– Nagy érdeklődésre tartott számot a napokban, hogy Hódmezővásárhely kapta meg a szabadkígyósi kastély fenntartását. Honnan indult mindez?
– Az ötvenes években a hazai kastélyokat államosították, utána ezeknek mintegy harmada teljesen lepusztult. Az elmúlt 30 évben, 50 milliárd forint értékben 13 kastély nagyrészt megújult, ezek közé tartozik a szabadkígyósi is. Tavaly döntés született arról, hogy – Olaszországhoz, Franciaországhoz hasonlóan – magántőke, önkormányzati tőke bevonásával próbálják fenntarthatóvá tenni a kastélyokat, kúriákat. Hódmezővásárhely adott be egy olyan pályázatot, amely megfelel a nagyon szigorú előírásoknak, és amely alapján az ÉKM vezetése úgy gondolja, hogy jól tudják majd üzemeltetni a szabadkígyósi kastélyt. Az uniós és hazai forrásoknak köszönhetően a felújított épület gyönyörű, de vannak olyan részei, amelyek még felújításra várnak. Egyébként 8 kastélyra lehetett pályázni, ehhez 10 éves felújítási és 30 éves üzemeltetési tervet kellett készíteni. Ez persze azt is jelenti, hogy a fenntartóknak több milliárdos fejlesztéseket kell végrehajtaniuk a továbbiakban, emellett a muzeális értékek gondozásától, bemutatásától a kert ápolásáig, parkolók fenntartásáig számos feladatot kell ellátniuk.
– Sokakban felmerült a kérdés, hogy nem volt Békés megyei pályázat, ami megfelelt volna?
– Egy egzakt szempontrendszer alapján döntött a miniszter. Bevallom, nekem is furcsa ez a helyzet – Hódmezővásárhely polgárai nem kötődnek úgy a kastélyhoz, a Wenckheim családhoz, mint a szabadkígyósiak, újkígyósiak, békéscsabaiak, a Békésben élők. A vásárhelyi önkormányzat adott be megfelelő pályázatot, jóhiszeműen azt gondolom, azért pályáztak, mert vélelmezik, hogy tudnak megfelelő forrásokat szerezni, és jól fogják tudni üzemeltetni a kastélyt. Ha a vállalás ellenére bármely kastélynál ez mégsem így lenne, lehetősége van az államnak arra, hogy elvegye a fenntartás jogát a feltételeket nem teljesítőtől.
– Indul a parlament tavaszi ülésszaka, ahol az egyik kiemelt téma a KRESZ módosítása. Nagyvonalakban mit terveznek?
– A magyar KRESZ több mint 50 éves. Természetesen folyamatosan igyekeztek az új kihívásokhoz igazítani, de a szerkezetében, nyelvezetében, logikájában egyre nehézkesebbé vált és vannak hiányosságai. Az a legfontosabb, hogy a megváltozott körülmények között is a lehető legbiztonságosabban közlekedjünk, ehhez azonban pontosításokra, módosításokra van szükség. Bár csökkenő tendenciát mutat, ma is magas azoknak a száma, akik közúti balesetet szenvednek. Nagyon sok területre terjed ki most a KRESZ-módosítás, minden változtatás olyan, ami más európai országok példáját követve épül majd be a magyar szabályozásba – a biztonságot, a gyengébbek, így a gyalogosok, kerékpárosok védelmét maximálisan szem előtt tartva. Márciusban egy olyan tervezet kerül a kormány elé, amely körülbelül 700 javaslatot tartalmaz, és amely sok szakmai, valamint civil érdekvédelmi szervezet bevonásával készült. Ez az együttműködésre, udvariasságra, toleranciára, a közlekedőtársak szándékainak figyelembe vételére alapoz, és jobban igazodik a mai életünkhöz. Például ha 29 órát vezetett valaki, onnantól legálisan lehetőség lesz arra, hogy szülői segítséggel tanuljon, vezessen még a vizsgáig, amennyiben a szülőnek már 10 éve van jogosítványa, közlekedési bűncselekményt nem követett el és regisztrálja magát. Változás lesz az is, hogy autóúton 110 km/óra helyett 120 km/óra lehet a legnagyobb sebesség, az autópályákon pedig lesznek olyan szakaszok, ahol akár a 140 km/órás sebesség is realitás lesz majd. Vagy például 14 év alatt kötelező lesz a sisak viselése biciklin, valamint a rollerrel való közlekedés szabályait is rendezik. Sok olyan kérdés van tehát, amit módosítani kell, azonban például a zéró tolerancia az alkohol vagy drogfogyasztás kapcsán továbbra sem változhat.
– Ön múlt héten bejelentette, hogy 2026-ban nem indul az országgyűlési választáson. Hogyan tovább?
– A rendszerváltozás óta nyolc év kivételével folyamatosan önkormányzati vagy országgyűlési képviselő voltam. Hét alkalommal indultam egyéni körzetben, mind a hétszer elnyertem a mandátumot. Hosszú és alapos átgondolás után, egyeztetve azzal a politikai közösséggel, amelynek tagja vagyok – bár rendben vagyok, egészségesnek érzem magam és sok kihívás látok magam előtt –, úgy döntöttem, hogy jövőre már nem indulok. Természetesen a politikai közösségemet szeretném segíteni a 2026-os választáson. Hogy én mivel folytatom, az pedig még kiforrja magát.
-400x225.jpg)
