– Húsvétkor dönthettek úgy a polgármesterek, hogy az előírtnál is szigorúbb szabályokat hoznak. Megvolt ennek az eredménye?
– Az ünnepen az önkormányzatok felhatalmazást kaptak arra, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével maguk döntsenek akár a kormányzat által elrendelten felüli korlátozásokról is. A hétvégi időszakokban ez továbbra is így lesz. A polgármesterek jogosultak megítélni, hogy helyben hoznak-e további szigorításokat. Úgy gondolom, ez mindenképpen jó döntés. Békés megyében egyébként úgy látom, fegyelmezetten viseljük a nehézségeket, a többség igyekszik betartani a szabályokat. Jól működik a bekesmegyeosszefog.hu oldal, amely a segítőket és a segítségre szorulókat kapcsolja össze. Nem tudjuk, mennyi lehet járvány kifutási ideje, ez a bizonytalanság lelkileg rendkívüli módon megterheli az embereket, másrészt pedig az izoláltság is egyre nehezebben viselhető. De most muszáj fegyelmezettnek lenni, nincs más út, át kell vészelni ezt az időszakot! A mostani helyzetben jó hír, hogy Békés megye a kevéssé fertőzött térségek közé tartozik, viszont rossz hír, hogy az operatív törzs tájékoztatása szerint lassan a tömeges megbetegedések időszakába érkezünk. Ezzel kapcsolatosak azok a szabályozások és intézkedések, amelyeket a kormányzat, illetve az önkormányzatok tesznek a járvány terjedésének lassítása érdekében.
– Több kórházat, köztük a gyulait is járványkórházzá alakították át. Miért?
– Nézzünk egy külföldi adatot: Belgium népessége csak bő másfél millió fővel több Magyarországénál, és ott a napokban már a kórházi ágyak 57 százalékát terhelték a koronavírusos betegek. Vannak olyan országok is, ahol az elmúlt hetekben olyan drámai mértékben megugrott a súlyos esetek száma, amely már szinte kezelhetetlen, egyszerűen nincs elegendő ágy, ahol a kritikus állapotban lévőket gyógyíthatnák. A felkészülés jegyében született meg az az egészségügyi szakmai döntés, hogy szükséges a kórházak bizonyos ágyszám-kapacitásának az átcsoportosítása azért, hogy ha megugrana a kórházi ágyon kezelendők száma itthon is, akkor már egy kész infrastruktúra várja ezeket a betegeket. A Békés Megyei Központi Kórház az első ütemben az előírtnak megfelelő számú ágyat szabadított fel, a gyulai betegek egy része így átkerül Békéscsabára, de vannak osztályok, amelyek továbbra is maradnak Gyulán. Azoknak a betegeknek egy része, akik eddig a gyulai ellátást vették igénybe, otthon gyógyul tovább, másik része a három másik telephelyre, Békéscsabára, Szeghalomra és Mezőhegyesre kerül, illetve vannak, akiket az idősek otthonai fogadnak. Természetesen ehhez a szokásos ellenőrzések mellett két negatív koronavírus-teszt is kell. Békés megyében egyébként az ott dolgozók lelkiismeretes munkájának és bent lakók fegyelmezett magatartásának köszönhetően jelen pillanatban nem tudunk koronavírusos betegségről az idősek otthonaiban.
– Gazdasági akcióterv készült, amelynek célja a munkahelyek védelme, helyreállítása. Mi ennek a lényege?
– A legtöbb országban gazdasági gyógyírnak azt az intézkedést tartják, amelyet 2008-ban Németországban már bevezettek, és ami a részmunkaidős foglalkoztatást támogatja. Az akciótervben szerepel a munkahelyvédelmi bértámogatási program, amelynek lényege, hogy az állam a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét. Ez lehet egy olyan eszköz, ami a munkanélküliségi mutatókat nem engedi az egekbe szökni. Azonban most úgy tűnik, ez nem lesz elégséges. A kormány célja mindenképpen a lehető legtöbb munkahely megtartása, ezt segíti az is, ha a fejlesztések, beruházások nem állnak le. Sok kisvállalkozónak pillanatnyilag szinte semmi jövedelme sincsen, erre részben talált megoldást a kormányzat. A veszélyhelyzetben a kormány gazdaságpolitikája arról szól, hogy lehetőség szerint a munkahelyeket próbáljuk megtartani, tehát a munkáltatókat kell abban támogatni, hogy ne küldjék el a munkavállalóikat.
– A közművelődésben, közgyűjteményekben dolgozók közalkalmazotti státuszának megszűnése sokakat érint. Ön hogyan vélekedik erről?
– A szakmát, a közművelődésben dolgozókat, a könyvtárosokat, a muzeológusokat megosztja ez a kérdés, most elég nagy a bizonytalanság. Úgy gondolom, nem volt szerencsés húsvét környékén társadalmi egyeztetésre bocsátani az erről szóló anyagot. A másik dolog, hogy kulturális szakemberként látom, ebben a szférában alacsony jövedelemért dolgoznak a kollégák, sokszor jóval több, mint nyolc órában, és gyakran hétvégén is van feladat. Az ő jövedelmük a többi közalkalmazotti csoporthoz képest is alacsony. A jogszabály-módosítással együtt, január 1-jétől visszamenőleg egy 6 százalékos béremelés van beépítve számukra a fizetésükbe – én nagyon szeretném, ha ennél több lenne. Megosztó, hogy a közalkalmazotti státusz megléte mennyire létfontosságú, milyen mértékben lehet esetleg sérelem, ha az ezen a területen dolgozók nem lesznek közalkalmazottak. Itt egyelőre még sok a kérdés. Én is dolgozom azon, hogy legyenek módosító javaslatok, amelyek a törvénybe beépülve kedvezőbbé teszik a kulturális területen hivatásukat végzők helyzetét.
