Az ünneplés már csütörtökön elkezdődött, hiszen a város vezetői nem feledkeznek meg a polgármesteri hivatal egykori dolgozóiról, így a nyugdíjas köztisztviselőket, az egykoron több évtizedet is a hivatal falai között dolgozó munkatársakat fogadták a díszteremben. Pénteken már a jelenlegi kollektívát helyeztek előtérbe, akik közül sokan munkanap után, vagy hétvégente kikapcsolódásként a sport valamelyik ágát választják. Ők már hajnalban elindultak, hogy estig váltóban teljesítsék az összesen 150 kilométert. A megmérettetést 19 fő vállalta, nemcsak a tisztviselők, hanem Varga Tamás és Nagy Ferenc alpolgármesterek is.
– A kezdeményezés az Ultra Balaton lefutása után indult. Akkor 220 kilométert futott le a 10 fős csapat, most pedig több munkatársat toboroztunk. Hajnali 4-kor indultunk és este 8-kor értünk célba. A nap közben folyamatosan követtük a másikat, a váltás a városháza díszudvarán volt, ekkor a folyosókon szurkoltunk a másiknak. Fantasztikus volt a hangulat! Mi így tisztelegtünk a városháza előtt, ráadásul a futás a csapatot is kovácsolta – mondta Varga Tamás alpolgármester.
A városvezetés péntek délután már a lakosságot szólította meg, hiszen az elmúlt évtizedek alatt közülük rengetegen látogatták meg a városházát ügyeik intézése kapcsán. Ám az épület falainak története, hogy mit rejtenek és miről mesélhetnek, az sokak számára ismeretlen. Hogy ezek az érdekességek egy szélesebb körhöz is eljuthassanak, feltárultak az ajtók. A látogatók a történeti előadásokon túl bepillanthatnak többek között a díszterembe, a polgármester irodájába vagy akár az alagsorban található egykori börtönbe is, amelynek létezéséről sokan nem is tudnak. Az érdeklődőket előzetes regisztrációt követően Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke, Bacsa Vendel jegyző és Szarvas Péter polgármester vezette körbe épületbe.
– Nagyon örülök annak, hogy sokan fogadták az invitálást és az egy-másfélórás körbevezetést. Minden város büszke a városházájára, mi különösen büszkék lehetünk rá, mert gyönyörű épületről van szó. A homlokzati részen Ybl Miklós is munkálkodott, amely komoly értéket adott a városházának és nagyon remélem, hogy ez a szép és elegáns környezet még sokáig szolgálja a csabaiak közösségét – fogalmazott Szarvas Péter. Hozzátette: az épület sokat fejlődött az évek folyamán, ma már nincs benne sem tűzoltóság, sem mentőállomás, a mai Mokos terem helyén pedig egykoron istálló volt. Bár a városháza már nem bővíthető, Békéscsaba fejlődése töretlen – hangsúlyozta a polgármester.
Délután hat órakor a polgármester köszöntőjét követően az Alföld Quartet kamarazenei koncertje volt láható és hallható Benedekfi Zoltán hegedűművész közreműködésével. Este fél 8-tól a Körös Kvintett muzsikája csalogatta a városháza elé Békéscsaba lakóit, s szórakoztatta az egybegyűlteket egy könnyed zenei összeállítással. A nap zárásaként a Szent István téren rendkívül látványos, Békéscsaba történetét is megjelenítő lézershow-t láthattak az érdeklődők.
A városháza átadásának 125. évfordulójára, 25 évvel ezelőtt egy emléktábla készült, amely az épület árkádsorán látható. Hogy az utókor a mostani, 150. évfordulóra is emlékezhessen, a szeptember 21-ei városi közgyűlésen egy ünnepi zászlót is felavatnak majd. Az egyedi, békéscsabai motívumokkal ékesített selyemlobogó a jövőben – a jelenlegi elképzelések szerint – a díszteremben kap majd helyet.
Már akkor városházának tervezték, amikor Békéscsaba még csak mezőváros volt
A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta: 1873. szeptember 15-én a mai díszteremben díszközgyűlést tartottak. Ugrai Gábor kiemelte: a Sztraka Ernő által tervezett épület ekkor még U alakú volt. A terveket Ybl Miklós építész véleményezte, azokon kisebb módosításokat hajtott végre.
– Az akkori ősök az utókornak tervezték az épületet, már úgy készült el, hogy később ne kelljen bővíteni. Akkor nem gondoltak arra, hogy ez a település ilyen gyorsan fejlődik majd és ilyen sok ember lesz Békéscsabán. 1927-ben az épületet Bankó András városi főmérnök tervei alapján meghosszabbították és összekötötték egy hátsó szárnnyal, valamint felújították a dísztermet, ami faburkolatot kapott. Elkészültek a festmények helyei is, akkor egyetlen festmény volt látható, Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselőről, de volt egy Hungáriát ábrázoló alkotás is, amely az idők folyamán eltűnt. A díszterem falait ma 16 festmény díszíti, melyek az 1980-as években készültek el – mesélte a történelemtanár.
Az eredeti városháza tetején volt egy szoborcsoport, két allegória tartotta a város címerét, amelyet akkor szedhettek le, amikor a kommunizmus idején vörös csillag került az épületre. Akkoriban nem gondoltak arra, hogy az eredeti alkotás visszakerülhet – tette hozzá Ugrai Gábor.
– Amire nagyon büszke vagyok az az, hogy amikor felkerült a városháza felirat az épületre, akkor még nem voltunk város. Ez a jövőbe vetett hit, hiszen az ősök már akkor tudták, hogy ez település valamikor város lesz, ez 1918-ban történt meg – tette hozzá.
Korábban börtön is volt az épületben, ennek nyomai a házzaságkötő teremben lelhetők fel. A városházán több mint kétszázan dolgoznak, akik közül negyvenen a Szabadság téren tevékenykednek, így a közel 100 éve kibővített épület is kinőtte magát.
Galéria
