– Mit foglal magában a klímastratégia, és miért van szükség rá?
– Békéscsaba jelenlegi fenntartható energia és klíma akcióterve még 2019-ben készült. Egy ilyen dokumentum segíti a várost abban, hogy előnyt élvezzen bizonyos nemzetközi projektek benyújtásakor, illetve van, ahol ez előírás is. A klíma akcióterv a jelenlegi formájában tartalmaz kiinduláskori, báziskori kibocsátási értékeket, valamint foglalkozik azokkal a megoldásokkal, amelyek elősegítik ezeknek a kibocsátási értékeknek a mérséklését. Az ezekkel kapcsolatos projektek alapján megfogalmaz egy perspektívát, hogy 2030-ra milyen értékeket kell elérni, mik lehetnek azok a reális célok, amelyeket a város ezen intézkedések nyomán elérhet.
– Kibocsátás alatt mit értünk ebben a tekintetben?
– Légszennyezettség, de inkább széndioxid-kibocsátási értékeket kell ebben érteni. A bázisértékek szakértői becslésen alapultak. Fontos befolyásoló tényező például, hogy milyen típusú tüzelőanyagot használ a városi lakosság, milyen a gépjárműpark elöregedése és még sorolhatnánk. Ezek mind-mind hozzájárulnak a kibocsátási értékekhez. Ha ebben fejlődés, javulás tapasztalható, akkor nyilvánvalóan csökkenhet a kibocsátási érték.
– Ha egy hosszabb távú terv készül, annak alapján tudják a szakemberek meghatározni azt, hogy milyen beavatkozási lehetőségek vannak?
– Igen. Maga a módszertan folyamatosan változik, javul és fejlődik. Az akciótervvel meghatározott programcsomag elemeinek megvalósítása segítheti elő, hogy a városban az összkibocsátási mennyiség kevesebb legyen, jobb legyen a levegőnk, jobb legyen a közérzetünk.
– Ennek a stratégiának az elkészítésében mely szervezetek működnek közre?
– Jelenleg a WWF – World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap – magyarországi irodája működik együtt a várossal. Velük a kapcsolat korábbi nemzetközi projektekben történt együttműködés alapján formálódott, így merült fel, hogy felkérést kaphat Békéscsaba egy LIFE projektben való részvételre. Ennek a neve „One Planet City Challenge”. Ezen projekten belül a WWF vállalta, hogy Békéscsaba a klímaakciótervét segít továbbfejleszteni, javítani, kiegészíteni, illetve az új módszertani elemek használatával jobbá tenni.
– Hol tart jelenleg a stratégia megalkotásának a folyamata? Rengeteg adatra lehet szükség ahhoz, hogy ezt fel tudják építeni.
– Jelenleg kidolgozás alatt van a klímaakcióterv, a nemrég lezárult szakaszba a fiatalokat és a városi lakosságot is bevontuk, hogy elmondják: milyen változásra, milyen elemekre lennének érzékenyek, mit tartanának üdvözítőnek. A fiatalok bevonása különösen fontos cél volt több szempontból is, hiszen ők újabb innovatív megközelítésekkel tudnak élni, valamint az ő generációjuk az, amely egyre erősebb klímatudatossággal él. Fontosnak tartják a környezetünk ilyen típusú jobbá tételét.
– A fiatalokat hogyan tudták elérni, hogyan tudták megszólaltatni?
– A social médián keresztül, és úgy tűnik, ez bejött, hiszen százával érkeztek be a jobbító javaslatok. Itt a kampány lényegéből fakadóan volt egy kis iránymutatás a tekintetben, hogy egyébként a város merre gondolkodik, milyen ötletei, milyen előkészítés alatt lévő projektjei vannak. Ezeket lehetett véleményezni, illetve ezek mentén, vagy ezek mellett új javaslatokat is megfogalmazhattak a fiatalok.
– Kik értékelték, véleményezték ezeket a beérkező javaslatokat, és mennyire tudták ezeket figyelembe venni a stratégia alkotáskor?
– A javaslatok egy nemzetközi versenyben vettek részt olyan formában, hogy több európai uniós település versenyzett WWF szervezésében, ami nemzetközi szervezetként irányította és koordinálta ezt a kezdeményezést. A beérkezett javaslatok közül a legnépszerűbbeket kiválasztotta minden egyes helyi WWF iroda. Egy kis motiváló, aktivizáló elem volt, hogy pontokat lehetett gyűjteni a javaslatok mennyisége és minősége kapcsán, fontos volt, hogy mennyire aktívan vesznek részt az adott város lakosai ebben a versenyben. A koordináló szervezet zsűrizte a javaslatokat, ezekből ötöt-ötöt minden városban kiválasztottak. Majd egy következő fordulóban a város lakosságát, civil szervezeteit, vállalkozásait bevonva – szintén social média kampány segítségével – választották ki azt, amely kezdeményezés a leginkább népszerű volt a lakosság vagy a Békéscsabán élők számára. Egyébként az összes bevont, és a versenyben részt vevő város közül Békéscsaba a második legaktívabb település volt, nagyon ügyesek voltak a fiataljaink.
– Milyen felvetéseket tettek a fiatalok?
– A legnépszerűbb kezdeményezés az úgynevezett sétáló erdő projekt volt. Ezen kívül zöld multipontoknak a kialakítása végzett még előkelő helyen, valamint a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése is. Talán ez az a három terület, ami nagyon meg tudta mozgatni a közösséget, és a social média használókat.
– A sétáló erdő az az, amikor különböző, nagyobb edényezetekbe ültetik a fákat, és különböző helyekre tudják vinni?
– Igen. Manapság már a hőérzetünk – különösen a városi környezetben – egészen átalakult, és nem feltétlenül jó irányba. A projekt azt hivatott vizsgálni, hogy megtaláljuk azokat a növényeket, amelyek városi környezetben jó túlélési eséllyel rendelkeznek. Ezen kiültetett növények hatását szenzorokkal tudjuk vizsgálni. A sétáló erdő elnevezés az azt jelenti, hogy egy adott területre ideiglenesen kitelepítünk növényeket például esztétikus faládában. Mérjük szenzorokkal a mutatókat, majd átköltöztetjük egy másik városi területre. Ott is megmérjük, hogy milyen hatásokat indukálnak. A szenzorok előre ki vannak telepítve, tehát tudjuk vizsgálni az előtte-utána állapotokat. Jó közösségépítő ereje is lehet ennek, mert akár egy lakossági összefogást indukálhat az, hogy ahogy átsétáltatjuk a fákat gyakorlatilag az egyik helyről a másikra. Nagyon fontos, hogy ezek olyan típusú fák, amelyeket a szakértők a városi környezet tekintetében a leginkább esztétikusnak, idevalónak gondolnak. Nem környezetidegenek, hanem a városi környezetet szépítő és túlélő fák, amelyek hosszú távon megtudnak itt maradni.
– A lakosságot milyen formában tudják megszólítani?
– Március 12-én, szerdán 16 órai kezdettel a békéscsabai városházán egy nyilvános fórum lesz, amelynek a szakmai szervezését a WWF vállalja Békéscsaba önkormányzatának együttműködésével. Ott gyakorlatilag megismerhetik az érdeklődők, hogy a klíma akciótervben milyen intézkedések mentén tervezi a város a közép- és hosszútávú környezeti hatások kezelését, a kibocsátás-csökkentést. Itt a kérdéseiket is feltehetik az érdekélődők, illetve a javaslataikat is elmondhatják, amelyeket akár a végleges dokumentumba is beépíthetnek a szakértők.
– A végleges dokumentáció mikorra készülhet el?
– A tervek szerint az áprilisi közgyűlésen tudnak majd a városatyák dönteni a dokumentum tartalmáról, illetve ekkor tudják megtárgyalni ennek a véglegesítését.
