– Mi a geotermikus hőhasznosító rendszer kiépítésének a célja?
– Fontos, hogy a városban meglévő energiaszükséglet kielégítése máshonnan történjék, mint eddig. A mostani energiaválságot bőven megelőző időszakban, 2016-ban köttetett a Modern Városok Program keretei között az a szerződés, amely azt biztosította, hogy a kormányzat nemzeti forrásból segíti a város komplex energetikai megújítását. Ez a megújulás több elemből áll. Még a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból nagyon sok intézménynek az energetikai korszerűsítése lezajlott. Az önkormányzati ingatlanok jelentős részében megtörtén a külső nyílászárók cseréje, a kazánok cseréje, a homlokzat vagy födém szigetelése. A komplex energetikai program része az okos közvilágítás kialakítása, valamint a sportcsarnok melletti napelempark létrehozása, a közösségi közlekedés átalakítása, illetve a geotermikus energia hasznosítása is. Ennek az a célja, hogy zöld energia, megújuló energia, alternatív energia szolgáljon a város energiaszükségletének a kielégítésére.
– Milyen haszna származik hosszútávon ebből a településnek?
– A geotermikus energiát ki tudjuk nyerni a föld alól, ebből a szempontból az ország egyik szerencsés adottságú részén élünk. Úgy 90-93 fok közötti hőmérsékletű vizet tudunk felhozni 2450 méternyi mélységből, mert alattunk egy olyan vízkincs van, amit fűtésre tudunk hasznosítani. Egyébként pedig az ország geotermikus energiahasznosításával kapcsolatban stratégiai tervezés zajlik. Ennek a komplex programnak mi is részesei vagyunk. Van egy olyan elképzelés, ami azt szolgálná, hogy ne csak azt az igényt próbáljuk kielégíteni a geotermikus energia hasznosításával, amit most látunk, hanem az később további közintézmények energiaellátását is szolgálja. Távlatilag még jobb lenne, ha ez akár a privát szektorban is használható lenne, de ennyire ne szaladjunk előre. Olyan sok közintézmény van Békéscsabán, akár állami, vagy önkormányzati fenntartásban, hogy ezeknek a fűtése óriási mennyiségű gázenergiát vesz igénybe. Ha ezek egy részének a fűtését meg tudjuk oldani geotermikus energiával, akkor nagy lépést teszünk előre. Ez a mostani projekt 16 alhőközpont létesítését tartalmazza, azaz 16 létesítmény fűtését segíti: a sportcsarnok környezetében levőkét, a CsabaPark egyes épületeit, a gyermekélelmezés ingatlanát, illetve a Kórház utcában lévő egyes sportlétesítményeket.
– Fontos kérdés, hogy mikorra várható a projekt befejezése, illetve mikortól lehet a geotermikus hőt hasznosítani az épületek fűtésére?
– Roppant bonyolult dolog megoldani a geotermikus energia hasznosítását, és helyben megteremteni ennek a szükséges műszaki, technológiai, és az ingatlanokat is érintő feltételeit. Ha gázzal fűtünk, akkor a gáz valahonnan messzebbről jön. Egészen más történet, mint amikor kutat kell fúrni itt, Békéscsabán, és ki kell építeni egy vezetékrendszert, ki kell építeni egy hőközpontot. A hőközpontból alközpontokig el kell vinni a meleg vizet, onnan pedig a visszasajtoló kutakig eljuttatni. Hiszen azzal a vízzel is kell valamit kezdeni, amit fűtésre használunk – ezt vissza kell sajtolni. Az is látszik, hogy mennyi gáz kerül a felszínre a meleg vízzel együtt. Ennek a kezelése, hasznosítása is feladat. Fontos tényező, hogy a Smart Grid projektből kitermelt napenergia biztosítja az elektromos ellátását ennek a rendszernek. Egy hosszú, bonyolult, tervezési, műszaki megvalósítási szempontból is igazán nagy falatról beszélünk. Úgy néz ki, hogy a jövő év elején, három hónapon keresztül tartó próbaüzem indul, és azt reméljük, hogy a 2023-as év közepéig elkészül a projekt, ami azt jelenti tehát, hogy a tervezett egységekben lehet már használni a hőenergiát.
– Mennyire egyedi az ilyen típusú kezdeményezés az országban, vagy akár a régióban, és milyen ötletek vetődtek még fel?
– Az a komplexitás, amiről beszéltem, az egészen biztosan egyedi. Mintaprojektnek számít az, ami Békéscsabán történik. Egyébként az is egyedi, hogy Magyarország a geotermikus energia szempontjából egy jó helyzetben lévő ország, Békéscsabára és környezetére ez az állítás még inkább igaz. Ez egy olyan kincs, amivel érdemes élnünk, és amely megújuló energiának számít. Fosszilis energiát nem kell használni, nem szennyezzük a levegőt, amikor a geotermikus energiát használjuk. Mindenképpen nagy jelentőségű dologról beszélünk. A Modern Városok Program keretei között a napenergia és a geotermikus energia hasznosításán dolgozunk. Nyilván vannak egyéb lehetőségek, például a szélenergia hasznosításának a kérdései is felmerültek az Országgyűlésben. Ausztria a szélenergia hasznosításában élen járó ország, amikor nyugat felé megyünk, ezt látjuk is. Ezért sok ember fejében fölvetődik, hogy mi miért nem használunk több szélenergiát. Egyébként vannak természetvédők, akik tiltakoznak ez ellen, hiszen ez a madárvilág számára okozhat károsodást, nagyobb a zajhatása, valamint az elhasználódott szélturbinák elhelyezése is gondot okozhat. Ettől függetlenül azt hiszem, hogy a szélenergia hasznosításában több potenciál van, és gondos előkészítő munkával ezt is nagyobb arányban fogjuk tudni hasznosítani a későbbiekben. Van vita az atomenergia hasznosításával kapcsolatban is. Úgy gondolom, a több lábon álláshoz hozzátartozik az is, hogy az atomenergiára, a napenergiára, a szélenergiára és a geotermikus energiára is támaszkodhatunk. Rendkívül fontos az is, hogy lássuk, ha megtermeljük az energiát, annak milyen költsége van, és milyen ökológiai lábnyomot hagy maga után. Nagyon nehéz jó döntéseket hozni ez ügyben, de az látszik, hogy az orosz gáztól való függést, és a nem megújuló energiák használatát csökkenteni kell. Sok mindenben kell gondolkodni, és cselekednünk kell, hogy az energiafelhasználásunk takarékos és környezetbarát legyen.
