A Békéscsabai Jókai Színházban szombaton délután mutatták be a Forradalom és színház című drámai montázs előadást. A darab tartalmát Elek Tibor, a Bárka folyóirat főszerkesztője válogatta össze, az előadást Tege Antal, a színház művésze rendezte.
A Jókai színház sokféle módon emlékezik és emlékeztet
A Jókai színház egy október elejétől november végéig tartó, hatvannapos programsorozattal készült a forradalom évfordulójára. Mint azt Seregi Zoltán igazgató elmondta, a színháznak, a kultúra egyik zászlóshajójának, kötelessége, hogy sokféle módon, több helyszínen és többféle műsorral emlékezzen meg a forradalom és szabadságharc napjairól.
– Az október 22-én bemutatott színházi előadáson túl részt veszünk az ünnepségeken, és van egy érdekes installációnk is a színház előtt, amely a 60 év, 60 lépés címet viseli. A Szent István tértől a színházig a kövezethez rögzítettünk hatvan lapot rajtuk az évszámokkal 1956-tól 2006-ig, aki szeretne, ezen és végigmehet. Az út végén van egy molinó, amelyen Fekete Pál, a mi hősünk látható. Tartunk rendhagyó irodalom órákat, és a forradalom négy jellegzetes helyszínére teherautóval is kimegyünk, ott a plató szolgál színpadként, ahonnan egy ’56-hoz kötődő műsort adunk elő – mondta Seregi Zoltán.
Elek Tibor: A színháznak meghatározó szerepe volt '56-ban
A Forradalom és színház című montázs előadás anyagát Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője állította össze. Ennek összeállítása során több szempontot vett figyelembe.
– Szem előtt tartottam, hogy a Jókai színháznak és dolgozóinak meghatározó szerepük volt az ’56-os eseményekben, ezért idevonatkozó szövegeket is kerestem. Kiemelt helyet kap a montázsban Fekete Pál, a békéscsabai forradalom hőse, aki háromszor is megmentette a várost a tűzharctól. Egy újságcikkét is dramatizáltuk, és láthatjuk a színpadon annak részletét, amit a Bárkában tíz évvel ezelőtt elmondott a november negyedikei eseményekről. Ezen kívül a korabeli sajtóból is sok mindent felhasználtam – jegyezte meg Elek Tibor.
Tege Antal: A darabban egy vízionált világba léphet a néző
Tege Antal színművész, az előadás rendezője szerint Békéscsabán is kevesen tudják, hogy például a Jókai színház klubhelységéből indult el, ott szerveződött egy külön bizottság a forradalom idején, és a színház elé érkeztek meg a laktanyától az orosz tankok, amelyek elé állt Fekete Pál. Ahogy Tege Antal fogalmazott: a Jókai színház helyileg is és lélekben is sokat tett az ’56-os forradalom idején.
– A darabban ebből is igyekeztünk valamennyit visszaadni. Mivel műfaját tekintve eklektikus válogatásról van szó, két lehetőség állt a rendező előtt, vagy megpróbálja összefésülni, vagy pedig még eklektikusabbá teszi az előadást. Én a második mellett döntöttem. A Forradalom és színház című darabban így egy elképzelt, vízionált világba léphet be a néző, ahol az egykori hősök mesélik el sorsukat – tudtuk meg Tege Antaltól.
Az előadáson hallott csaknem minden szöveg tehát Békéscsabához és a Jókai színházhoz kapcsolódott. Korabeli tudósítások, az akkori lapokban közölt versek, nyomozati jelentések hangzottak el, és részleteket láthatott a közönség Bartus Gyula: Életek árán és Sarusi Mihály Álompuszta című darabjából. Megelevenedtek a színpadon korabeli helyi sajtóközlemények tudósításai, a Kossuth Népében és a Független Újságban közölt versek, Féja Géza rádiószózata, és Fekete Pálnak visszaemlékezései.
