– A járványügyi adatok sajnos még az utóbbi napokban is romlottak. Mit mondanak a szakemberek? Mikor tetőzhet a járvány harmadik hulláma és mikor várhatunk enyhülést?
– Az elmúlt bő egy év tapasztalatai alapján ugyan lehet előzetes számításokat végezni, de hogy az adatok hogyan realizálódnak, azt nehéz megmondani. Volt egy nagyon rémisztő szám, amiről hetekkel ezelőtt beszéltek: hogy a legrosszabb időszakban akár a napi háromszázat is elérheti a halálozási adat. Március végén már szinte mindig kettőszáz fölött volt naponta az elhunytak száma és március 31-én sajnos a háromszázat is meghaladta. Folyamatosan figyeljük az adatokat, és reményt ad, hogy a napi új megbetegedések száma csökkenni kezdett. Abban bízunk, hogy közel van már az az időszak, amikor tovább nem romolnak az adatok, az intenzív oltási kampány pedig hamarosan érzékelhető változást hoz majd. Kétmillió fölött van már azoknak a száma, akik az első oltást megkapták, és ha hozzászámoljuk azokat is, akik az elmúlt hetekben, hónapokban fertőződtek meg, akkor nagyon jelentős számról beszélhetünk a védettséget illetően. Hogy a lassú, megfontolt, óvatos nyitás április közepétől, május elejétől várható-e, azt ma még nem lehet megmondani.
– Ettől függetlenül már zajlanak az egyezetések a nyitás lépéseiről. Erről mit lehet tudni?
– Április elején elkezdődik a pedagógusok oltása, és vannak elképzelések arról, hogy az iskolák mikor nyissanak. Kérdés, hogy azoknak a védettsége, akik csak ezután regisztrálnak, kialakul-e addigra, amikorra a kormányzat az iskolák nyitását tervezi. Nagyon sok függ attól, hogy milyen ütemben jönnek a vakcinák, milyen ütemben halad az oltás, és hogy összesen mennyien igénylik majd az oltást. A virológusok, járványügyi szakemberek, matematikusok egymástól eltérő számokat mondanak, ha arról kérdezzük őket, mikor alakulhat ki az úgynevezett nyájimmunitás. 2,5 millió beoltott embertől 5-6 millióig is megfogalmaznak számokat. Mindent összevetve lehetetlen konkrétumokat mondani arról, hogy két-három hét múlva pontosan mi történhet a járványt illetően. Figyelni kell az aktuális adatokat, a felbukkanó mutációk terjedését, az átoltottság szintjét. Szerencsére hazánkban az oltási hajlandóság január óta nagymértékben nőtt, a felnőttek több mint fele szeretné, hogy beoltsák, ami jó hír. A beérkező vakcina mennyiségétől függ, hogy mennyi idő alatt kaphatják meg a regisztráltak a vakcinát. Kezdeményeztem például Gulyás Gergely miniszter úrnál, és több személyes konzultáción, hogy ha az orvostudomány álláspontja szerint a várandósok oltása megtörténhet, akkor az haladéktalanul kezdődjön el, hiszen ott az anya életéről és a megszületendő gyermek életéről is szó van. Örülök, hogy az Európai Unióban az elsők között történt meg ez nálunk.
– Milyen segítséget kaphatnak azok, akik szeretnének, de nem tudnak az oltásra regisztrálni?
– Néhány héttel ezelőtt én is szembesültem azzal, hogy sokan vannak olyanok, akik – bár szeretnének oltást kapni – nem tudnak regisztrálni. Ezért kezdeményeztük azt, hogy a megyei civil szolgáltató központok munkatársai nyújtsanak segítséget ebben – azóta ez már jó gyakorlattá vált. Sok embernek egyébként elég a telefonos segítségnyújtás ahhoz, hogy regisztráljon, de személyesen is tudnak segítséget adni, ha kell.
– A fejlesztések a járvány idején sem állnak le. A kormány tavaly döntött arról, hogy Békéscsaba, több éves bontásban, ütemezetten, 7 milliárd forintot fordíthat a földes utcák leaszfaltozására, illetve a rossz minőségű, szilárd burkolatú utak felújítására. Milyen szempontok alapján született döntés arról, hogy mely utcákat érintheti ez?
– Az a bő 7 milliárd forint, amit 2022 végéig kap meg a település, egyrészt arra költhető, hogy a Békéscsabán meglévő nem aszfaltos utak minősége, állapota javuljon, másrészt pedig a rossz minőségű aszfaltozott utak javítására is sor kerülhet. A polgármesteri hivatalhoz befutó lakossági igények alapján dolgozta ki a városvezetés, a városfejlesztési kft. és a hivatal azt, hogy mely utcák kerülnek be a javítandó, illetve az új burkolattal ellátandó utcák halmazába. Ennek az évnek a második felében egészen biztos, hogy elindulnak a munkálatok. Azt tudni kell, hogy természetesen két év alatt nem lehet minden utcát aszfaltburkolattal ellátni és minden rossz minőségű utat megjavítani, de bő két év alatt így is olyan útfejlesztési program valósulhat meg, amilyen nem volt még. Ha ehhez hozzátesszük, hogy jó ütemben haladnak a kerékpárút-fejlesztések, illetve 2,3 milliárd forintot kapott az önkormányzat arra, hogy a járdáit javítsa, valamint új járdákat építsen, akkor ez már jelentős előrelépést jelent.
– Mit jelenthet Békéscsabának, ha mindez elkészül?
– Vannak olyan kisebb települések a választókerületemben, ahol gyakorlatilag minden utca pormentes. Békéscsabán ezzel a fejlesztéssel óriásit lépünk előre, de lehetnek még további kéréseink a kormányzat felé, hogy – akár a Modern Városok Program részeként – további forrásokhoz juthassunk útépítéshez, útjavításhoz. Hozzá kell tenni, hogy eközben épül az M44-es gyorsforgalmi út további 10 kilométeres szakasza Tiszakürttől, és készülnek a tervek arra nézvést, hogy az M5-ös úthoz becsatlakozzon majd az M44-es. Az M47-es nyomvonal-kijelölése van folyamatban; hónapok óta várunk a megalapozott szakmai döntésre, hogy melyik nyomvonal lesz majd az, ahol az M47-es Szeged-Békéscsaba, és Békéscsaba-Debrecen vagy Békéscsaba-Berettyóújfalu közötti szakasza megépül. A kormányzat sokat költ – nagyrészt nemzeti, de uniós forrásból is – az úthálózat javítására, jó ütemben haladunk tehát afelé, hogy jobb közlekedési infrastruktúránk legyen. Mindemellett a 120-as vasúti fővonalon, Budapest-Lőkösháza között is további fejlesztés várható, most zajlik a közbeszerzési eljárás a Békéscsaba-Lőkösháza közötti vasútvonal felújítása ügyében. Ez azt jelenti, hogy a városban történő útfejlesztéseken túl Békéscsaba megközelíthetősége is folyamatosan javul.
– Ön gyakran egyeztet a választókerülete polgármestereivel, az elmúlt időszakban viszont például Gerlán vagy a Kenderföldeken élőkkel beszélgetett a kéréseikről, kérdéseikről. Milyen problémák merültek fel?
– Több alkalommal felmerült a belváros könnyebb megközelíthetősége. A gerlaiak nagyon várják már, hogy újrainduljanak a munkálatok, és elkészüljön ott is a kerékpárút. Gerlán szintén vannak olyan utcák, amelyek felújítása az útfejlesztési program része. A Kenderföldeken a vezetékes ivóvíz hiánya nagy probléma. Ez ügyben részben az Alföldvízzel, részben a minisztériummal, a kormányzattal folytatunk egyeztetéseket: forrást kell találni arra, hogy egészséges ivóvízhez jussanak az ott élők. Általában egyébként a közlekedési infrastruktúrával, a gázellátással, a vízellátással kapcsolatos problémákat, a közszolgáltatások elérését érintették az ott élők.
