Áder János négy pontban foglalta össze a koronavírus utáni gazdasági kilábalás problémáit:
- A drámai népességnövekedés következtében egyre több embert kell ellátni, pedig a jó minőségű víz és a jó minőségű termőföld területe is egyaránt csökken.
- A termelés környezeti tényezőit figyelmen kívül hagyjuk, mint például a levegőminőség romlását vagy a vizek szennyezettségét.
- A „Dobd el!”-kultúra kialakulása és felgyorsulása, ami rengeteg hulladékot termel ki.
- Több erőforrást használunk fel, mint amennyit a természet vissza tud termelni, így ez a jelenlegi formájában fenntarthatatlan.
Kandrács Csaba elmondta: a köztársasági elnök által felsorolt kérdések régóta foglalkoztatják a közgazdászokat. Valóban a huszonnegyedik órában vagyunk.
A járványhelyzet a társadalom és a gazdaság sérülékenységére mutatott rá globális szinten, és a klímakatasztrófa is hasonló hatást okozhat. A reakcióink gyorsak voltak, a változások pedig drasztikusak. Ezt a változást nemcsak elszenvednünk kell, hanem irányítanunk is és a fejlődés szolgálatába állítani.
Ebben a helyzetben minden szereplőnek egyaránt vállalnia kell a szemléletváltást. Azt kell elérni, hogy a vállalkozások működési stratégiáiba valódi zöldprogramok kerüljenek, ne csak marketingcélokat szolgáljanak. A baj, hogy nem egy esetben zölden működni drágább, ezen pedig változtatni kell – jelentette ki a jegybank alelnöke.
A hazai zöldkötvény sikertörténet, hiszen három-négyszeres túljegyzés jelentkezett a kötvényre – ismertette Kandrács Csaba. Óriási üzleti lehetőséget rejt magában ennek a gondolatkörnek az elterjedése, de emellett nagyon jó üzenete is van, hiszen ha egy ország olyan finanszírozást keres, amely egyben zöld is, az nagyon jó üzenetnek számít.
Forrás: hirado.hu
