– Az első háromnegyed év igen jól alakult, ez köszönhető többek között annak is, hogy folyamatos fejlesztés folyik a városban, és ennek révén a gazdaság is halad, fejlődik – kezdte a pénteki sajtótájékoztatót Hanó Miklós alpolgármester.
Hozzátette: hogy a tervezetthez képest mintegy 560 millió forint pluszbevétel keletkezett még az iparűzési adó csökkentése ellenére is az év első kilenc hónapjában. Ebből már 375 millió forint felhasználásáról már döntött a közgyűlés, van benne például egy 100 millió forintos városüzemeltetési forrás, amelyből olyan mindennapi tevékenységeket finanszíroznak majd, mint például a kátyúzás vagy a járdafelújítás. Az alpolgármester megköszönte a város gazdasági szereplőinek a befizetett iparűzési adót, valamint azt, hogy az olykor nehéz pandémiás helyzet alatt is fejlesztették a munkahelyeket.
Hanó Miklós kitért arra, hogy a javaslata alapján 100 millió forintot fordítanak az ivóvízhálózat fejlesztésére is. Ezt a politikus szerint elsősorban az indokolja, hogy a belvárosi telkek megteltek, ezért egyre inkább a település külső területein történnek az építkezések.
– A mintegy 30 km hosszú vízvezeték kiépítése több milliárd forintba is kerülhet, ehhez pedig kormányzati támogatásra lesz szükség. Amennyiben az ivóvízszolgáltató Alföldvíz Zrt. állami kezelésbe kerül, akkor 5-600 millió forintos bevételre számítunk a csőhasználati díjtartozásból, amelyet szintén a hálózat fejlesztésére költenénk – jelezte.
Opauszki Zoltán környezetvédelmi tanácsnok elmondta, hogy Bohus Beáta, egykori kiváló békéscsabai kézilabdázónak, az U17-es női kézilabda válogatott szövetségi kapitányának, valamint Knyihár János fizikoterapeuta – akinek számos békéscsabai sportoló köszönheti mentális és fizikai felkészülését – ítélte oda a grémium a Békéscsaba Sportjáért kitüntetést.
A többlet adóbevételekről szólva hangsúlyozta, hogy ez egyrészt az országban tapasztalható kedvező makrogazdasági környezetnek köszönhető, valamint annak, hogy a békéscsabai gazdasági szereplők is egészséges életjeleket mutatnak.
– Ha nem csökkent volna az iparűzési adó mértéke, akkor az idei évben, a pandémia ellenére az iparűzési adóbevételünk meghaladott volna minden korábbi számot – emelte ki.
Opauszki Zoltán örömét fejezte ki, hogy a város kommunikációjában, intézkedéseiben egyre nagyobb szerepet kap a zöld, ökotudatos szemlélet. Ebben az önkormányzat immár kezdeményező szerepet játszik, ami abban is megnyilvánul, hogy konkrét összegeket nevesítettek erre a célra a közgyűlésen.
– Összességében egy 62 millió forint nagyságú "zöld csomagot" nevesítettünk, ennek részeként fásításra, erdőtelepítésre 15 millió forint többletforrást fogunk tudni áldozni, közterületek zöldfelületeinek öntözésére, az öntözőrendszer kiépítésére 25 millió forint többletforrás áll rendelkezésre – fogalmazott.
Ezenkívül szelektív hulladékgyűjtő edényzet fejlesztésére 12 millió forint többletforrást tud a város biztosítani, egy klímatudatos, fenntartható zöldstratégia kidolgozására pedig 10 millió forintot különítenek el.
Szólt arról is, hogy az egyéni képviselői kommunális fejlesztési keret is megemelkedik, választókerületenként 2-2 millió forinttal. Ez a kisebb, lakossági igények kielégítésére szolgál majd. A turisztikát illetően is született döntés a legutóbbi közgyűlésen, ugyanis 2014 után 3 millió forintból egy új turizmusfejlesztési stratégia is készül majd a többletadóbevételek terhére.
A tanácsnok az ivóvízhálózat-fejlesztések kapcsán kijelentette, hogy a város külterületén élők számára is biztosítani kell a megfelelő ivóvízellátást, ehhez pedig mindent elkövetnek majd a jövőben. Az út és járdafejlesztéshez hasonlóan az ívóvízhálózat bővítéséhez szükséges kormányzati források megszerzéséhez Herczeg Tamás országgyűlési képviselő közbenjárására is számítani lehet – részletezte.
A Fidesz frakció javasolta, hogy készüljön el egy átfogó békéscsabai vízgazdálkodási program, amely nem kifejezetten önkormányzati, hanem uniós pályázati támogatásból valósulhatna meg és elsősorban az éghajlatváltozás okozta csapadékingadozások hatásait mérné fel.
Végül a sajtótájékoztatón szó volt a Békéscsabai Médiacentrum Kft. ügyvezetőjének előterjesztéséről, miszerint az önkormányzat médiatársasága kerüljön ki a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. törzsház konszern típusú vállalatcsoportjából és legyen az önkormányzat közvetlen tulajdona. Ennek pedig az lenne az előnye, hogy a de minimis típusú vállalati támogatásokat is igénybe tudná venni a cég.
