– Február 9. és 16. között hazánkban is számos felekezet és szervezet kapcsolódik a házasság hetéhez. Helytálló-e, ha intézményként beszélünk a házasságról?
– Az intézmény egy elég száraz kifejezés. Azért ott van emellett egy erőteljes érzelemvilág, amit az okoz az, hogy az ember vágyakozik, epekedik a másik iránt, és szeretné megnyerni a szerelmét és magának kizárólagosan tudni. A házasság arról szól, hogy két ember szabad akaratból kijelenti egymásnak, tanúk és Isten előtt is, hogy egy egész életre csak a másikat választom. Leveszem magam a kirakatból, és csak neki szánom magam. Ez egy olyan vállalás és döntés, ami azért messze túlmutat azon, hogy az ember most hogy érzi magát; azon, hogy milyennek látjuk épp a jövőt. Abban, hogy én egy életre vállalom ezt, benne van valami isteni rész, valami emelkedettség. Azt gondolom, hogy az, hogy ez a téma kapott egy teljes hetet az évből, ahol erről beszélgetünk, ezzel foglalkozunk, az nagyon is méltó. Én egyébként a Valentin-napot se tartom egy rossz dolognak. Azt, hogy erre épül a házasság. ami azért egy jóval hosszabb távú sztori és kaland, persze sok küzdelemmel, azért az örülök, hogy ez is ott van mellette. És jó, ha ez a kettő együtt megy. Mi 16 éve vagyunk házasok Mártival, a feleségemmel, négy gyermekünk van.
Lelkipásztorként nagyon sok sorsra, életre van rálátásom. Az intézmény szó abban az értelemben persze helyes, hogy egyfajta megkövesedett struktúráról beszélünk. Ilyen értelemben az intézmény az, hogy ez egy hosszútávú folyamat, amelynek vannak szabályszerűségei. De jusson eszüknek Jézus első csodatétele! Egy esküvőn vannak, elfogyott a bora a házaspárnak. Ez egy nagy szégyen volt, akkoriban ugyanis nem úgy zajlott, hogy kocsival beutaztak, és egy délután alatt letudták az esküvőt, azt mindenki hazamegy, estleg ott alszik egy napot. Ott napokon át utaztak, és 1 és 2 hét között volt az esküvő időtartama. Több száz liter bor fogyott el. Mária mondja Jézusnak, hogy figyelj már, elfogyott a borunk, valamit csinálj. Mária, az édesanya természetesen akkor már tudott sok mindent, de akkor még Jézus nem lépett ki a nyilvánosság elé csodákkal, jelekkel. Jézus azt felelelte, hogy nem jött még el az az ő ideje. Máriának viszont volt hite, ezért azt mondta a szolgáknak, hogy bármit kér tőlük Jézus, tegyétek meg. És egyszer csak megjött Jézusnak a „letöltés a felhőből”: az atya szólt neki, hogy „fiam, én szeretem ezt a párt, ez nagyon fontos esemény, nem akarom, hogy megszégyenüljenek, sőt azt akarom, hogy örömük legyen.” Tehát Istennek, az Atyának is fontos volt ez. Jézus azt mondta, hogy jó, akkor merítsetek a kővedrekből, és töltsétek meg vízzel, és vigyetek a násznagynak belőle. És mikor megkóstolta, azt mondta, hogy ez igen jó bor. Istennek nem csak egyszerűen fontos a házasság, de ő a szerzője, a megalkotója is ennek a kapcsolatnak. Már a Biblia első lapjain ezt látjuk, Ádám és Éva esetében, ami persze önmagában is egy nagy sztori.
A teljes beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:
