Jelentős átrendeződés a megye vetésszerkezetében

2017. július 12. 09:03 | Papp Ádám Sándor

A Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020-as időszaka jelentős változásokat hozott agrár- és vidékfejlesztési támogatások terén. A közvetlen támogatások esetében bevezették az úgynevezett zöldítési előírások. A követelmények alkalmazása három éve tart, de már kimutatható hatásai vannak a megye agrárterületeire - mondják a szakemberek. A kutatás eredményeiről Dr. Rákóczi Attilát, a Szent István Egyetem Tessedik Campusának egyetemi tanársegédjét kérdeztük.

A zöldítési előírásokat a 2015. évi gazdálkodási évtől kell betartania a területalapú támogatásokat igénylő gazdálkodóknak. Az előírások lényegi elemei, hogy a 10 ha fölötti szántóterületen gazdálkodó ügyfeleknek minimum kétféle növényt, a 30 ha felettieknek háromféle növényt kötelező termeszteniük (terménydiverzifikáció). További előírás, hogy 15 ha szántóterület fölött a terület minimum 5%-a erejéig ún. ökológiai fókuszterületet kell kialakítania az érintetteknek, de az előírások körébe tartozik az állandó gyepterületek megőrzése is. A megyei birtokstruktúra következtében a több mint 15 ezer megyei gazdálkodóból 9 629 mentesült az előírások alól, hiszen 10 ha alatti a birtokméretük. Korábban már beszámoltam róla, hogy az első év adatait tekintve összességében eredményesen feleltek meg a megyei gazdálkodók az új kihívásoknak.

Az egyetemen folytatott jelen kutatásom során a terménydiverzifikációs előírások hatásait mértem az elmúlt 8 év tükrében. A megye mezőgazdálkodás által művelt területe 440 ezer ha. Ezen belül öt növény (kukorica, búza, napraforgó, árpa, repce) vetésterülete teszi ki az összes terület több mint 75%-át. Az összes többi növény osztozik a maradék 25% területen. 2009-ben a kukoricát még 113 ezer ha-t meghaladó területen, a búzát 108 ezer ha-t meghaladó területen vetették. A számok 2016-ban a kukorica esetében nem érik el a 86 ezer ha-t, búza esetében nem érik el a 91 ezer ha-t. Ugyanakkor a napraforgó esetében alig mutatható ki változás, évről-évre közel 75 ezer ha-on vetik, és utóbbi igaz a két árpára is 27 ezer ha, valamint a repcére 15 ezer ha területekkel. Jelentősen nőtt a pihentetett területek aránya is. Míg 2009-ben 1000 ha-t alig meghaladó területet vontak ki a termelők a termesztésből, addig 2016-ben 16 ezer ha-t is meghaladta a pihentetett területek nagysága. A vizsgált 8 év átlagában a főbb növények vetésterülete összességében 11%-kal csökkent, és ezzel arányosan nőtt az egyéb növények aránya, tehát nőtt az ún. biodiverzitás a megyei területeken. Ez figyelhető meg a területpihentetés esetében is. Minden vizsgált adat tekintetében a 2015-ös év (a zöldítés bevezetésének első éve) volt a legmeghatározóbb a változások követésénél. Tudjuk, hogy piaci tényezők is jelentősen befolyásolják az egyes növények vetésterületét, ugyanakkor a kutatás rávilágít arra, hogy érezhető hatása van a megye vetésszerkezetére a támogatási rendszernek és a zöldítési előírásoknak is – zárta beszámolóját Dr. Rákóczi Attila egyetemi tanársegéd.

További programok »

Gazdaság

Ahány megye, annyi költözési mutató

Érdekesen alakultak az országon belül a költözések tavaly, Budapest például meglepetést okozott – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos demográfiai adatok alapján mutatja be az országon belüli vándorlások, költözések tavalyi mérlegét.
10:35
FEL