A legtöbben ismerik a piac külső részén, az "átjárót". Sűrű, zsíros illatok töltik meg a környéket. Az egyik oldalról a kolbász, a másik oldalról a lángos nehéz párája érkezik az átjáróba. Itt szinte mindig tumultus alakul ki, pláne csúcsidőben. A reggeli hideg ellenére sokan jönnek-mennek, igyekeznek a tömött zöldséges és gyümölcsös zacskókkal a hátsó traktus felé.
Oupsz, egy úr táskájából kiesett egy rúd kolbász. Szerencsére főhősünk észbe kapott és visszatuszkolta a füstölt árut a zacskóba, pedig már többen szemet vetettek a finomságra. A régi mondás szerint: hosszú kolbászért ne menj kis táskával.
A kolbászos "horrort" követően csendül fel egy "Szervusz Lacikám!", amely hangerejét tekintve egy segélykiáltásnak is beillene. A felső regisztereket szántó mondat előadója egy idősebb hölgy olyan kalappal, hogy II. Erzsébet is elégedetten csettintene az epsomi derbyn.
– Szia Klárika – jön a válasz picit félőn.
– Meggyógyultál? – majd a választ meg sem várva érkezik a folytatás: Ugye nem járványod volt? Pici levegővétel után jön az a fület bántó fejhang, ami szerintem a piac másik sarkában, az öreg Lajos bácsinak a zsebében is kinyitotta az édesapjától kapott bicsakját: – Te elkaptad? Csak mert azt mondta Terike, hogy orvosnál voltál és biztos elkaptad.
László lehajtotta a fejét, tolt még egyet a kolbászon és csendesen válaszolt... volna, de a lélegzetvétel közben már érkezik is a következő strófa: – Képzeld Lacikám, az elsőről a Pista elkapta. Mindig mondtam, hogy az olyan, hogy elkapja. Különben is jobb volt, amikor volt még volt ez az idősáv, vagy micsoda, nem lökdösődtek ennyien!
Aztán Klárika kosara felborult egy kisgyermek hathatós közreműködésével. A kalap alatti hölgy vörös fejjel kezdte szidni a szertelen gyerkőcöt, amíg oda nem lépett apuka, aki körülbelül kétméteres hegyomláshoz hasonlított és magához ölelte a szöszi kistündért. Apuka villámló tekintettel és összeszorított fogakkal kért elnézést a gyermek nevében, majd hozzá tette: Tessék felhúzni a maszkot csókolom, mert még úgy jár, mint Pista az elsőről!
Laci bácsi kapott az alkalmon és elmenekült, a háromévesforma kislány pedig kérdőn nézett az apukájára: Ha bocsánatot kérek, akkor nem kapom el a vírust?
Mondom: a csabai piacon sok mindent megtud az ember!
A jegyzet margójára: Laci bácsi a kolbászával együtt megmenekült, Pistának az első emeleten jobbulást kívánunk! A diskurzusban használt nevek természetesen nem az eredetiek.
