Herczeg Tamás: Fejlesztenek a cégek, egyre többen dolgoznak ma már

Javult a munkaerő-piaci helyzet a térségben az elmúlt években, ezt mutatja az is, hogy a regisztrált álláskeresők száma csökkent, a közfoglalkoztatottak közül is egyre többen találnak állást. A 7.Tv Aktuális című műsorában, Herczeg Tamással, Békéscsaba szociális tanácsnokával Szabó Rita műsorvezető beszélgetett erről.

 

– Pozitív irányba változott a munkaerő-piaci helyzet. Mit gondol, minek köszönhető ez az elmozdulás?

 

Részben a gazdaság élénkülésének, részben pedig annak köszönhető, hogy vannak olyan kormányzati intézkedések, amelyek ennek a gazdasági javulásnak megteremtik a feltételrendszerét, azt, hogy érdemes legyen dolgozni. Növekednek a bérek, másrészt pedig a járulékok, közterhek csökkentésével ez nem ró olyan irdatlanul nagy terhet a foglalkoztatókra, hogy ne tudnák a foglalkoztatás bővítésével a termelést is növelni. Persze tudom, hogy a munkáltatók, a vállalkozók, a foglalkoztatók a mostani közterheket is relatíve magasnak tartják, de azért ott egy csökkenés látszik, a jövedelemszinteknél pedig növekedés. A munkanélküliség csökken, az álláskeresők száma csökken, ami azt jelenti, hogy nő a munkában részt vevők száma, és ezzel együtt a foglalkoztatási szint is növekszik. Ez egyébként nemcsak békéscsabai vagy járási tendencia, az egész országban látjuk ezt a folyamatot most már sok-sok éve. Békéscsabán most az elmúlt öt év legalacsonyabb munkanélküliségi, álláskeresői mutatóival találkozhatunk.

 

– A közfoglalkoztatást is meg kell említeni. Miként változott ennek aránya az elmúlt években?

 

A közfoglalkoztatás területén is igen dinamikus csökkenés tapasztalható. Ami azt jelenti, hogy akinek módja van rá, az most már nagy valószínűséggel el tud helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Persze még mindig vannak olyan speciális tudások, olyan sajátos élethelyzetek, amelyek nem teszik lehetővé, hogy mindenki elhelyezkedjen. Más szóval mondva van még munkaerő-tartalék. Tehát a piaci szereplők még tudnak szabad munkaerőt találni. Mindenesetre ott tartunk, hogy a korábbi egészen magas számhoz képest a tavalyi évben 500-an vettek részt Békéscsabán az önkormányzat által vezérelt közfoglalkoztatásban. Ez a szám ebben az évben 200 alá csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy adott időpillanatban 200 embernél több közfoglalkoztatott nem lesz az önkormányzat keretei között foglalkoztatva.

 

 

– Akkor tehát a közfoglalkoztatottak száma több mint a felére csökkent, és valószínűleg ők akkor az elsődleges munkaerőpiacon el tudtak helyezkedni.

 

Így van. Nagyjából a harmadára csökkent a számuk, és valóban, az a tendencia, hogy el tudtak helyezkedni. Nem inaktívvá váltak, nem a nyugdíjas korhatárt érték el, hanem el tudtak helyezkedni. Ezt igazolja az is, hogy a békéscsabai nagyvállalatok közül nagyon sok olyan van, amelyik a közelmúltban fejlesztést hajtott végre, ez létszámnövekedéssel, munkaerő-bővüléssel járt. A tervek is hasonlóakról szólnak. A gazdasági növekedés végre az elmúlt időszakban elérte Békés megyét, Békéscsabát is.

 

– Mennyire élnek az emberek a közfoglalkoztatás adta lehetőségekkel? Régebben voltak, akik inkább otthon maradtak…

 

Ez egy összetett dolog, függ attól is, hogy a közfoglalkoztatásból milyen bérjövedelme tud származni az embernek. Ez hogyan aránylik a munkapiacon szerezhető jövedelemmel. Most az a tendencia, hogy a közfoglalkoztatotti bér az meglehetősen alacsony. Szétnyílt az olló, lényegesen többet lehet most már keresni akkor, hogyha valaki a nyílt munkaerőpiacon talál állást. Ez ellenérdekelté teszi azokat a személyeket, akik a közfoglalkoztatásban dolgoznak, hogy ott maradjanak. Ez ösztönzőleg hat arra, hogy elhelyezkedjenek a nyílt munkaerőpiacon. Másrészt pedig a munkáltatók keresik is a munkaerőpiacon azokat, akiket bevonhatnak a munkába.

 

– Jellemzően milyen területeken tudják elhelyezni a közfoglalkoztatottakat, illetve mennyire értékteremtő az a munka, amit ők végeznek?

 

Abszolút értékteremtő a munkájuk. Szerintem az egy rossz beidegződés, vagy egy rossz beidegződés volt, ami arról szólt, hogy a közfoglalkoztatott az nem csinál semmit. Ez messze nem így van! Egyrészt levélpostai küldeményeket kézbesítenek, másrészt önkormányzati intézményeket tartanak karban. Az önkormányzati lakásállományt újítják föl ott, ahol erre szükség van. Parlagfű-mentesítést végeznek, átereszeket tisztítanak – a közterületen jól látszik az ő jelenlétük. Gyeptéglát, járdalapot készítenek, ezeknek az elhelyezését is elvégzik, tehát sokféle olyan munkát végeznek, ami nagyon fontos! Ha megpróbáljuk forintosítani, – nem egyszerű ez a dolog, de a kollégákkal beszélgettünk erről – úgy tűnik, hogy 1 forintnyi önkormányzati forrás, amit a közfoglalkoztatásra szántunk, körülbelül 3-4 forintot fialt az ő értékteremtő munkájuknak köszönhetően. Nagyon fontos munkát végeznek tehát, nem magas bérért. Ez fájdalmas, ez rossz, hogy nem magas bérért.

 

– A város hogyan tudja támogatni a közfoglalkoztatási programot?

 

Egyrészt a foglalkoztatáshoz szükséges részt hozzáteszi az ő bérükhöz. Másrészt pedig sok dologi költsége van annak, hogy ők munkát végezhessenek. Ezt a részt is hozzáteszik. Emellett egyrészt vannak azok, akik az önkormányzat foglalkoztatásában állnak, és sok olyan intézmény, sok olyan civil szervezet is van, ahol két kézzel kapnak a közfoglalkoztatottak után. Az ő szerepvállalásukat ma már abból a szempontból senki nem kérdőjelezi meg, hogy felesleges vagy nem felesleges, amit végeznek. Természetesen nem felesleges. Tehát egyrészt a munkakörülményeket biztosítják nekik azok, akik alkalmazzák őket, másrészt pedig hozzáteszik azt a részt, ami a bérfinanszírozáshoz kell.

 

– Jelenleg mely területeken tud elhelyezkedni az, aki állást keres Békéscsabán és környékén?

 

Nagyon széles a paletta. Tulajdonképpen a kubikos munkától kezdve a felsőoktatásban való tevékenységig, igen sok a lehetőség. A mérnöktanárokat keresik, az informatikusokat keresik, a nyelvtanárokat keresik, az ácsokat keresik, a festő mázolókat, az autóvillamossági szerelőket keresik. Szakácsokra, turisztikai szakemberekre is szükség van, nagyon sok olyan terület van, ahol nem munkanélküliség, hanem munkaerőhiány van most már Békéscsabán is. Ez azért nagy szó, mert azt már régóta tudjuk, hogy a Dunántúlon munkaerőhiány van, és nagyon erős elszívó hatása van például Dél-Szlovákiának és Kelet-Ausztriának. Onnan, a Dunántúlról odaáramlik nagyon sok aktív korú munkavállaló, és sokan vannak, akik ezért innen, Kelet-Magyarországról mennek Budapestre, vagy pedig Nyugat-Magyarország, illetőleg Nyugat-Európa irányába. A KSH adatait nézve Békéscsaba abból a szempontból jól áll, hogy a megye összes járása közül a békéscsabai járás az egyetlen, amely az elvándorlási mutatók tekintetében pozitív egyenlegű. Magyarul: tavaly többen jöttek Békéscsabára, mint ahányan elmentek, és ez nagyon fontos dolog. Ez részben mutatja a város megtartóerejét, részben pedig azt a hatást, hogy képes a megyeszékhely a kisebb településekről jövőknek is munkát, megélhetést, boldogulást kínálni.

 

Megosztás:

Címke: , , ,