– Mi volt a felvidéki látogatás célja?
– Egy államnak feladata, hogy a nemzet sorsára vigyázzon, valamint az ott élő nemzetiségek gondját is viselje. Feladata továbbá, hogy anyanemzetként, a magyar nemzettesthez tartozó, határon túl élő magyarokra is figyeljen. A Nemzeti Összetartozás Bizottsága igyekszik kapcsolatot tartani a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő emberekkel, az ott működő magyar politikai, egyházi és civil szervezetekkel. A látogatásunk apropóját most az adta, hogy október 29-én települési és megyei önkormányzati választások lesznek Szlovákiában, és most szövetséget kötöttek, közösen indulnak a magyarsághoz tartozó politikai erők. Szeretnénk őket erősíteni, szeretnénk, ha olyan pozícióba kerülnének, hogy minél jobban tudják hallatni a hangjukat a helyi, és majd a 2024-es parlamenti választásokon is.
– Milyen összetételű volt a delegáció, és mi volt a beszélgetések vezérfonala?
– Három kormánypárti és két ellenzéki képviselő alkotta a magyar küldöttséget. Helyi magyar jelöltekkel – polgármester-jelöltekkel, megyei elnök-jelölttel – találkoztunk, és a beszélgetéseink leginkább a magyar-magyar kapcsolatokról szóltak. Amiben a jogszabályi keretek között segíteni tudunk a felvidéki magyarságnak – hogy erősebben tudják hallatni a hangjukat –, abban igyekszünk segíteni. Lehet ez nyilvánosság-béli vagy lelki muníció.
– Tervez-e a közeljövőben hasonló villámlátogatást a bizottság a határon túli, magyarlakta régiókba?
– A bizottságnak az a menetrendje – az ülések mellett –, hogy félévente ellátogat a határon túli magyarokhoz, Délvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára, Felvidékre. Ez a koronavírus-járvány idején nem volt kivitelezhető, de most már nincs akadálya. Jövő tavasszal egy erdélyi látogatást tervezünk. Szeretnénk, ha a határon túli magyarok is éreznék az odafigyelést, éreznék, hogy mennyire fontosak nekünk!
