Herczeg Tamás: A kontaktusok számának csökkentésével lassítható a járvány

2020. november 12. 14:04 | Mikóczy Erika

Az Országgyűlés megszavazta a rendkívüli jogrend meghosszabbítását és a kormány kedden éjféltől életbe léptette az újabb szigorításokat. Erről Herczeg Tamás országgyűlési képviselővel Tóth Bianka műsorvezető beszélgetett a 7.Tv Aktuális című műsorában.

– Kedden az Országgyűlés mindössze egyetlen ellenszavazattal döntött arról, hogy rendkívüli felhatalmazást ad a kormánynak.

A koronavírus világjárvány második hulláma ellenni védekezésről szóló törvényt valóban egy ellenszavazat mellett hozta meg a parlament. Konszenzus alakult ki tehát a tekintetben, hogy a kormány számára fontos olyan mandátumot adni, hogy gyorsan, bonyolult eljárásrend nélkül tudja meghozni azokat a döntéseket, amelyek az egyre veszélyesebb mértékben növekvő megbetegedésszámot, illetve halálozási statisztikákat csökkenteni tudja.

 

– A járvány lassítása érdekében a kormány újabb szigorításokat léptetett érvénybe. Ennek egyik legfontosabb eleme az éjszakai kijárási tilalom. Este 8 és hajnal 5 óra között mindenki köteles a lakó- vagy szálláshelyén tartózkodni.

Ez egy egyértelmű rendelkezés. Ha valaki munkavégzés céljából tartózkodik az utcán, illetve autóban ül és munkába megy vagy onnan hazafelé, valamint ha kutyát sétáltat a lakóhelyétől számított 500 méteres határon belül, akkor kint lehet. Természetesen, ha valakivel baj történik, és a kórházi ügyeletre vagy gyógyszertárba kell mennie, esetleg hazafelé meg kell állnia tankolni, az is lehetséges. A rendelkezés-sorozat célja, hogy a kontaktusok száma csökkenjen – szinte minden fontos rendelkezés ezt a célt szolgálja. A 8. osztály fölötti korosztály ismét átállt a digitális tanrendre, amit szerintem a pedagógustársadalom jelentős része már nagyon várt, hiszen ebben a korosztályban is terjed a koronavírus-járvány. Bezártak a kulturális intézmények, színházak, mozik, de a sportlétesítmények, uszodák, edzőtermek is, hogy a kontaktusok számát csökkenteni tudjuk. Most az éttermekből is csak az elvitel és a rendelés lehetséges, be nem ülhetünk. Szintén fontos intézkedés – amit Európa néhány országában már korábban meghoztak – a köztéri maszkviselés. A Békés megyei, 10 ezer fölötti lélekszámú települések mindegyikének polgármestere meghozta erről a rendeletet. Jó látni, hogy míg az elmúlt hónapokban, hetekben nagyon sokan nem viseltek maszkot vagy nem jól hordták azt, ma már a nagy többség odafigyel arra, hogy orrát és a száját takarja a maszk. Sokféle döntés van tehát, ami korlátozza az életünket, de ezek azért szükségesek, mert nincs még vakcina. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr fogalmazott: belátható közelségben van, de még nincs. A betegszám pedig nő, ezért a korlátozások elengedhetetlenül fontosak.

 

 

– Ahogy említette, az a cél, hogy minél kevesebb legyen a személyes kontaktus, ezért is korlátozzák többek között a szabadidős tevékenységeket. Mire számítanak, mire lesz elegendő ennyi idő? Lesz-e mérhető változás?

Mindenki abban reménykedik, hogy 30 nap megfelelő lesz ahhoz, hogy csökkenjen a vírus terjedésének üteme. A járvány terjedésével kapcsolatos elemzéseket figyelembe véve matematikus, járványtani szakemberek azt mondják, hogy ennyi idő elegendő lehet. Nem láthatunk pontosan előre. Most 30 napra szólnak a Magyar Közlönyben megjelent korlátozások, majd látjuk decemberben, hogy akkor hol tart az ország, illetve hol tart Európa.

 

– Milyen a térségünk felkészültsége? Elegendő védőeszközök, kórházi ágy, lélegeztetőgép áll rendelkezésre?

Igen, a kormányhivatal szállít ki a háziorvosoknak, az ügyeleteknek maszkokat, védőfelszereléseket, illetve jövő héten elindul a védőmaszkok kiszállítása a közoktatási intézményekbe is. Van még egy nagyon fontos eleme a mostani intézkedéseknek, mégpedig az, hogy a szociális ágazatban dolgozókat és a pedagógusokat szűrni fogják heti gyakorisággal. Ez is sokat jelenhet. A jelenlegi tudásunk szerint a Békés Megyei Központi Kórház, illetve az Orosházi Kórház is elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta megbetegedéseket kezelni tudják. Tudomásom szerint az egészségügyben a védőfelszerelések rendelkezésre állnak, és ami nagyon fontos, hogy az egészségügyi dolgozók számára is biztosítják a rendszeres szűrés lehetőségét.

 

– Tudjuk, hogy a gyorstesztek nem nyújtanak száz százalékos eredményt, valamint azt is, hogy csak egy adott pillanatra vonatkoznak. Miért van erre mégis szükség?

Valóban, egyrészt a pozitivitást és a negativitást sem teljes bizonyossággal mutatja a gyorsteszt, de ad egy pillanatnyi helyzetképet. Aki a szűrés pillanatában pozitívnak minősül, karanténba vonulhat. Nagyon sokan úgy betegednek meg, hogy nem produkálnak különösebb tüneteket, viszont terjeszthetik a betegséget. Ezért fontos a szűrés, mert ha kiderül, hogy valaki pozitív, karanténba vonul, és nem terjeszti a betegséget.

 

– Az a törekvés, hogy a bölcsődék, óvodák, általános iskolák működése zavartalanul menjen tovább. Mi történik, ha egy diák vagy egy pedagógus tesztje pozitív lesz?

–  A második hullám időszakában eddig is az volt a gyakorlat, hogy ahol nyitva tartanak a köznevelési intézmények, ott nem az egész iskolát zárják be, hogyha koronavírusos lesz egy diák vagy egy pedagógus, csak az az osztály nem megy iskolába, ahol vírusosak vannak. Illetve azok a pedagógusok nem oktatnak, akik megbetegedtek. Az a cél, hogy a 14 év alatti korosztály járhasson iskolába, amíg csak ez tartható. Ennek több oka van. A középiskolás korosztály már önállóan tud tanulni, náluk tehát nem szükséges a szülők jelenléte ehhez, viszont az általános iskolásoknál, különösen az alsósoknál igen. Meggyőződésem az, hogyha nem a normál iskolai tanrend szerint folyik az oktatás, az tudásvesztést jelent. Tehát a gyermekek érdeke is, hogy amíg csak lehet, járjanak iskolába. Természetesen az is szempont, hogy a szülőnek ne kelljen otthon maradnia, eljárhasson dolgozni, hiszen ha a gazdaság összezuhanna, az hosszú távon nagyon rossz következményekkel járna.

 

– Optimista becslések szerint pár hónapon belül érkezhetnek az első vakcinák. Lehet tudni, hogy honnan és mennyi?

A miniszterelnök úr és külügyminiszter úr is arról beszélt az elmúlt napokban, hogy akár már ez év végén kisebb mennyiségű vakcina érkezhet, januárban pedig nagyobb mennyiségű, tavaszra pedig annyi, amely a megfelelő szintű átoltottságot a védekezéshez biztosítani tudja. Azt is lehet tudni, hogy Oroszországgal, Kínával, Izraellel is kapcsolatban áll a magyar kormányzat az Európai Unión kívül, hogy minél hamarabb megbízható vakcina érkezzen Magyarországra. Hogy megbízható legyen, az nagyon fontos kritérium, csak olyan oltás adható be, amely biztonságos.

 

– Nem kapcsolódik szorosan a témához, de ön tárgyalásokat folytatott Békéscsaba infrastruktúrájának fejlesztéséről, a járdafejlesztésről. Mit lehet erről tudni?

Próbáltam a városvezetés és a polgármesteri hivatal segítségével föltérképezni azt, hogyan állunk járdaügyben Békéscsabán. A Modern Városok Program keretei között 2016-ban egy olyan megállapodást írt alá Szarvas Péter polgármester úr és Orbán Viktor miniszterelnök úr, amely nagyon sok területen jelent fejlődést, fejlesztést Békéscsaba számára. Úgy gondolom, hogy egy város, egy megyeszékhely akkor tud modern lenni, akkor tud a mindennapok szempontjából élhetőbb lenni, hogyha a járdái rendben vannak. Az elmúlt hónapokban, hetekben intenzív tárgyalásokat folytattam részben a Belügyminisztériummal, merthogy az önkormányzatok számára támogatást, forrást, a Belügyminisztériumon keresztül kaphatunk, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal és a Pénzügyminisztériummal. Ott tartunk, hogy a tárgyalások eredményeképpen várható egy nagyon jelentős összeg, ami a békéscsabai utcákban döntően járdafelújításra és új járdák építésére fordítható. Ha minden igaz, akkor ebben az esztendőben és a következőben egészen nagy összeget kaphat Békéscsaba. Ez azért is fontos, mert idén gyakorlatilag nincsen járdafelújítás. Ha a rendszerváltozás óta megnézzük, hogy mennyi járda épült évente a városban, akkor azt látjuk, hogy két olyan év kivételével, amikor 200-200 millió forintot tudott költeni erre, átlag 40-50 millió forint jutott ilyen célra, de volt, hogy még ennyi sem. Most egy sokkal nagyobb összeg Békéscsabára kerüléséért dolgozom. 

Frissítés: A Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg az „Egyes térségi fejlesztési igények támogatásáról” szóló, 1746/2020 (XI. 11.) számú kormányhatározat, amely szerint a rendeletben szereplő projektek között a harmadik legnagyobb összeggel, 2 349 000 000 forinttal támogatja a kormány a megyeszékhely járdafejlesztését.

További programok »

FEL