Szarvas Péter úgy tudja, hogy erre van érdeklődő a városban.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért-frakció) szerint a posta részéről nem látszik a szándék arra, hogy a korábban bezárt fiókokat újranyissák, a második levelet pedig egy szórólapnak nevezte. Üdvözölte a szándékot, amely a partnerek felkutatását szorgalmazza, hiszen Jaminában és a Lencsési lakótelepen nagy szükség van a postai szolgáltatásra.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) is elkötelezett aziránt, hogy újrainduljon a szolgáltatás, kereste az országgyűlési képviselőt is, aki jelenleg épp a kormányzati szereplőkkel tárgyal az ügyről.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) úgy látja, hogy a posta nem igazán partnere az önkormányzatnak, és bár érti a racionalizálási kényszert, mégsem lát fogadókészséget az állami feladatot ellátó társaság részéről.
Horváth László (Fidesz-KDNP) szerint szó sincs a fiókok szüneteltetéséről, ugyanakkor a város nem engedheti meg magának, hogy ekkora városrészek maradjanak ellátatlanul. Támogatja, hogy az önkormányzat minden eszközzel segítse a szolgáltatás újraindítását, ehhez eszköz lehet a vállalkozások bevonása.
Dancsó Tibor (Demokratikus Koalíció) azt javasolta, hogy törvényes úton kényszerítsék a postát a fiókok újranyitására, mint mondta, egy 20 ezres Lencsési lakótelep nem maradhat posta nélkül. A polgármester erre úgy válaszolt, hogy a vonatkozó törvény értelmében 25 ezer lakosonként kell postafiókot működtetni, a zrt. ennek a tételnek meg is felel. A lélekszám kapcsán lehetne törvénymódosítást indítványozni, ám erre csekély esélyt lát.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) elfogadhatatlannak tartja, hogy a több város szolgáltatás nélkül maradjon. Emlékeztetett, hogy a mobilpostai szolgáltatásról, a nyugdíj kifizetéshez és ünnepekhez kötődő nyitvatartással kapcsolatban nem érkezett reakció a postától, ezt felháborítónak tartja. Arra kíváncsi, tervezi-e a polgármester, hogy a mobilpostai szolgáltatással kapcsolatban ismét tárgyalásokat folytasson. Véleménye szerint érdemes lehet még egy próbát tenni, ha a részleges vagy teljes újranyitást nem tudják elérni a sűrűn lakott lakóövezetekben.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt ígérte, hogy a közgyűlést követően megkeresik a Magyar Posta Zrt. képviselőit és továbbítják az elhangzott javaslatokat.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy nincs az önkormányzatnak olyan lehetősége, amellyel kényszeríteni lehetne a postát arra, hogy újra kinyissa a fiókokat. Arról volt szó 3 hónappal ezelőtt, hogy ideiglenesen lesz csak bezárás, azonban a február 13-ai levélben egyértelművé vált, hogy nem kívánják újranyitni a fiókokat. Véleménye szerint a posta által diktált feltételek mellett kellene bevonni vállalkozókat, akik határozatlan ideig biztosítanak szolgáltatást.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) elmondása alapján látótávolságon kívülre kerül a körzetében minden lehetőség. Azt gondolja, hogy a posta kisebb településeken nyújthat majd mobil szolgáltatást, de városon belül nagyobb lakóövezetekben kizártnak tartja. Javasolta, hogy azokban a városrészekben, ahol nincs önkormányzati tulajdon, meg kellene vizsgálni azt, hogy a közösségi intézmények, hogyan tudnának bizonyos postai szolgáltatásokat biztosítani.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) példaként említette, hogy Békésen van egy ábécé, ahol több, mint 10 éve működik posta és amelyet az azt üzemeltető vállalkozó továbbra sem akarja bezárni. Véleménye szerint van remény, hogy magánposták üzemeljenek a városban.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) személyesen ismeri a békési vállalkozót, aki szerződést kötött a Magyar Posta Zrt-vel. Felvette a kapcsolatot az élelmiszerüzletet működtető személlyel annak érdekében, hogy lehetőség szerint Békéscsabán is hasonló lépéseket kezdeményezzenek.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar állam arra kényszerítette a posta vezetőségét, hogy 30 százalékkal kevesebb forrásból oldja meg működését. Felháborítónak tartja, hogy a zrt. egyetlen erőfeszítése az volt, hogy fiókokat zárjon be. “A mi dolgunk, hogy a végsőkig elmenjünk és az ideiglenesen bezárt kispostákat újra tudjunk nyitni” - emelte ki. Hozzátette: az elmúlt 13 évben egy éjszaka alatt sikerült megírni törvényeket, amelyeket másnap el is fogadott az országgyűlés.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) személyes tapasztalatból mondta, hogy a jaminai postafiók bezárását követően a városrész lakossága felháborodását fejezte ki. Beszámolt arról, hogy 2022. decemberében megkereste a zrt. vezetőségét, hogy vállalkozói szempontból hogyan lehet postát üzemeltetni. Január végén kapott választ a partnerségi viszonyrendszerről: megvizsgálta a körülményeket és egy kalkuláció szerint az adott településrészen a szolgáltatáshoz kettő, 8 órában foglalkoztatott dolgozóra van szükség, valamint az épület költségeinek viselésére. Üzleti szempontból rendkívül veszteségesnek látja ezt a módszert, így nem lát arra rációt, hogy egy vállalkozó veszteségért dolgozzon.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) a posta partnerséggel kapcsolatban elmondta, hogy szigorú feltételeket támasztanak, az önkormányzatnak olyan vállalkozókat is meg kellene szólítania, akik nem önállóan, hanem a békési példát követve kapcsolt vállalkozással kívánják működtetni a fiókot. Véleménye szerint folyamatosan továbbítani kell a társaságnak az ajánlatokat és elképzeléseket, mert az a válasz, amit a város kapott, rövid és határozott nem. “Úgy látszik, hogy ez egy körválasz volt, nem kifejezetten a csabai önkormányzatnak lett címezve” – tette hozzá.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arról biztosította a testületet, hogy folytatják a munkát, reméli, hogy legalább részben lesz eredmény.
Írta: Papp Ádám Sándor, Varga Diána
