Gondolták volna, hogy több millió évvel ezelőtt a mai Kárpát-medence helyén sekély tenger hullámzott, amelyből trópusi szigetek emelkedtek ki? Ezen a különleges vidéken olyan dinoszaurusz-fauna élt, amely ma már világszinten is jegyzett kutatási alapanyagot szolgáltat a paleontológusoknak. A békéscsabai múzeum legújabb tárlata ezt a lenyűgöző világot hozza karnyújtásnyi közelségbe.
A kiállítás különlegessége abban rejlik, hogy két, egymástól térben és időben is eltérő, de jelentőségében párhuzamos kutatást kapcsol össze. Az egyik a bakonyi Iharkút titkait tárja fel: a látogatók megismerhetik a dr. Ősi Attila vezette kutatásokat, amelyek egy 85 millió évvel ezelőtti világot tárnak fel. Az itt zajló munka tette lehetővé, hogy Magyarország 100 év után visszakerüljön a dinoszaurusz-kutatás globális térképére.
A másik terület a romániai Hátszegi-medence: itt a dr. Botfalvai Gábor által irányított feltárások eredményeit láthatjuk, amelyek egy 70 millió évvel ezelőtti szigetvilág életébe engednek betekintést.
– A tudomány nagyon figyeli az ezen a területeken zajló kutatásokat és eredményeket. Nem hiába, hiszen nagyon fontos eredményeket tudnak felmutatni a kutatók. Ezt most a legfrissebb eredményekkel megfűszerezve tudjuk tálalni a nagyközönség elé. Már maga az előkészület nagyon izgalmas volt, hiszen mikor megérkeztek az erdélyi dinoszauroszok a múzeumba, akkor még készülőben voltak az iharkúti rekonstrukciók, hiszen néhány hónapja fogadták el a tanulmányt, mely alapján Becses Tibor elkészítette a maketteket – fogalmazott Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója.
Varga Tamás alpolgármester kiemelte, hogy a tárlat mindenkit elrepíthet a dinoszauruszok nagyszerű világába.
– Ezek a lények több tízmillió évvel ezelőtt éltek, de mégis képesek megmozgatni ma is a fantáziát. Akár gyermekként, akár felnőttként találkozunk velük, mindig ugyanaz a rácsodálkozás lesz úrrá rajtunk – mondta az alpolgármester.
Dr. Ősi Attila paleontológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, hogy a bakonyi dinoszauruszok felfedezése részben szerencse, részben pedig tudatosság eredménye, hiszen tudatosan ott és az előre meghatározott kőzetrétegeket keresték a Bakony területén 26 évvel ezelőtt.
– Ezt követően részben a szerencsének köszönhetően, igen gyorsan, egy akkor működő bauxitbánya területén megtaláltuk ezt a kőzetréteget, benne számos olyan csontlelettel, amelyek többek között az első dinoszaurusz-maradványok voltak Magyarország területéről – fogalmazott dr. Ősi Attila, majd kiemelte, hogy nagyon termékenynek bizonyult a lelőhely, ami többek között újonnan felfedezett fajokat is eléjük tárt. A szekember hozzátette, hogy olyan élővilág nyomait fedezték fel a Bakonyban, amit nemhogy hazánkban nem ismernek, de még világviszonylatban sem.
– A késő kréta korban ezen a területen, a mostani Kárpát-medence területén hatalmas tenger volt, szigetekkel, amelyeknek az akkori állatvilágát a mostani kutatók feltárják. Békéscsabán sokan kérdezik, hogy hogyan kerülnek ide a dinoszauruszok. Erre azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen mi vagyunk a középpontban, a két, feltárás alatt álló terület között. Ilyet tárlatot még soha senki nem látott – mondta Váncsa Klára, természettudományos muzeológus, a tárlat kurátora.
Ez az első alkalom, hogy a nagyközönség e két lelőhely leletegyüttesét – köztük fosszíliákat, maketteket és élethű rekonstrukciókat – együtt, egy tárlat keretében tekintheti meg. A kiállítás nem csupán a szakmabelieknek szól, de ők is rengeteget tanulhatnak belőle. A szervezők kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a látványos elemek – mint a dinoszaurusz-rekonstrukciók – mellett interaktív élményelemek is segítsék a megértést. A látogatók végigkövethetik a magyar dinoszaurusz-kutatás 130 éves történetét az első felfedezésektől egészen a legfrissebb, modern tudományos eredményekig.
A projekt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, valamint olyan rangos intézmények együttműködésével valósult meg, mint az ELTE TTK Őslénytani Tanszéke, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a Bukaresti Egyetem. A nagyközönség előtt március 27-én nyílnak meg a kapuk és október 31-ig várják a látogatókat.
Galéria
