Az elmúlt évtizedekben többszáz túzokcsibét keltettek ki és neveltek fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai túzokvédelmi állomásán, amely munkáról korábban többször beszámoltunk. Az évente átlagosan bekerült 5-7, mentett tojásból kikelt fiókákat hozzáértő szakemberek gondozzák, majd vadítják vissza, hogy a hazai állományt erősítsék. Idén a szélsőségesen aszályos időjárás megnehezítette ezt a feladatot, hiszen 18 túzok nevelkedett az állomáson.
– A szárazságnak ebben az esetben több következménye van. Például az, hogy több túzok fészek került veszélybe, és került be a dévaványai túzokvédelmi állomásunkra. Ezeknek most a kihelyezése június közepén dőlt el. Akkor rögtön – egy héten belül – kellett döntenünk arról, hogy hogyan készítjük elő a területet, ahová kihelyezzük őket Tótkomlós-Makó határába – mondta el Aktuális című magazinunkban Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
Most először nem a dévaványai területen vadítják vissza a fiatal egyedeket, hanem a Csanádi-pusztán, ahol jelenleg egy 26 példányból álló populációja van a fajnak. Ez a terület azonban legalább 90 kilométerre van az összes környékbeli túzokállomány élőhelyétől, ezért a csoport emberi beavatkozás nélkül életképtelen - erről már Czifrák Gábor beszélt. A nemzeti park természetvédelmi őrszolgálat-vezetője hozzátette: az idén keltetett és felnevelt 8 tojó és 10 kakas megerősítheti a csanádi túzokállományt.
A napokban éppen utolsó gondozóik által vezetett sétáik egyikén láthatjuk az idén keltetett 18 fiókát. A következő héttől ugyanis fokozatosan szűnik meg az emberi jelenlét az elkerített területen, hogy a fiatal példányok zavartalanul kapcsolatba tudjanak kerülni a Tótkomlós környékén élő vad túzokokkal.
– Emberi segítséggel megpróbáljuk becsalni a vad túzokokat erre a területre. Ez úgy történik, hogy különböző repce kultúrákat telepítünk, ami a fő tápláléka a térség vad túzokállományának a téli időszakban. Ha ide tudjuk csalni a vad túzokokat, akkor általuk meg tudják tanulni a madaraink – ha becsatlakoznak közéjük –, hogy hogyan kell a ragadozóktól félni, hogy kell táplálékbázisokat keresni, amit az itt élő madarak már tudnak – emelte ki Czifrák Gábor.
A most visszavadított madarak közül többre helyeztek GPS-jeladót annak érdekében, hogy a szakemberek az így kapott információkat be tudják építeni a túzokvédelembe.
Galéria
