Keserédes színjátékra készülnek a Jókai színházban

A következő évad első bemutatójára készülnek a Jókai színházban. Heltai Jenő: A tündérlaki lányok című színjátékát szeptember 13-án mutatják be a Sík Ferenc Kamaraszínházban.  Az “önzés komédiájának” is  nevezett darabot Tege Antal rendezi.

 

 

Heltai Jenő több mint százéves keserédes műve kacagtatva szembesít máig érvényes erkölcsi dilemmákkal. Olyan örökérvényű problémakört boncolgat, mint az önfeladás, az önérdek összefonódása a szerelemmel és a családi összetartozással. Mindezt szórakoztató iróniával, szókimondással és az egyszerű melegszívűség erejével teszi. A tündérlaki lányok története arról szól, hogy apjuk halála után a legidősebb lány, Boriska feláldozza magát és egy gazdag báró kitartottjaként mindent megtesz családja boldogulásáért, akik ezt gondolkodás nélkül elfogadják és elvárják tőle.

A Boriskát alakító Liszi Melinda színművész elmondta, hogy nagyon izgalmasnak találja karakterét és még nem volt hasonló szerepe.  Mint mondta, Boriskának épp az az erénye, hogy önmagában olyan szerény és jó lélek, hogy szerettei boldogságát a sajátja fölé helyezi, így a maga erkölcsrendszerét is képes megdönteni. Egy napon azonban Boriska szerelmes lesz és döntenie kell arról, hogy mi a fontosabb számára. A színművész kiemelte azt is, hogy a darab komoly témát boncolgat: azt, hogy valóban meddig mehetünk el az önfeláldozásban és mi az a határ, amikor ki kell állni saját boldogságért.

 

Fotó: Ujházi György

 

Sárika, a legkisebb lány melegszívű karakter, aki szeretne segíteni a nővérén, ugyanakkor rafinált is, és nála is felmerül az a kérdés, hogy mennyire hajlandó feláldozni saját boldogságát a a testvére boldogságáért – mondta el szerepéről Nádra Kitti.

A tündérlaki lányok története 1914-ben játszódik, a szereplők korhű ruhákat viselnek, a bútorok is abból az időből valók. A színjáték jó kifejezés erre a darabra, hiszen a darab sokszínű játék, de csak akkor válik vígjátékká, ha a közönség nyitott a befogadására – mondta el a darab rendezője.  Tege Antal hozzátette: a díszletben és jelmezben próbálnak eltérni a hagyományostól, a német expresszionizmusnak bizonyos elemeit szeretnék a színpadon megjeleníteni, 5-6 ajtóval, pár ablakkal és dobogó rendszerrel oldják meg a díszletet. Ugyanez a letisztultság  jelenik meg a jelmezeken is. Ezzel az egyszerűséggel azt szeretné érzékeltetni a rendező,  hogy ezek az emberek sémák, papírformák szerint működnek és számukra már minden egyes érzelmi kérdés evidencia.

Megosztás:

Címke: , , , , , , , ,