Továbbá tradíció az is, hogy a program előtt és mögött a különleges muzsikárét a Dobszerda Trió szolgáltatja. Az egzotikus vizuális-audiális élmény közben Veres Kriszta, a Meseház vezetője kis lapocskákat adott a megjelenteknek, amelyek Gubis Miska filozófiájának kifejezéseit tartalmazták. A szavak segítségével kapcsolódtak egymáshoz az emberek – mint például kereszt, zászló, szék, szekér, sátor, mell, torony, kabát, hegeszt, csiszol, fest, köszörül, rajzol, fűrészel, ácsol, tájművészet, installáció, plasztika, performance, grafika, zászlós szék, csíki szék, sámánszék, székely szék, asszonyszék, csalánleves, kertalja és ezen kívül rengeteg helyszín.
Veres Kriszta emlékezik, Bíró Joe szörpöl, Korim Feri lencsét néz, Gendrovics Zsóti motívációkat gyűjt – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– Békéscsaba a mi városunk – kezdte beszédét Veres Kriszta. – Sokan vagyunk, akik itt születtünk, sokan vagyunk, akik itt élünk, sokan vagyunk, akik ismertük Gubis Mihályt. Az idő telik, egyre többen vannak, akik műveikről ismerik nevét, emléktábláról tudják, hogy hol élt. Amíg van virág az emléktáblánál, amíg van ember az ünnepi megemlékezéseken, amíg felismerjük karakteres alkotásait, amíg láthatjuk kiállításokon műveit, amíg beszélünk róla, addig velünk van. És utána is itt lesz. Gubis, a csabai.
***
Gubis, a szomszéd
Emlékszem, a 2000-es évek középtáján már Miska az Andrássy 2. szám alatti házban lakott, és egyszer, amikor mentem haza édesanyámhoz, ő a bejárat előtt sepregetett.
Majd többször láttam, hogy Bundival, a négylábú hű társával (aki egy puli volt) számtalanszor jöttek ki az Andrássyra levegőt harapni.
Arra azonban fájón emlékszem, hogy 2000-ben az Ifiházban volt egy kiállítása, és az akkori felelőtlen szerkesztőm nem közölte le Miska karakteres portréját, mert csúnyának találta.
***
A tragikusan elhunyt sokoldalú művész 2006-ban Németországban, egy kínai szobrásznak segített teherautóra rakni egy kőszobrot. A másfél tonnás, nyolcméteres szobor kibillent egyensúlyából, és rádőlt a művészre.
Bundi nem kísérte el a táborba.