Palkovics László technológiai és ipari miniszter a csütörtök délelőtt tartott ünnepségen hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a magyar kormány mintegy 220 milliárd forintot fordított hadiipar fejlesztésre és egy szerdai döntés nyomán további 250 milliárd forintot kíván fordítani a területre annak érdekében, hogy Magyarország ezirányú kitettsége csökkenjen. Mint mondta, egy ilyen gyár építése nemcsak az ország, hanem a térség szempontjából is kiemelt jelentőségű, mivel a tapasztalatok szerint egy külföldi nagyvállalat betelepülését továbbiak követik, példaként említette Kecskemétet, Debrecent és Győrt. A behir.hu kérdésére a megnyitó után kifejtette: a kormány már az Airbus-szal kötött megállapodáskor elköteleződött amellett, hogy azt a high-tech környezetet, amely egy ilyen technológiai beruházáshoz szükséges, tovább fejleszti a térségben. Eddig 2,1 milliárd forintot fordítottak a Békéscsabai és a Gyulai Szakképzési Centrumra, ahol például a gyulai gyár munkaerejét is képzik, valamint létrehozták a Légiipari Klasztert, melynek szintén e két város a központja. A tavaly elindított Drón Koalícióról úgy szólt: a drón egy új eszköz az életünkben, gyorsan fejlődő területről van szó, ehhez azonban szintén szükséges a szakképzés, a jogszabályi háttér, a technológia, a kommunikáció kialakítása. Ebben Békéscsabának azért van fontos szerepe, mert átépítik, modernizálják a repteret, mely alkalmas arra, hogy ott teszteket, oktatásokat végezzenek ott.
Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára hangsúlyozta: a recesszióból való kilábalás egyik módja a hadiipar fejlesztése és a külföldi tőkebeáramlás növelése. Mint mondta, ez a kettő egyszerre jött létre Gyulán, külön kiemelve, hogy a gyár európai befektetésnek köszönhető, melyben 30 százalékos tulajdonrésze van a magyar államnak. Megjegyezte azt is, hogy az aláírástól a gyártás kezdetéig mindössze négy év telt el, a fejlesztést pedig sem a recesszió, sem a háború nem tudta meggátolni. „Gyulán mától nincs felemelkedés helikopter nélkül és nincs Airbus Gyula nélkül” – összegzett.
Galéria
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere arra emlékeztetett, hogy 1979-ben épült legutóbb gyár a fürdővárosban, amely 30 éve zárt be, ez is mutatja a csütörtöki esemény jelentőségét. A rendszerváltás után sorra zártak be a településen a gyárak, a mélypont 2004-ben volt, amikor a tejporgyár felszámolásakor 240 ember került utcára, lebontották az épületet, a törmelékből pedig áruházi parkoló épült. De mint mondta, a gyulaiak összefogtak, a kemény munka eredménye pedig a fordulópont volt. Példaként hozta a válságba került húsipart, melyet a kormánnyal közösen virágoztattak fel ismét, az Airbus-szal pedig véleménye szerint egy új korszak indul el.
Laurent Mazoué, az Airbus Helicopters üzemeltetésért felelős alelnöke arra tért ki, hogy hatalmas mérföldkőhöz érkezett a magyar ipar és az Airbus egyaránt, hiszen hivatalosan is elkészült a gyár, amely egyelőre 50 főt alkalmaz, az év végéig ez a szám tovább nő, néhány éven belül pedig 250 fő alkalmazásával számolnak. Rámutatott, hogy cégük Németországban és Franciaországban is rendelkezik gyáregységekkel, Magyarországra pedig azért települtek, mert itt megtalálható az a magas kompetenciával rendelkező munkaerő, mely a precíz, gyors és biztonságos gyártáshoz szükséges.
Az új gyárban több, mint 2000 féle helikopteralkatrész készül csütörtöktől. Az összeszerelő üzem egy zöldmezős beruházás révén, 25 milliárd forint hazai és európai uniós forrásból épült fel.
H.Sz., V.D.
-400x225.jpg)
