– Az önkormányzat mellett egyre több közösség figyel oda Békéscsaba zöldterületeinek, fáinak megmentésére, karbantartására. Mit gondol erről?
– Nagyon fontosnak tartom az ilyen civil kezdeményezéseket. A Hatvanezer Fa Egyesület mintegy másfél hónapja locsolási felhívást tett közzé, ami nem maradt visszhang nélkül. Mivel a szárazság tartósnak bizonyult, most is napról napra több száz békéscsabai ember mozdul meg, hogy a közelebbi vagy távolabbi környezetében locsoljon, életben tartsa a fákat, a növényzetet. Az önkormányzat, a cégek munkája mellett főképp ennek köszönhető, hogy ebben a rettenetesen aszályos időszakban is megmaradtak a facsemeték. Nagyszerű és megindítóan szép, hogy hetek múltával sem csökkent, sőt, inkább nőtt az aktív locsolók száma.
– Egy interaktív térképes faadatbázis létrehozását is tervezik Békéscsabán. Hogyan képzelik ennek a megvalósítását?
– Ha a csabai fejlesztők kezdeményezésével bölcsen tudunk élni, sokkal többet tudunk majd a növényzetről, a fák mennyiségéről, állapotáról, környezetet védő szerepéről, szükségleteiről, akár a locsolással kapcsolatos igényeiről is. Másrészt a nyilvántartás a jövőben az infrastruktúra okosabb tervezését is szolgálja majd. Szintén nagyon fontos, hogy a helyi közösség bevonásával készüljön és nyilvánossá váljon. Szeretném, ha egy olyan rendszer szolgálna minket, csabaiakat, ami mindenki számára elérhető lehet, akár otthoni okos-eszközökkel is.
– Lassan itt az ősz, kezdődik az iskola. Ha a koronavírus-járvány negyedik hulláma is elér minket, ön szerint mire számíthatnak az emberek és mire számíthatnak az intézmények?
– A szakemberek szerint a negyedik hullám elsősorban az oltatlanok „fertőződési hulláma” lesz. Akik be vannak oltva, azok is megkaphatják a betegséget, de nagy valószínűséggel nekik nem lesznek súlyos tüneteik, elkerülhetik a kórházi kezelést. A közelmúltban jelent meg egy tanulmány arról, hogy még több mint 800 ezer ember beoltására lenne szükség hazánkban ahhoz, hogy teljesebb körű immunitást érjünk el. Biztatok mindenkit, aki eddig nem oltatta be magát, hogy éljen a lehetőséggel. Ami az oktatási intézményeket illeti, normál iskolai tanrend szerint, jelenléti oktatással indulnak, és remélem, ez így is maradhat.
– Tárgyalások folynak arról, hogy az Alföldvíz Zrt. csatlakozna a Nemzeti Vízművek Zrt. által koordinált integrációs folyamathoz.
– Az Alföldvíz legutóbbi közgyűlésén a tulajdonos önkormányzatok többsége úgy határozott, hogy induljon meg az az egyeztetési folyamat, amely megalapozhatja a szolgáltató részvételét a programban, illetve a víziközmű-vagyon állam részére történő átadásának későbbi döntéseit is. Több szereplője van ennek a folyamatnak: a Nemzeti Vagyonért Felelős Minisztérium, a Nemzeti Vízművek Zrt., a tulajdonos önkormányzatok és az Alföldvíz Zrt. Van néhány sarokpont, amelyhez mi, Békés megyeiek, békéscsabaiak ragaszkodunk. Roppant fontos, hogy az Alföldvíznél dolgozó mintegy 1200 ember munkabiztonsága megmaradjon az integrációs folyamat után is. Az egyik leglényegesebb elvárás, hogy kiszámítható béremelés történjen ebben az ágazatban, és hogy a békéscsabai központ megmaradjon. Vannak még olyan területei a városnak, ahol az egészséges vezetékesivóvíz-ellátás nem biztosított. Az a szándékunk, hogy az ivóvíz-hálózatot teljesebbé tegyük. További szempont, hogy az elaggott, rossz minőségű ivóvízvezetékeket is rendbe kell tenni, fel kell újítani.
– Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban jelentette be, hogy rekordnövekedéssel zárta a második negyedévet a magyar gazdaság. Hogyan érinti ez a lakosságot?
– Az előző év azonos időszakához képest 17,7 százalékos növekedésről beszélhetünk. Ennél gyorsabb fejlődést az EU-ban csak két ország produkált! Nyilván ez a dinamika nagyon alacsony bázisnak is köszönhető, hiszen a múlt évben, a pandémia miatt jelentősen visszaesett a gazdaság teljesítménye. Összességében, éves szinten úgy tűnik, hogy az előző esztendőhöz képest mintegy 7-8 százalékos GDP-növekedés várható. Mivel tehát ez 5,5 százalékosnál magasabb lesz, lehetővé válnak azok a tervek, amelyekről korábban Orbán Viktor miniszterelnök beszélt. Mintegy 2,6 millió nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember számára elérhető lesz egy relatíve magas nyugdíjprémium, amelynek kifizetése novemberben várható. A gyermeket nevelő családok pedig az átlagjövedelem mértékéig visszakaphatják a 2021-ban befizetett személyi jövedelemadót. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok előkészítése már folyik.
