A csatorna békéscsabai szakaszának története majd’ 250 évre nyúlik vissza. A Veszely hídtól Sikonyig tartó, mintegy 8 nyolc km-es szakaszt 9000 csabai polgár ásta ki 1777-ben, közhasznú munkában. A csatorna kezdetben az Erdélyből érkező faanyag úsztatására szolgált. Később az egyre fejlődő Békéscsaba akkori vezetése elhatározta, hogy alkalmassá teszi a belvíz elvezetésére, ezért szivattyúkat és egyéb műtárgyakat helyzetek el. A medrét az idők során többször kotorták, mélyítették, szélesítették. Vize olyan tiszta volt, hogy az 1960-as évekig rendszeresen fürdőztek benne.
Az elmúlt évtizedekben föl-fölvetődött néhány nagyszabású ötlet, ami a szélesebb körű hasznosítást szolgálta volna, de ezek a koncepciók meghiúsultak. Most azonban ismét elkezdődött egy munkafolyamat, amely kitörési pontként, a város felemelkedésének egyik lehetőségeként tekint a csatornára. Ennek alapja a korábban megálmodott Zöld folyosó program, mely Gyulát, Békéscsabát és Békést kötné össze. Vízgazdálkodási, város-rehabilitációs és turisztikai fejlesztésről van szó, mely, ha megvalósul, sikerül rendbe tennünk a 83 vízi műtárgy jelentős részét, közel 40 kilométeren megtörténik az évtizedek óta egyre sürgetőbb mederkotrás, javul a környék kiváló minőségű földjeinek az öntözhetősége, tisztábbá válik a városokon áthaladó Élővíz-csatorna, megszépülnek a városok vízparti részei, kerékpárutakkal gazdagodik Közép-Békés, új turisztikai látványosságokkal bővülnek a településink és hajózhatóvá válik a városainkat átszelő meder.
Békéscsaba országgyűlési képviselőjeként az utóbbi hetekben sokirányú egyeztetési folyamatot indítottam. Képvelőtársaimat, polgármestereket, az érintett területek szakembereit kértem, hogy üljünk egy asztalhoz, és közös gondolkodást kezdeményeztem az Élővíz-csatorna lehetséges jövőjéről. Készültek már tervek korábban is, ezeket most leporoljuk, átírjuk, új megoldásokkal frissítjük fel, és a megvalósításra a kormányzat segítségével pénzügyi lehetőséget keresünk.
Dolgozunk a terveken, és rengeteg még a megválaszolatlan kérdés, megoldásra váró feladat. Környezet- és természetvédelem, az állat- és növényvilág óvása, horgászat, tájesztétika, a part környékén lakók nyugalma, vízgazdálkodás, turizmus, fenntarthatóság – hogy csak néhány fontos szempontot említsek. A gondolkodást folytatjuk, és szeretném, ha a nagyívű fejlesztési elképzelések az itt élők öröme és a turizmus fellendülése céljából megvalósulnának! Amennyiben elgondolásaink megnyerik a helyi közösség és a sokféle érintett szakma támogatását, valamint kormányzati és európai uniós forrást tudunk szerezni, akkor… egy remek, új történet kezdődhet városainkban. Addig is örülök, hogy részese lehetek a munkának!
Herczeg Tamás, országgyűlési képviselő, békéscsabai polgár
