Kanyaró gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni

2017. március 5. 06:57 | Mikóczy Erika

Ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók a kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani - közölte az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton az MTI-vel azt követően, hogy a makói kórház több dolgozójánál észlelt kanyaró megbetegedés miatt el kellett rendelni az intézmény teljes zárlatát.

Szentes Tamás, az országos tisztifőorvos az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában elmondta, hogy a kanyaróval megfertőződött egészségügyi dolgozók jól vannak, jelenleg családjuk körében gyógyulnak. Hozzátette, az oltás sem jelent százszázalékos védelmet, csak nagyon valószínű, hogy távol tartja a betegséget.

A hivatal korábbi közleménye szerint azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás meglétét, a Romániával határos megyékben be kell oltani. 

Ugyanis az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak - mondta Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 szombati híradójában.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatása szerint hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő esetből is csak 12-t jelentettek hazánkban. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.

 

Már a kiütések megjelenése előtt négy nappal fertőzhet

A romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kanyaró egy rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már 4 nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még 4 napig tart. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

A romániai kanyarójárvány során 2016. január 1. és 2017. február 17. között a kanyaró megbetegedések száma 3 071 fő volt, 16 beteghalt meg. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyermekek (1- 4 éves). A 42 megyéből 36 érintett, a legtöbb megbetegedést (703) a Szerbiával határos Caras Severinből jelentették. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (95% alatti). Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják.

Forrás: MTI, hirado.hu, ÁNTSZ

További programok »

Egészségügy

FEL