Jelenleg öt mentett túzoktojás van a keltetőkben – erről a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetője tájékoztatott. Czifrák Gábor hozzátette: minden tojást folyamatosan felügyelnek és vizsgálnak, ehhez például az úgynevezett tojásmonitort használják.
– Ezzel a műszerrel látjuk, hogy mennyit ver az embrió szíve percenként, és egy táblázatból látjuk, hogy pontosan milyen szívveréshez milyen életkor, pontosabban inkubációs időszak kapcsolódik – mondta el Czifrák Gábor.
Ez azért fontos, mert a szakemberek ezen adatok függvényében döntik el, hogy melyik keltetőgépbe helyezik el az adott tojást, ugyanis a különböző, úgynevezett kotlottsági foknak megfelelő beállításokkal több gép is üzemel ebben az időszakban a túzokvédelmi állomáson.
Ebben az évben korán kezdődött a szezon, már öt fióka ki is kelt és szépen gyarapodik. Infralámpa melege alatt töltik napjaikat, és csak száraz, napos időben sétálnak az udvaron. A gondozók naponta többször etetik a csibéket.
Közép-Európa legerősebb túzokpopulációja a magyarországi, és azon belül is a legnagyobb állomány Dévaványán van, amely jelenleg közel 1500 egyedből áll. Európa legnagyobb röpképes mardarának elhagyott tojásait és fiókáit az 1978-ban létrehozott túzokvédelmi állomás munkatársai mentik, keltetik, nevelik, majd vadítják vissza.
– Az elmúlt 40 évben már 900 túzokcsibe repatrióciójánál tartunk. Ha a repatriált madarak számát összevetjük a jelenleg szabadon élő populáció adataival, akkor igen nagy számot kapunk. A kakasok 5 éves korukra, a tojók pedig 3-4 éves korukra lesznek ivarérettek, ráadásul ennek a fajnak a reprodukciója sem túl nagy, hiszen két tojást raknak egy fészekajba és vannak évek, amikor a költés sem sikeres. Fontos, hogy ezeket a madarakat minél hamarabb tudjuk visszavadítani, visszahelyezni a természetes állományba, ugyanakkor megfigyeltük, hogy a GPS jeladóval, illetve színes gyűrűvel ellátott visszavadított – nevelt, illetve repatriált – madaraink ugyanolyan részesei lesznek-e a dévaványai túzokpopulációnak, mint a teljesen vadon élő társaik – hangsúlyozta a természetvédelmi őrszolgálat-vezető.
Idén nagyon korán érkezett az első 10 mentett tojás az állomásra, de még most kezdődik a kaszálás, amely a fészkeket és a fiókákat a leginkább veszélyezteti.
Galéria
