Szövegértésből ugyan javultak az eredmények 2025-ben a legtöbb évfolyamon az országos kompetenciamérésen, de még mindig aggasztó, hogy a nyolcadikosok mintegy 7,55 százaléka első képességszinten vagy alatta teljesített.
Ők azok a diákok, akik például egy szövegből csak a kiemelt vagy a többször előforduló kifejezéseket tudják visszakeresni (2024-ben ugyanez az arány 9 százalék volt, 2023-ban pedig 7,63 százalék).
A nyolcadikosok mintegy 14,45 százaléka (2024-ben 16 százaléka) is csak a második képességszinten áll, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövegben csak az egyszerűen megfogalmazott információkat tudják értelmezni. Tehát lényegében még mindig a nyolcadikosok kicsivel több, mint ötöde funkcuionális analfabéta.
Azt is érdemes kiemelni, hogy van némi előrelépés: 2025-ben az 1. szint alatti eredményt elérők aránya a különböző évfolyamokon 0,27 és 2,57 százalék között mozgott. A legmagasabb arányt a 4. évfolyamon mérték, ahol a diákok 2,57 százaléka nem érte el az első szintet – ez ugyanakkor javulás a tavalyi 3,03 százalékhoz képest.
Mi az a funkcionális analfabetizmus?
A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – nyilatkozta az eduline-nak korábban Steklács János, olvasáskutató és nyelvész.
Forrás: eduline.hu
