A nyári szünet után először ülésezett a békéscsabai képviselő-testület. A grémium többek között a város pénzügyeiről, az Árpád fürdőt érintő pályázatról, illetve két új rendelet megalkotásáról is tárgyalt.
Az ülés csütörtökön reggel 9 órától kezdődik, melyet a 7.Tv élőben közvetít. A behir.hu-n pedig folyamatosan frissülő, írásos tudósítás segítségével követhetik nyomon a legfrissebb fejleményeket.
Tudósításunkat időrendi sorrenben adjuk közre, a friss bejegyzéseket a cikk elején, a régebbieket a cikk végén találják!
Galéria
13:38 - Készül a rendelet az illegális hulladéklerakás felszámolására
Megszaporodott az illegális szemétlerakások száma a megyeszékhelyen, ezért a közgyűlés rendeletet alkot a szabályokról.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) szerint a város tisztasága, rendezettsége attól függ, hogy a városlakók hogyan és hol helyezik el a hulladékot. Saját példát részletezve megjegyezte, hogy magas a szemét elhelyezésének díja a telepen, azt vetette fel, hogy segíteni kellene a lakosságnak abban, hogy legalább évente egyszer kedvezményesen meg lehessen szabadulni a szeméttől.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint sejteni lehetett, hogy megugrik az illegális hulladéklerakások száma azt követően, hogy brutálisan nőtt a szemétlerakás díja. Tavaly decemberig bezárólag évente 10 millió forintot költöttek a szemét eltakarítására – ismertette.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint nehéz helyzetben van az önkormányzat, kialakult egy állapot a díjak drasztikus megemelkedése miatt, ez azt eredményezi, hogy a város számtalan pontján van elhagyott hulladék. A csabai hulladékudvar hamarosan rendelkezésre áll, addig is Gyulán van ilyen lehetőség, ahol limitált mennyiségben lehet lakossági hulladékot elhelyezni.
Bacsa Vendel jegyző kiemelte: a mezei őrszolgálat és a közterület munkatársainak jelenlétét fokozzák, a lakossági szemléletformlásba pedig intenzívebben kell beavatkozni.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) annak járt utána, hogy hol lehet leadni a szemetet, és arra jutott, hogy a kétegyházi úton, a kőtörő mellett vagy ingyen vagy 3500 Ft/tonna díjért cserébe lehet leadni a hulladékot. Azt kérte a lakosságtól, hogy mindenki legálisan szabaduljon meg a szeméttől.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) üdvözölte az előterjesztést, amely olyan pontos, prezíc eljárásrendet eredményez, amely a megfelelő szervek közreműködését is biztosítja.
A csabai hulladékudvar műszakilag elkészült, de még nincs pontos dátuma az elkészültének a használatba vételi engedély hiánya miatt – ismertette a polgármester.
15:33 - Készül a füstköd-riadó terv
A korábban még nem létezett békéscsabai füstköd-riadó tervről szóló rendeletet készül megalkotni a képviselő-testület, ennek az első fordulójával foglalkoztak a képviselők.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a belvárost tehetmentesíteni kell, alapvető lenne, hogy azok a nagy tehergépjárművek, amelyek átjárnak a városon, ne erre közlekedjenek, hanem az elkerülőn. Úgy fogalmazott: fontos lenne, hogy a közútkezelővel olyan stratégiát alakítsanak ki, amely utóbbit célozza.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint akkor, amikor romlik a légszennyezettség, vizsgálat indul, a magas károsanyag kibocsájtás okai közé olyan, nem járművek által okozott szennyezés tartozik, mint például illegális égetés. Csaba belső útjain a súlyos teherautók közlekedését próbálják minimalizálni, a forgalmi rend vizsgálatát ősszel megkezdik.
15 igen mellett fogadták el az előterjesztést.
13:09 - Pályázik a múzeum is
Újabb Interreg pályázat a testület előtt: ezúttal a Munkácsy Mihály Múzeum kérvényezte, hogy csatlakozhasson a nagyváradi Körösvidéki Múzeummal együtt a “A jövő múzeumai” felhíváshoz, melynek révén 130 millió forinthoz juthat hozzá. A forrást kiállításcserére, alkotótáborok szervezésére, gyűjteményi digitalizációra, mobil fotóstúdió kialakítására fordítanák.
11:51 - 12:50 - EBÉDSZÜNET
11:01 – Plusz támogatást kért a médiacentrum
A féléves beszámoló mellett a Békéscsabai Médiacentrum (BMC) Kft. pénzügyi nehézséget jelzett a grémiumnak és plusz forrást igényelt. Az ülésen elhangzott, hogy a pénzügyi bizottság az ülésén módosítást tett, mely szerint a fizetőképesség, stabilitás érdekében további 16 millió forintot csoportosítson át a BMC, emellett készítsen válságtervet, intézkedési csomagot, derüljön ki az, hogy az új eredménykimzutatási tervet hogyan szeretné teljesíteni. A javaslat kiegészül azzal, hogy felkéri Hegyi Boglárka ügyvezetőt készítsen veszteség nélküli működési tervet a decemberi közgyűlésre.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) érdeklődéssel olvasta az előterjesztést és az első féléves munkát. Arra volt kíváncsi, hogy milyen okokra vezethető vissza, hogy idén 25%-kal kevesebb bevételt ér el a cég, milyen elképzelések vannak 2024-re, hogy a bevételek és a kiadások egyensúlyban legyenek, javasolta, hogy a következő évre készüljön terv az eredményes működésre.
Dancsó Tibor (DK) egyetértett Juhász Istvánnal és úgy fogalmazott: kétségbeejtő, hogy nem tudják elérni hogy egy városi cég optimálisan működjön, ezt követően pedig a munkavállalók jelenlegi létszámával kapcsolatban érdeklődött.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint a bizottságban egyetértés volt abban, hogy a cég bajban van, de nem gondolnánk azt, hogy ezt az összeget feltétel nélkül kell a cégnek odaadni, éppen ezért is fontos az intézkedési terv, hogy a tervezett jobb eredmény milyen intézkedéseket takar, de emellett az üzleti modellt is szeretné látni a jövő évre nézve.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) felidézte: a médiacentrum többször is jelezte, hogy egyre nehezebb pénzügyi helyzetben van, az üzenet korábban az volt, hogy biztosított a működés, azonban most a likviditás sem az. Azt erősítette meg, hogy mindenféleképpen szükséges a működési modell módosítása, a médiafogyasztási szokások megváltozásának figyelembevételével.
A cég képviseletében Diós Zsolt azt választolta: a problémát már tavaly is érzékelte a cég, ezt jelezték is, bár nem ekkora összeget vetítettek előre. Idén januárban olyan befizetést kellett tenni, amit nem terveztek, ebből adódik a negatív tartományok jelentős része. Megjegyezte: átalakultak a médiafogyasztási szokások, egyre inkább más csatornákat részesítenek előnyben a fogyasztók, a hirdetők, de ez nemcsak békéscsabai probléma, hanem az ország más részén is tapasztalható. Felvetette, hogy támogatási helyett érdemesebb lenne szolgáltatási szerződést kötni az önkormányzattal, illetve annak intézményeivel, a BMC ugyanis nagyobb értékű szolgáltatást nyújt az önkormányzati intézményeknek hirdetéseken keresztül, mint amekkora támogatást kap. Arra a felvetésre, hogy az Opten szerint miért foglalkoztat a 2022-es 23 fő helyett idén 34 főt a vállalat, úgy válaszolt: ebben a létszámban a nyári diákmunkások is benne vannak, akiknek nem a BMC ad fizetést, hanem százszázalékban a munkaügyi központ. Hozzátette: az MTVA-tól újabb szerződést kapott a cég, amely még pozitív irányba billentheti az év végi mérleget.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt kérdezte, hogy mivel más települések is megjelennek a felületeken, ezek a települések is adnak-e támogatást. A válasz szerint a BMC-nek szolgáltatási szerződése van többek közt a Békés Vármegyei Önkormányzattal, a Békés Vármegyei Kormányhivatallal és a Békéscsabai Szakképzési Centrummal is. Bár évekkel ezelőtt próbálkoztak kisebb településekkel, de ugyanazok a problémák merülnek fel esetükben is, mint a nagyobb városokban, tehát nincs pénzük ilyen szolgáltatásra.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) arról kérdezett, hogy mekkora más városokhoz képest a médiacég támogatásának volumene, ezzel együtt megjegyezte: a 7.Tv-n keresztül minden héten megjelenik Békéscsaba az országos csatornákon, így öregbítve a város jó hírét.
Diós Zsolt arról beszélt: a legtöbb megyei jogú városnak van médiaszolgáltatója, ezek egy részét jelentősebb összeggel finanszírozza a helyi önkormányzat, más részével szolgáltatási szerződést kötnek havi, negyedével vagy féléves elszámolással.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) azt nehezményezte, hogy nem az ügyvezető válaszol; majd arra tért rá, hogy olyan mérvű veszteséggel számol a cég, mint amekkora az árbevétele. Azon kívül, hogy a támogatás más formájának biztosítására kötnének szerződést, van-e más lehetőség?
Diós Zsolt egyrészt elmondta, hogy azért ő beszél, mert így egyeztek meg az ügyvezetővel; másrészt kiemelte, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a bevételek növeléséért, de ez az összes médiaszolgáltatónál probléma. Arra a kérdésre, hogy mekkora volumenű támogatást kapnak más, önkormányzati médiacégek, azt mondta: Debrecenben például ez az összeg 130 millió forint körül van, más városban 0 forint, de ott szolgáltatási szerződés van érvényben.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt: a vállalkozásaiban volt olyan szegmens, amelybe sok energiát, pénz forgatott, de veszteséges volt, s miután kiszervezte azt, racionalizálta az erőforrásait. Ezzel arra utalt, hogy más médiacéggel kellene megcsinálni ugyanezt a szolgáltatást.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) intézményvezetőként úgy látja, hogy vannak olyan esetek, amikor érdemes vállalkozóként gondolkodni, náluk is volt a Csabagyöngyében, hogy kiadták például a hangtechnikai szolgáltatást vállalkozónak, de visszavették, mert esett a színvonal. Az a szolgáltatás, amit a BMC biztosít, az szerinte nagyon minőségi, kérte, nézzék meg, hogy más városokban ez milyen színvonalon működik. Hozzátette: jó minőségű, rendszeres tudósítások kerülnek az országos képernyőre. Az szerinte más kérdés, hogy meg kell nézni a médiafogyasztási szokásokat, blogosítani kellene, podcastokat lehetne indítani, a sárga újságot is értékes felületnek tartja, annak ellenére is, hogy lát gondokat a terjesztéssel.
Horváth László (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy volt, aki szolgáltatásként fizetett a közgyűlés közvetítéséért, ami egy idő után megfizethetetlenné vált. Abban igazat adott a többieknek, hogy vizsgálni kell, mennyibe kerül a cég működtetése, racionalizálni kell, de szerinte meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a vállalat bizonyítsa: tudnak spórolni. Utána lehet arról dönteni, hogy mit hová szervezzenek át.
Dancsó Tibor (DK) szerint egy vállalkozónak folyamatosan teljesítési kényszere van, ez azonban nem így van az állami és önkormányzati cégeknél, ahol kipótolják a hiányt. Ő vállalkozóként egy üzletkötővel sem találkozott még, aki hirdetést ajánlott volna a BMC nevében. Ellenzéki képviselőként azt állítja, hogy nem volt még bent egyszer sem a televízió stúdiójában.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy szolgáltatásként és támogatásként a napirenden lévő támogatási igénnyel együtt idén 70 millió forint összegben járulnak hozzá a médiacentrum működéséhez, szerinte megvan a segítő szándék. Örömmel olvasta az ezévi terben, hogy a hirdetési piacon lát lehetőséget a társaság, de véleménye szerint az önkormányzat nem válhat egyedüli finanszírozóvá. Hozzátette: a cég a rádiót leszámítva minden médiafelülettel rendelkezik, ebben van lehetőség, ám arról, hogy a pályázatok kifutottak, nem tehet (a BMC projektek kötelező nyilvánosság biztosításával is foglalkozik – a szerk.). Az alpolgármester szerint nem szabad feladni, dolgozni kell azon, hogy működőképes legyen a vállalat.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) Dancsó Tibornak intézett válaszában kiemelte, hogy a stúdióba nem kaptak meghívást a Fidesz képviselői sem, ebben a tekintetben “kvittek”, hozzátette: ugyanakkora felületet kap a DK egy képviselője is a közgyűlés értékelését tekintve a Csabai Mérlegben, mint a Fidesz-frakció.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a megoldás irányába tett javaslatok mindenképp előremutatóak, nagyon fontosnak tartja, hogy átfogó elemzés történjen, hogy pozitív irányba forduljon a pénzügyi helyzet.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint a hirdetési bevételek alacsonyak a felületek nagyságát tekintve, működnek hirdetési újságok a városban, ahol megoldják évről évre a helyzetet, a működést. Véleménye szerint ugyan elképzelhető, hogy nem lehet a hirdetésekből megélni, de a törekvést nem látja a testület ebbe az irányba, ezen mindenképp javítani kell. Hangsúlyozta: meg kell nézni, hogy tarthatók-e a költségelemek, amelyek jelenleg be vannak állítva. Leszögezte: a médiacentrum jelenléte ad egy lehetőséget a helyben és az országban élők tájékoztatására, azonban ha a bevételszerzésben nem látják a törekvést, akkor marad a kritika.
Diós Zsolt Dancsó Tiborhoz intézett válaszában hangsúlyozta: az a politikai műsor, amely a közgyűléssel foglalkozik, megváltozott, nem hívnak be vendégeket a stúdióba, a közgyűlésen történtekből és a tájékoztatón elhangzottakból készül a magazinműsor. Hozzátette azt is, hogy a Mérlegben mindenki megkapja a felületet, ugyanúgy a DK képviselője, mint a nagyobb létszámmal rendelkező Hajrá Békéscsaba és a Fidesz. Kiemelte azt is, hogy amennyiben az ellenzéki pártok nagyobb képviselői érkeznek a városba, akkor a cég rendszeresen beszámol felületein ezekről az eseményekről, meghívást kapnak a stúdióba is, az más kérdés, ha nem élnek ezzel a lehetőséggel.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) a bevételszerzéssel kapcsolatos törekvésekre reagálva elmondta, hogy a médiacentrum az év elején felkereste a Csabagyöngyét és a korábbi kedvezményes szerződést kereskedelmi alapú szerződésre váltotta a kulturális intézménnyel.
A határozati javaslatot 15 igen 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
10:59 - Nagy volumenű környezetvédelmi projektbe vághat az önkormányzat
Ismét egy Interreg projekt kerül a testület elé, melyet ezúttal a napelemparkokért is felelős Békéscsaba Energia ESCO Kft. nyújt be. A RESolution projekt célja hidrotechnológia alkalmazásával zöld hidrogén előállítása, tárolása és hosszú távon helyi értékláncba foglalása, amely beilleszthető lenne a Smart Grid 1. rendszerbe, méghozzá úgy, hogy egy elektrolizáló berendezéssel a fel nem használt árammal, vízbontás útján állítanák elő a hidrogént. Ebből egy üzemanyagcella segítségével ismét villamos energiát lehet előállítani, de lehetővé teszi hosszú távon hidrogénhajtású járművek üzemanyag-ellátását is (korábban volt már róla szó, hogy az önkormányzat új, alternatív meghajtású autóbuszokat vásárolna, köztük hidrogénmeghajtásúakat is – a szerk.). A pályázatban Nagyvárad lehet a viharsarki város konzorciumi partnere; a teljes pályázatra legfeljebb 2 millió euró hívható le, a teljes bekerülési összeg 15 százalékát a magyar és a román állam finanszírozza, míg a maradékot önerőből kell előteremtenie a két város önkormányzatának (Békéscsaba esetében mintegy 23 millió forintot).
Pályázat nyújtható be az úgynevezett CleanAir légszennyezés-csökkentő projektre is, amelyben a szállóport elnyelő, valamint a nyári hőhullámok csökkentésére “sétáló erdők” telepítésére lehet forrást lehívni. Ebben az esetben mozgatható, konténeres növényzetet helyeznek el ideiglenesen olyan napsütötte felületekre, ahol a fákkal javítani lehet a mikroklímát (főtér, vasútállomás előtti terület). Ebben a projektben a nagyváradi önkormányzat mellett a Szegedi Tudományegyetem és a Nagyváradi Egyetem is részt venne, a költségek elosztása pedig hasonló lenne, mint a másik pályázat esetében.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) az előterjesztő céggel kapcsolatos javaslatot tett a szakbizottság szerdai ülésén, mely azt célozza, hogy a napelempark által megtermelt áramot kedvezőbben is el lehetne adni, a belvárosban található önkormányzati intézményeket magánvillamoshálózaton, a hálózati díjakat és az MVM-et elkerülve el lehetne látni. Kérdés, hogy ennek milyen jogi, műszaki feltételei vannak, de ezzel akár jelentős költségcsökkenést lehetne elérni.
A grémium 14 igennel fogadta el az előterjesztést.
10:36 - Pályáznak az Árpád fürdő felújítására, a Munkácsy Negyed és a CsabaPark kitáblázására
A TOP Plusz programban lehetőség nyílik 950 millió forint uniós forrás lehívására, fenntartható, versenyképes városfejlesztést célzó projektekre. Az önkormányzat – amennyiben sikeresen pályázik – az Árpád fürdő, a Munkácsy Negyed, illetve a CsabaPark fejlesztésére fordítani a forrást.
Előbbi vonatkozásában egyebek mellett az egészségturisztikai szolgáltatásokat, vendégfogadási feltételek színvonalán emelnék a kiszolgáló létesítmények felújításával, renoválnák a jegypénztárat és az odáig vezető kishidat, a szaunát, gözfürdőt, medencetereket és környezetüket, új tájékoztató felületeket alakítanának ki, bővítenék a gyerekek számára a játékelemeket. Erre a beruházásra különítenék el a legnagyobb forrást (905 millió forint)
A Munkácsy Negyedben térkőburkolatot építenének, strandzászlókat, a negyedet reklámozó táblákat telepítenének minden, a területen található közintézménynél, a negyed arculatához illeszkedő utcanévtáblákat, valamint információs táblákat helyeznének ki, valamint tovább fejlesztenék a honlapot. Erre a projektre 40 millió forint jutna.
A CsabaParkban további ötmillió forintért látogatóirányító táblákat, térképeket, ismeretterjesztő felületeket helyeznének el.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) leszögezte, mindenképp szükséges, hogy legyen egy szakmai bizottsági egyeztetés, hogy megismerjék a pontos műszaki tartalmat, ennek pedig már van is időpontja.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint nagyszerű dolog, hogy a pályázatban olyan lépéseket tudnak tenni, amelyek a turizmust fejlesztik: ennek fontos eleme a fürdő fejlesztése, ugyan az áremelkedések még okozhatnak fejtörést, de erre később kell visszatérni. Javasolta, hogy a Munkácsy Negyedben nagy szükség lenne árnyékolók elhelyezésére, párakapu-rendszer kialakítására, úgy véli, hogy nagyon fontos lenne, hogy a Munkácsy Negyed minél szebb legyen, ehhez érdemes igazítani a további fejlesztéseket.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) örömmel fogadja a fejlesztéseket, azonban felhívta a figyelmet egy korábbi kérésére a Körte sori parkoló fejlesztését illetően. Arra kérte a testületet, hogy amennyiben lesz erre lehetőség, akkor hajtsák végre a fejlesztést a város ezen pontján.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) kiemelte: fokozódik az érdeklődés Békéscsaba iránt, ez az idegenforgalmi számokból is látszódik. Véleménye szerint az Árpád fürdő megérett már egy komoly fejlesztésre, bár ennél erősebb beavatkozásra lenne szükség, de most ezt is értékelni kell. A Munkácsy Negyedben az elmúlt időszakban több rendezvénysorozat is volt, amely azt szolgálta, hogy a negyed országszerte ismert márkává váljon. Felidézte a korábbi közgyűlési döntést, amikor a közterület-elnevezéssel és utcanévtáblákkal kapcsolatban döntöttek, annak kapcsán érdeklődött, hogy ez mikor történik majd meg. Felhívta a figyelmet egy Széchenyi utcában tapasztalt problémára, ahol van egy szakasz, amelyen mindenképp szükséges az útfelújítás, mert eső esetén az arra járó járművek kellemetlenséget okoznak az arra sétálóknak.
Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba) válaszában kiemelte, hogy az utcanévtáblák benne vannak ebben a csomagban, a megjelenést tekintve, ha voltak javaslatok a munkacsoportban, akkor ezeket meg kell vizsgálni, hogy milyen szöveg szerepeljen rajta, milyen díszítéssel.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy történt egy bejárás a negyedben, további lépések (földrajzi bejegyzések, stb.), reméli, hogy a táblázat elhelyezése, a jogi környezet is meglesz.
Opaszki Zoltán (Fidesz-KDNP) azért forszírozta a kérdést, mert az lenne a cél, hogy a digitális térképeken is megjelenjen a Munkácsy Negyed.
Az előterjesztést 15 igennel fogadták el.
10:15 - A Köpülő asszonynak is szobrot állítanak
A Munkácsy-negyed projekt részeként számos, a festőóriás műve által ihletett szobor készül a békéscsabai közterekre. A múzeum lépcsősorán álló egész alakos Munkácsy szobor, a Rőzsehordó asszonyt, valamint a Kisasszonyt mintázó alkotás már elkészült, az Ásító inas pedig a József Attila utcai híd felújítása után díszítheti majd az átkelőhelyet. A Napsugár bábszínház megújult otthona mellett is elhelyezhetnek egy köztéri szobrot, ám eddig hiába írtak ki rá pályázatot, a bíráló bizottság tagjai egyik beérkező ötletet sem hagyták jóvá.
Ezen a helyzeten változtathat a legutóbbi pályázati kör, melyre két alkotás érkezett: az egyik egy egyedi tervet vázolt fel, míg a másik a Köpülő asszonyt ábrázolja – a bizottság utóbbi jóváhagyása mellett érvel az előterjesztésben. Az alkotást az a Széri-Varga Géza készítheti el, akinek számos szobra áll békéscsabai közterületeken, például a Szabadság téren a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve, a II. világháborús emlékmű, valamint a Lencsési lakótelepen a Kentaur-pár.
Az alkotás bekerülési összege 17,9 millió forint, az önkormányzatnak 11,2 millió forintja van rá, így a fennmaradó részt a jövő évi költségvetésből kell tervezni.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy egy régóta, évek óta húzódó ügyről van szó, ennek tanulsága szerinte az, hogy meghívásos pályázatot kellene inkább hirdetni. Szerinte Békéscsaba büszke lehet rá, hogy egy újabb Széri-Varga alkotás díszítheti a köztereket. Arra is kitért, hogy manapság egy jó minőségű szoborhoz olcsóbban már nem lehet hozzájutni.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) csatlakozva képviselő társához arról beszélt: ez egy olyan szobor lehet, amely a már a Munkácsy Negyedben elhelyezett szobrok minőségéhez illeszkedhet.
Dancsó Tibor (DK) arra emlékeztetett, hogy két bizottság vizsgálta a szoborpályázatot: egy szakmai és egy városvezetők által összeállított csoport. Előbbi, mint mondta, “lehúzta” az alkotásokat, míg a városi bizottság, amely a megrendelőket képviselte, jelentős változtatásokat kért a művésztől, például az eredeti kompozícióban a festőállvány vaskos márványból készülne, de kérésként fogalmazódott meg, hogy ez legyen vékonyabb, akkor viszont nem kőböl készül majd? A képviselő arról is beszélt, hogy a városi bizottság sokalta a figurákat, arról érdeklődött, hogy ezek a változtatások mennyiben módosítják az alkotás árát.
Sódar Anita, a pályázatot lebonyolító Békéscsabai Városfejlesztési Kft. ügyvezetője a felvetésekre úgy válaszolt: már 4 eredménytelen pályázatot folytattak le, ez volt az ötödik. Mint mondta, a Modern Városok Programnak fizikai és pénzügyi befejezési ideje van, már csak a Deák utcai híd felújítása és a szobor elkészítése van hátra, egyéb szoft-projektekkel egyetemben. Az ügyvezető szerint még egy pályázatot már nem tudnak időben lebonyolítani, hogy le is tudják zárni a projektet. Hozzátette: a festőkeretbe foglalt, háromrétegű domborművet két csoport vizsgálta: a Ludwig múzeum szakértői az elmúlt 5 évben eddig soha nem fogalmaztak meg pozitív véleményt egyik pályázat kapcsán sem. A városi bizottság két észrevételt tett, az egyiket a monumentális festőálványra, ennek a karcsúsítását kérték. Megjegyezte: ez nem jelenti azt, hogy a szürke gránitkő helyett fém lesz, előzetesen a szobrásszal egyeztettek, aki szerint a módosítás kivitelezhető. A sok figurás felvetés kapcsán pedig azt mondta: nem arról van szó, hogy túl sok az alkotáson az alak, hanem arról, hogy szeretnének egy újabb figurát, ládát. Sódar Anita azt is ismertette: erre a műre vállalkozási szerződést kötnek, meghatározott ütemben fizet érte a város. A végleges gipszmodellt akkor hagyják jóvá, ha a tervet előtte látja a megrendelő, minden szobornál ezt az eljárást követték.
Dancsó Tibor (DK) azt is kérdezte, ha a műszaki tartalom le van egyeztetve, ez alapján egy végleges tervet mutat be a szobrász, akkor ennek megfelelő lesz az árazás is? Sódar Anita azt válaszolta: a szobrász szerint az előterjesztésben rögzített összeg a tervek elkészítésére is elegendő lesz.
10:00 – Az új tanévben is csatlakozik a Bursa Hungarica ösztöndíj-pályázathoz a csabai önkormányzat
A békéscsabai önkormányzat ismét csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. A 2024. évi fordulóban az „A" és „B" típusú pályázatokat is kiírják, a hátrányos szociális helyzet megállapítását a családok egy főre jutó havi nettó jövedelméhez kötik. Amennyiben a család egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének
- a 300%-át (85.500,-Ft), akkor a támogatás összege 20.000,-Ft/hó,
- 350%-át (99.750,-Ft), akkor a támogatás összege 18.000,-Ft/hó,
- 500%-át (142.500,-Ft), akkor a támogatás összege 15.000,-Ft/hó.
A költségkeret Békéscsaba esetében 5,35 millió forint.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat a Békéscsaba hazavár pályázatot is meghirdeti, erre pedig szeptember 30-ig lehet még jelentkezni.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a Bursa Hungarica is két részben módosult, ennek részeként a minimálbért kereső szülők gyermekei is kaphatnak támogatást.
A testület egyhangúlag 16 igennel elfogadta a javaslatot.
9:31 – Így alakulnak a pénzügyek Békéscsabán az év első felében
Hogyan alakultak a pénzügyek Békéscsabán az év első 6 hónapjában? Ezt részletezi az első előterjesztésben. Az előterjesztő külön hangsúlyozza: a prioritások közé tartozott, hogy az önkormányzat folyamatos működése biztosított legyen, csínján bánjanak az energiával, befejezzék a már folyamatban lévő beruházásokat és minél több munkahelyet tartsanak meg.
Mielőtt jönnének a számok, lássuk, hogyan alakult a költségvetés főösszege az elmúlt években, vagyis eddig mekkora összegből gazdálkodott a város:
Idén valamivel több, mint 26,1 milliárd forintra tervezték a költségvetés főösszegét, ez egy fél év alatt 27,6 milliárd forintra bővült. Az első hat hónapban ennek az összegnek a 73 százaléka folyt be a városi kasszába. Ebben benne vannak az államtól kapott támogatások épp úgy, mint a helyi adókból származó bevételek (iparűzési, építmény- és idegenforgalmi adó). Utóbbinak köszönhetően úgy tűnik, lesznek olyan területek, ahová több önkormányzati forrás juthat.
Az önkormányzat úgy számolt, hogy az év első felében mintegy egymilliárd forint értékben adja el ingatlanjai egy részét, ám eddig csak 27,8 millió forint értékben sikerült értékesíteni.
A kiadásokat tekintve 46 százalékpont körül alakul a teljesítés, vagyis az önkormányzat az erre szánt pénz 54 százalékát még nem költötte el. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez az állapot így marad, a legnagyobb falatot ugyanis a városüzemeltetési feladatok (közvilágítás, kátyúzás, közterületek karbantartása, stb.) teszik ki.
Részben kapcsolódott a témához a következő napirendi pont, vagyis a 2023-as költségvetés módosítása. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy a büdzsé tervezése nem volt egyszerű, hiszen számos bizonytalan faktor volt benne, köztük az a tavaly még 850 millió forintot kitevp energiaköltség, amely az év elején még úgy tűnt, hogy idén 2,5 milliárd forintra rúg. A polgármester megjegyezte: ekkora azért nem lesz ez az összeg, mert az energia világpiaci ára csökkent, az intézmények pedig takarékoskodtak. Év közben történtek olyan változások, amelyek miatt növekedtek a város bevételei, ezért lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos területekre (városüzemeltetés, energiagazdálkodás, ingatlankarbantartás) több forrás jusson. A városvezető hozzátette: ez a negyedik olyan év, amikor nehéz a tervezés, sok a válságjel, ám mint mondta, a Békéscsabán működő vállalkozásokat nem rendítették meg ezek a jelenségek, jó erőben vannak, ezt mutatja az iparűzési és építményadó jelentős túlteljesülései is.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a most látható számok alapján Békéscsaba gazdasága jó erőben van, 2022-höz képest az iparűzési adókat tekintve is előrelépés tapasztalható. A tanácsnok kiemelte a városgazdálkodási cég és a kulturális intézmények számára biztosított plusz forrást. Hangsúlyozta: a békéscsabai Fidesz-frakció nevében is támogatja azt a lépést, hogy 80 millió forintot különítsenek el az önkormányzati, kulturális, oktatási intézményekben dolgozók cafeteriájára. Fontosnak tartja, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon, ennek kapcsán köszönetet mondott a kormány támogatásáért.
Horváth László (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy az olyan városi cégeknél, ahol értékes munka folyik, azonban nyomottak a bérek, számukra is tegyék lehetővé a megemelt cafeteria juttatást.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért-frakció) szükségesnak tartja a visszapótlást a városgazdálkodási cég felé, emellett támogatta, hogy a választókerületenkénti infrastrukturális-fejlesztési keretére vonatkozó 1 millió forintos kiegészítést is, összesen 12 millió forintot.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) szerint minden forráselem fontos, hiszen pozitív előrelépést jelent, gondos költségvetés-működtetést jelez, de kiemelte a sportinfrastruktúra-kezelést is. Tavaly a grémium átfogó tájékoztatást kapott a sportlétesítmények állapotáról, ez a folyamat kapott egy olyan megerősítést, amely előrelépéseket vetít előre – jegyezte meg az alpolgármester.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) a takarékos gazdálkodásra hívta fel a figyelmet, azzal a megjegyzéssel, hogy a makrogazdasági helyzet nem áll jól, örömtelinek nevezte, hogy csökkent az infláció, de továbbra sem az elvárt mértékben. Üdvözölte a sportinfrastruktúra támogatását.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint annyira alacsonyak a kultúra, oktatás terén a fizetések, hogy nagyon fontos a cafeteria juttatás ezen a területen. Szarvas Péter ehhez azt fűzte hozzá: nem dőlhetünk hátra, hiszen a gazdálkodási környezet nem kedvező, a költségvetés módosítása nem azt jelenti, hogy minden tartalékot elköltenek, ő is fontosnak tartja a takarékos gazdálkodást, van tartaléka a városnak.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) a Vagyonkezelő beszámolójára tért ki, amelyet a szakbizottság előtt tárgyaltak. Ebből kiderült, hogy 133 lakásban lenne szükség szén-monoxid mérő készülékekre, ez mintegy 3 millió forintba kerül.
Szarvas Péter polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy minden emberi élet fontos, ugyanakkor a vagyonkezelőnek saját költségvetése van, meg kell nézni, hogy ebbpk a fejlesztési forrásból futja-e az eszközök vásárlására. Majd ismertette a pénzügyi bizottság módosító javaslatát, miszerint a választókerületi célelőirányzatokat választókerületenként 1 millió, összességében 12 millió forint értékben növelik.
A grémium az első félévről szóló beszámolót 15 igen, 1 nem, a költségvetés módosításáról szóló előterjesztést 16 igen mellett fogadta el.
9:27 - Napirend előtt
A Fidesz-KDNP frakció bejelentette, hogy Hanó Miklós halála után, szeptember 18-ától a frakcióvezető Opauszki Zoltán, helyettese Paláncz György.
9:08 - Díszzászlót avattak a 150 éves városháza tiszteletére
A városháza 150 évvel ezelőtti megnyitására emlékezve az ülés elején a képviselők Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöknek előadását hallgatta meg, aki felidézte az épület történetét: mint mondta, mióta létezik a város, azóta mindig volt egy olyan épület, ahol a helyiek ügyeiket intézhették. Mikor az akkori hatóság kinőtte a kistemplom mellett található épületet, Sztraka Ernőt felkérve készültek el az új városháza tervei. Akkoriban még bírók irányították a települést, ezért polgármesteri irodát nem terveztek, de újoncvetkőztetőt, vallatószobát, adóbeszedő irodát például igen. A korabeli újságok keveset szóltak az építkezésről, de 1873 szeptemberében az elkészülés után felavatták az épületet és díszközgyűlést tartottak, annak ellenére, hogy tombolt a kolerajárvány. Az épület tetején a szoborcsoport az igazságot és a gazdagságot jelképezte, ez valószínűleg akkor tűnt el, amikor a vörös csillagot helyezték el a homlokzat tetején. A kezdetben U alakú épületet a ‘20-as években bővítették ki.
Az előadást követően egy selyem emlékzászlót adott át Szarvas Péter a polgármesteri hivatlat vezető Bacsa Vendel jegyzőnek. A zászlón a városháza homlokzatának rajza mellett csabai, népi motívumok, köztük tulipán, rozmaring és kakas található. Végleges helye még nem eldöntött, de a jubileum évében a díszteremben foglal majd helyet.
Kovács Dávid, Varga Diána
