A reggeli áhitat közös énekléssel és imádsággal kezdődött.
- Ezzel a nappal kezdődik a nagyböjti szent idő, és régi egyházi szokás az, hogy a pap bácsi ilyenkor megszentelt hamuval a hívők homlokát meghinti egy kereszt alakjában - ismertette a gyerekekkel az egyházi szokást Szigeti Antal. A gyerekek ezt követően sorba álltak, hogy a plébános elvégezhesse a rituálét.
A reggeli áhitat után a plábános elmondta, hogy a megszentelt hamu az elmúlt évi virágvasárnapi barkák elégetéséből származik, amellyel az "Emlékezz ember, porból vagy és porrá leszel!" szöveggel kisérve hintik meg a hívők homlokát.
- Talán ez a gyerekek közösségében szokatlannak tűnik, hogy emlékeztetjük őket arra, hogy mulandóak vagyunk, de én azt hiszem, hogy ez egy kicsit hiányzik is a mai kultúránkból. Nem szeretünk az elmúlásról beszélni, a halál témáját kerülgetjük. Minden csak arról szól, hogy éljünk, vigadjunk, élvezzük az életet, ne gondoljunk a rosszra, semmire csak arra, hogy kihasználjuk az életet. A halál pedig éppen annyira az életünk része, mint a születés - fogalmazott a plébános.
Hozzátette: felelősek vagyunk az ajándékba kapott időért, hogy azt ne csak a napi szükségletek meszerzésére és élvezetére fordítsuk, hanem gondoljunk egész emberségünk jövőjére, ami nem más, mint az Istentől eltervezett üdvösség, és erre való felkészülés a kötelességünk. Lelkünkkel is törődnünk kell, a nagyböjt egyébként is a megtisztulás ideje, felkészülés a megváltás nagy ünnepére, a húsvétra. A nagyböjt arról szól, hogy tartsunk bűnbánatot, amely által elnyerjük a lélek megtisztulását és az üdvösséget - zárta gondolatait Szigeti Antal.
