– Honnan jött az ötlet, hogy felelevenítsék a Tiszta udvar rendes ház hagyományát?
– Mintegy tíz éve már felmerült bennem, hogy jó lenne újraéleszteni ezt a mozgalmat, amely egyébként idén már 70 éves lesz, és egykor Létavértesről indult. Gyermekként egy kis faluban, Pusztaföldváron laktam, ahol megtapasztaltam, milyen örömet és büszkeséget jelent ez a kis táblácska azoknak, akik megkapják, és elhelyezhetik a házuk falára vagy a kapura. Kerestem egy civil szervezetet, és a Közösség a Fejlődésért Egyesület vállalta, hogy újraindítja ezt a kezdeményezést Békéscsabán is. A tervem az volt, hogy ha lesz elegendő jelentkező, akkor közülük a leggondosabbakat díjazzuk. A városban nagyon sokan vannak, akik kiemelten fontosnak tartják a saját lakókörnyezetük tisztaságát, ápoltságát, gondozottságát, és szerencsére sok ilyen család pályázott, közülük kerültek ki a díjazottak. Örömmel mondhatom el, hogy az én felajánlásom mellett két komoly szponzort is találtunk a kezdeményezéshez, akiket pedig díjaztunk azoknak itt is ugyanolyan örömet jelentett ez az elismerés, mint annak idején a pusztaföldváriaknak.
– Milyen szempontok alapján zsűriztek?
– Több dolgot figyelt a városvédő egyesület elnökéből, a turisztikai tanácsnokból, illetve egy kertészeti bolt tulajdonosából álló zsűri. Nézték, hogy a porta, a ház előtti közterület hogyan néz ki, milyen a kerítés, mennyire gondozott a ház (akár társasház) épülete, milyen az udvar, esetleg a virágoskert és a veteményes. A döntés alapján idén tizennégyen vehették át elismerésül a Tiszta udvar rendes ház feliratú táblát, és mellé egy-egy ajándékcsomagot.
– Tervezik-e a folytatást a későbbiekben?
– Remélem, hogy lesz folytatás, én nagyon szeretném. Egyelőre csak Békéscsabán hirdettük meg, de lehet, hogy a jövőben a választókerület többi településére is kiterjesztjük majd. Olyan jó volt látni a díjazottak örömét, büszkeségét, már csak ezért is bízom a folytatásban, és abban, hogy egyre népszerűbb lesz, egyre többen jelentkeznek majd.
– Szintén ön hozta létre a Tehetség díjat, amelyet a napokban többen át is vehettek.
– A választókerületemben azok az általános iskolából ballagó tanulók kaphatják ezt a díjat, akik a tantestület szerint az adott iskola legtehetségesebb, legkiválóbb diákjai. Hozzáteszem, a tehetség önmagában nem elegendő ahhoz, hogy sikereket érjünk el, a szorgalom, a kitartó munka is nagyon fontos. A ballagó diákok, akiket a tantestületek javasoltak, mindannyian kiválóságok az iskolában, biztos vagyok benne, hogy a nevüket a későbbiekben még sokat halljuk majd. Voltak, akiknek át tudtam adni ezt a díjat a ballagáson, mivel azonban ezek szinte egyszerre voltak, nem jutottam el mindenhova, így vannak, akik csak a napokban veszi majd kézhez.
– Az Országgyűlésben a Nemzeti Összetartozás Bizottságának az egyik alelnöke lett. Mennyire érzi magához közelinek ezt a feladatot?
– A bizottság a határon túli, illetve az anyaország magyarsága közötti kapcsolatért felel. Egyrészt a Kárpát-medencében, másrészt a szétszórtan élő magyarsággal ápol kapcsolatokat az egyházakon, a civil szervezeteken vagy éppen a politikai szervezeteken keresztül. Fontos összeköttetés tehát az anyaország és a Trianon előtti magyar területen élő magyarság között is. A kapcsolattartáson túl a bizottságunk jogszabályokat, törvényeket készít elő. Nagyon közel áll hozzám ez a feladat. Lényegében már onnan vannak előzményei ennek a gondolkodásmódnak, amikor még a nyolcvanas években diktatúrában éltek a Kárpát-medence népei. Erős elköteleződéssel bírok a Kárpát-medencében és a világ más pontjain élő magyarok felé, mint olyan sokan ebben az országban. Megtisztelő, hogy ebben a bizottságban tehetek is értük valamit.
– A parlamentben folyik a jövő évi költségvetés vitája. Milyen főbb szempontokat tartanak szem előtt a büdzsé megalkotása során?
– A pénzügyminiszteri expozé és a vezérszónoki felszólalások után elkezdődött a költségvetés vitája. Az előzetes tervek szerint július 18-án fogadjuk majd el a költségvetést. Jövőre is kiemelt cél lesz a családtámogatás rendszerének megtartása, és ha sikerül, akkor ennek az erősítése. Ugyancsak fontos a nyugdíjak értékállóságának a biztosítása, a munkahelyek teremtése – ráadásul mindez jelenleg egy rendkívül kiszámíthatatlan gazdasági környezetben. Az orosz-ukrán háború alakulása nagyban befolyásolja a költségvetés tervezhetőségét, tarthatóságát. Disszonáns volt számomra, hogy az ellenzéki vezérszónokok úgy kommunikáltak, mintha nem egy rendkívüli időszakban kellene a költségvetést tervezni. A háború bizonytalan helyzetet teremt, és ezzel összefüggésben az infláció, valamint az embergós politika is komoly fejtörést okoz. Az energiaellátás átalakítása, az orosz energiától való függetlenedés szintén fontos kérdés, ami igen költséges folyamat lesz.
