– Az idősek világnapja, az idősek hónapja kapcsán most talán nagyobb figyelmet kap ez a korosztály, mint egyébként. Mitől függ ma az idős emberek helyzete?
– Egyre nagyobb az időskorúak aránya és létszáma. Nemcsak a magyar, az európai társadalmakon belül is így van ez. 2020-ban a kontinens lakosainak körülbelül egyötöde volt 65 év fölötti. Egyes előrejelzések szerint ennek az évszázadnak a végére már minden harmadik európai polgár 65 év fölötti lesz. A születéskor várható átlagos élettartam növekszik, bár most a koronavírus-járvány ezt a trendet megtörte, de ez átmeneti lehet csupán. Az időskorúaknak a helyzete függ attól is, hogy az utánuk következő generációk létszáma hogyan alakul. Az utóbbi tíz évben a termékenység lassú javulásnak lehetünk tanúi hazánkban. Minden mindennel összefügg: a családdal kapcsolatos döntések, a családvédelmi intézkedések, a családoknak járó juttatások, ellátások és az otthonteremtés is befolyásolja majd a későbbi nyugdíjasok a helyzetét. Mivel növekszik az idős emberek aránya, e tekintetben is egyre nagyobb a kormányzat felelőssége. Jobban kell működnie az ellátórendszernek is, amely az idősekkel foglalkozik, és természetesen szintén fontos szerepük van a családoknak abban, hogy a szülők, nagyszülők kiegyensúlyozottan élhessenek.
– Az utóbbi években nyugdíjkorrekciót, nyugdíjprémiumot kapnak a nyugdíjasok, illetve elkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése is. Mire számíthatnak a közeljövőben a nyugdíjasok?
– Ha a nyugdíjak növekedéséhez képest magasabb az infláció, ezt visszamenőleges nyugdíjkorrekcióval kompenzálja a kormány, a nyugdíjprémium pedig a gazdaság teljesítőképességének javulásához van kötve. Ebben az esztendőben az 5,5%-ot bőven meghaladja a gazdasági növekedés, tehát lehetőség van nyugdíjprémium fizetésére. Hozzáteszem: van honnan növekedni, hiszen tavaly a koronavírus-járvány miatt erős visszaesés volt tapasztalható. Fontos, hogy létezzenek olyan, az időseknek járó juttatások, amelyek a konkrét nyugdíjtól függetlenül, egy adott minimumszintet elérnek. Kormányzati szakemberekkel egyeztetve, ezt az „igazságossági szempontot” a nyugdíjprémium megállapításakor javasoltam figyelembe venni. Örülök, és egy picit magaménak is érezhetem a döntést, hogy egységesen 80 ezer forintos nyugdíjprémium kifizetésére számíthatnak novemberben a nyugdíjasok. A gazdaság teljesítőképessége nagy valószínűséggel lehetővé teszi, hogy a következő évben már ne csak a 13. havi nyugdíj kétheti részét építsük vissza, hanem akár a harmadik, vagy a negyedik hetit is. Bízom benne, hogy nem lesz szükség komolyabb korlátozásokra, amik visszavetnék a gazdaság növekedését, és a 13. havi nyugdíjat jövőre teljes egészében megkaphatják a nyugdíjasok.
– Több intézkedés is a gazdasági növekedés függvénye, például a gyermeket nevelő családok az átlagjövedelem szintjéig visszakaphatják a személyi jövedelemadójukat jövőre, illetve emelkedik a mininálbér is.
– Mivel az 5,5 százalékot ebben az esztendőben meghaladja a gazdaság növekedése, a személyi jövedelemadó visszatérítése az átlagbérre eső adóteher mértékéig már biztosra vehető. Jelenleg a részletek kidolgozása van folyamatban. Mintegy 1,9 millió felnőttet érint majd ez a döntés, azokat, akik gyermeket nevelnek. A házaspárok mellett az élettársaknak és a gyermeküket egyedül nevelőknek is jár ez a visszatérítés, akár munkaviszonyban vannak, akár közfoglalkoztatottak vagy vállalkozók. Körülbelül 750-800 ezer forint lesz a felső határ, és ezt az összeget mindkét szülő megkaphatja. Ideális esetben tehát, jövő februárban, akár 1,6 millió forintot visszatérítést is kaphat egy gyermeket nevelő család. Erős szándéka a kormányzatnak, hogy januártól a minimálbér bruttó 200 ezer forintra nőjön. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a munkáltatók közterhei csökkenjenek, a kormányzat most ezen dolgozik.
– A közelmúltban döntött az Országgyűlés a veszélyhelyzet januárig történő meghosszabbításáról. Erre miért volt szükség?
– A fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a lélegeztető-gépen levők száma is sajnálatosan nő. Elképzelhető, hogy olyan lépésekre lesz szükség, amelyeket a veszélyhelyzeti jogrendben gyorsabban tud meghozni a kormány. A védőoltás mindenki számára elérhető, a kormányzat mellett a szakemberek, orvosok, virológusok is azt mondják, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésnek ez az elsődleges eszköze. Nem lenne jó korlátozásokat bevezetni, nem lenne jó ismét átállni a digitális tanrendre, és nem lenne jó, ha leállna a gazdaság. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többen oltakozzanak. Még körülbelül 3 millió olyan 12 év feletti ember van hazánkban, akik nem kaptak egy védőoltást sem. A szakemberek szerint elsősorban ők vannak veszélyben. Ha valaki fölvette az oltást, az nem jelenti azt, hogy nem fertőződhet meg, de szerte a világon látszik, hogy a súlyos betegségtől, a kórházba kerüléstől, halálozástól sokkal inkább védettek az oltottak. Most is ezzel tudunk tehát a leginkább vigyázni magunkra, a szeretteinkre, egymásra.
