– A gyülekezési törvény módosítása alapján április 15-étől Magyarország területén csak olyan gyűlést lehet majd tartani, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. Miről szól konkrétan ez a döntés?
– Nagyon sok fontos, az emberek életét befolyásoló kérdés kerül a parlament elé, és számos olyan jogszabály születik, amelyet nem teljes körű konszenzus övez. Ilyen a gyülekezési joggal kapcsolatos törvénymódosítás kérdése is. Ami miatt nagy visszhangja van ennek az ügynek, az részben szimbolikus ok, részben pedig annak köszönhető, hogy az ellenzék egyik pártja füstgyertyák bevetésével, európai ország parlamentjében eddig nem tapasztalt, és oda nem illő módon „szavazott”. Ami pedig a konkrét jogszabálymódosítást illeti: az Európában élő, 21. századi embereknek vannak alapvető jogaik. Ebben az esetben két jog ütközik: az egyik a gyermekek egészséges testi, szellemi, érzelmi fejlődéséhez kötődő alapvető jog, a másik a gyülekezési jog érvényesülése. Az Országgyűlés 82,5 százalékos szavazati többséggel úgy döntött, hogy a gyermekek védelme érdekében egy olyan provokatív fölvonulásnak, mint a Pride, nincs helye az ország főutcájának is nevezett budapesti Andrássy úton. Ez a döntés nem az emberek szexuális orientációjáról, nemi identitásáról, nem ezek korlátozásáról szól, nem arról, hogy ki kit szerethet, és hogyan élheti a magánéletét. Ehhez senkinek semmi köze. A döntés arról szól, hogy semmi nem sértheti a gyermekek egészséges lelki fejlődéséhez való jogát.
– Szintén nagy visszhangot váltott ki egy politikai nyilatkozat elfogadása. Ez pontosan mit takar?
– A nyilatkozat a „Fegyverezzük fel újra Európát” nevű új európai finanszírozási eszközről szól. Három eleme van; az egyik, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta fokozott mértékben indokoltnak látjuk Európa önvédelmi potenciáljának az erősítését. Indokoltnak látjuk továbbá, hiszen az Egyesült Államok a NATO keretein belül lényegesen többet költ védelmi politikára, fegyverkezésre, mint az európai országok. Ebben tehát egyetértünk a többi európai országgal. A másik része ennek a politikai nyilatkozatnak arra hatalmazza föl a kormányt, hogy ha kétharmados döntés születik a parlamentben, akkor élhet azzal a lehetősséggel, hogy az Európai Unió illetékes döntéshozó keretei között ezt támogassa.
A nyilatkozat harmadik része arról szól, hogy a mostani terv szerint az Európai Unió 150 milliárd eurós hitelt venne föl a védelmi potenciál erősítéséhez. Nekünk azonban rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel kapcsolatban. A koronavírus-járvány után a Next Generation projekttel, az újjáépítési tervvel kapcsolatban is történt egy közös hitelfelvétel. A hitelt együtt vettük föl, együtt törlesztjük, de Magyarországra ebből még egyetlenegy fillér sem érkezett. Ebből a három részből áll tehát ez a politikai nyilatkozat, melynek lényeges eleme, hogy a közös hitelfelvételhez nem járulunk hozzá.
– Evezzünk át az agrárium területére. Elindult a Vizet a tájba program, az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy új online felületen várja azon gazdák jelentkezését, akik a területükön vizet szeretnének megtartani. Ezt hogyan kell elképzelnünk?
– Benne vagyunk a klímaváltozásban, annak számos hátrányával együtt. Többek között hátrány, hogy lényegesen kevesebb csapadék hull Magyarország területén, mint korábban, és ez egyenlőtlen eloszlású. Kevesebb víz jön be, a Tisza vízgyűjtő területén drámaian kevés csapadék esett, nagyon kevés vizet szállítanak a folyók Magyarország területére. Míg korábban az volt a vízügy feladata és felelőssége, hogy az árvizet – jellemzően évente kétszer – elvezesse, a nagy mennyiségű csapadék, vagy a belvíz okozta problémákat kezelje, ma már az a gond, hogy kevés a csapadék, kevés a víz. Ezért van egy nagyon intenzív egyeztetés az érdekvédelmi szervezetekkel arról, hogyan maradhatna több víz az országban, a tájban. A Vizet a tájba program egy új, innovatív elgondolás, ami arról szól, hogy a gazdák által fölajánlott földeken vizet tartunk meg. Ha arra van technikai lehetőség, akkor csatornán keresztül juttatunk vizet a tájba úgy, hogy az ott maradjon, és a környezetét is ellássa nedvességgel. Ezt a folyamatot a környezetvédő szervezetek is üdvözlik, mert ez a vizes élőhelyek számát is tudja növelni. Szintén pozitív hatás, hogy a földterületek termékenységét javítja, ha több víz van a földeken. Már elindult a folyamat, dolgozik az Agrárkamara, vannak gazdák, akik fölajánlották a földjüket erre a célra, és gyarapszik azoknak a gazdáknak, tulajdonosoknak a száma, akik Békés megyében is érdeklődnek ez iránt. Remélem, hogy azok a gazdák, akik nagyon szenvednek az aszálytól és fölajánlják a földjeiket arra, hogy elárasszák azokat, kellő forrást kaphatnak, hogy hozzájuthassanak ahhoz az összeghez, amit egy elfogadható mértékű termés esetén a földjeik művelésével megkapnának.
