1920. június 4-én írták alá azt a békediktátumot, amely az I. világháború lezárása mellett megfosztotta Magyarországot akkori területének több mint kétharmadától. Az Országgyűlés 2010-es döntése alapján június 4-e nemcsak a békediktátumrról való megemlékezés, de a nemzeti összetartozás napja is.
Pénteken délután a békéscsabai Trianon-emlékű előtt is népes tömeg gyűlt össze, hogy lerója tiszteletét, és együtt emlékezzen az anyaországtól elszakadt honfitársakra is.
– Ilyenkor emlékezünk a nemzeti tragédiára és kifejezzük abbéli szándékunkat is, hogy a magyar nemzet egyes tagjai összetartoznak a magyarságukkal, a kulturájukkal és a több mint 1100 éves történelmükkel – fogalmazott a behir.hu kérdésére Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere.
A városi megemlékezésen résztvevők minden évben színpadi előadást láthatnak, amelyet idén a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, valamint a Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola diákjai "Trianon arcai" címmel mutattak be.
Szabó László, az Andrássy intézményvezetője beszédében elmondta: az első világháborút lezáró békediktátum aláírása az egyik legsötétebb pont a magyar történelemben.
– A történeti Magyarország 282 ezer négyzetkilométernyi területe 93 ezer négyzetkilométerre zsugorodott, a magyar ajkú lakosság egyharmada idegen uralom alá került. Az 1920-at követő néhány évben több, mint 400 ezer ember tért és menekült vissza az elcsatolt területekről – emelte ki az intézményvezető.
Az esemény végén a városvezetők, a pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit és virágait a Trianon-emlékmű talapzatánál.
Galéria
