A tavaszi gyorsjelentések alapján kis mértékben, de változtak az eredmények, javuló tendencia látható a mérőszámokban az előző évekhez képest. A mostani, végleges adatok kis eltérést mutatnak a gyorsjelentésekhez képest, de még így is jobbak lettek – például szövegértésben – az eredmények, mint a tavalyi értékek.
Míg a 2001 óta elkészült kompetenciamérésekben az első évben még csak az 5. és 9. évfolyam, addig 2002-ben már a 6. és 10. évfolyam vett részt. 2003 és 2021 között a 6., 8. és 10. évfolyamok tanulóinak kompetenciáit mérték, 2022 óta pedig a 4.-től 11.-ik évfolyamig vesznek részt gyermekek a kompetenciafelmérésben.
Hatalmas mennyiségű adat áll a kutatók rendelkezésére a fejlődés vagy esetleg a szerényebb eredmények mérésére. Érdemes mellé tenni, hogy így az egyes diákok hosszú távú fejlődését, kompetenciáinak változását is tudják mérni, ezáltal pontos, illetve egyre pontosabb képet kaphatnak akár az egyes iskolákon belül, az egyének változásairól is.
Mért kompetenciák:
- matematikai (4. osztálytól)
- szövegértési (4. osztálytól)
- természettudomány (5. osztálytól)
- történelem (5. osztálytól)
- digitális kultúra (6. osztálytól)
- idegen nyelv (6. osztálytól)
- célnyelv (6. osztálytól)
Érdeklődésünkre a békéscsabai Lencsési Általános Iskolában Hrabovszki Mihály (H.M.), illetve a Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola igazgatója, Hugyecz Hajnalka (H.H.) válaszolt.
– Mennyire van megelégedve a diákok hajlandóságával, véleménye szerint mennyire fedi a valóságot a kompetencia teszt?
H.M. (Békéscsaba): – Iskolánk tanulóinak túlnyomó többsége komolyan vette az országos kompetenciamérést. Igyekeztek a legjobb tudásuk szerint megoldani a feladatokat, amit az eredményeink is igazolnak. A tesztfelvétel iskolánkban természetesen a szabályoknak megfelelően történt, az objektivitást teljes körűen biztosítottuk. Ez az egyik alapvető feltétele annak, hogy a tanulók valós tudásáról kapjunk információt. Azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a pontszámban kifejezett eredmények a tanulók pillanatnyi tudásáról adnak képet.
H.H. (Mezőberény): – Úgy gondolom, hogy a diákok hajlandósága a kompetenciaméréseken való részvételre és a feladatok komolyan vételére nagymértékben függ a pedagógusok kommunikációjától és attól, milyen módon tudjuk a tanulókkal megértetni ezeknek a méréseknek a jelentőségét. Tapasztalataink szerint, ha a diákok érzik, hogy ez számukra és az iskola számára is visszajelzés, nem csupán „kötelező feladat”, akkor sokkal motiváltabban vesznek részt benne.
– Az önök iskolájában merre mozdultak az eredmények? Mennyire elégedett a változással?
H.M. (Békéscsaba): – Iskolánkban a 2024-es mérés eredményeihez képest javulást látunk a 8. évfolyamos matematika és természettudomány, a 6., 7. és 8. évfolyamos szövegértés és történelem, a 6. évfolyamos angol nyelv, valamint a 6., 7. évfolyamos digitális kultúra kompetencia területén. Úgy gondolom, hogy ezekre az eredményekre joggal lehet büszke iskolánk nevelőtestülete. Természetesen az eredmények részletesebb elemzése után meghatározzuk azokat a pedagógiai feladatokat, amelyek a tanulók további fejlődését támogatják.
H.H. (Mezőberény): – Az idei kompetenciamérés eredményei összességében kedvezően alakultak. A gimnáziumi évfolyamokon mind matematika, mind szövegértés és digitális kultúra területén az országos átlag fölött teljesítettek diákjaink, több évfolyamon szignifikánsan jobb eredményt elérve. Külön öröm számunkra, hogy a 10. évfolyamon az alapszint alatt teljesítők aránya elenyésző, a legtöbben a felső képességszinteken szerepeltek. Az általános iskolai tagozatban is látható az előrelépés: a 8. évfolyamon mind a matematika, mind a szövegértés és természettudomány, digitális kultúra és az idegen nyelvek területén meghaladtuk az országos átlagot. Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek következetes szakmai munkája, a tanulók felé irányuló tudatos, motiváló pedagógusi kommunikáció, valamint az önreflexióra épülő fejlesztő szemlélet együttesen járult hozzá az eredmények javulásához.
Az elmúlt évek eredményeit összevetve elmondható, hogy 2025-ben intézményünk tanulói minden mérési területen stabilan, több esetben pedig kimondottan látványosan fejlődtek. A matematika és a szövegértés eredményei évről évre javulnak, 2025-ben már tartósan az országos átlag felett teljesítettek diákjaink. A fejlődés nem véletlen: tudatos pedagógiai munka, a tanulói motiváció erősítése és az önreflexióra épülő fejlesztő szemlélet áll mögötte. Külön öröm számunkra, hogy a gyengébben teljesítő tanulók aránya folyamatosan csökken, miközben a legmagasabb képességszinteket elérők száma évről évre nő.
– Mi a véleménye, a változásokat mi okozhatja?
H.M. (Békéscsaba): – Erre a kérdésre csak óvatos véleményt tudok megfogalmazni, mert nem tudom adatokkal alátámasztani. Azonban az tény, hogy a pedagógusok körében – így iskolánk nevelőtestületében is – az elmúlt év(ek)ben egyre nagyobb figyelem irányult a kompetenciamérésekre, konkrétabban annak értelmezésére, hogy melyek azok a képességek, amelyek működését a tesztfeladatok mérik, és hogy hogyan lehet ezeket a képességeket célzottabban, tudatosabban fejleszteni a különböző tantárgyak keretein belül.
H.H. (Mezőberény): A változások mögött egyértelműen tudatos és hosszú távú pedagógiai munka áll. Nagy hangsúlyt fektetni a tanulói motiváció erősítésére, a személyre szabott fejlesztésre és a visszajelzési kultúra fejlesztésére. A javulás mögött mindig tudatos, rendszeres következetes munka van. De ne felejtkezzünk meg mindennek az alapjáról: a szeretetről és tiszteletről.
