Mint Miklós Attila kifejtette: Magyarországon az emberek háromnegyede az uniós szegénységi szint alatt él. Hiába a kormányzati sikerpropaganda a minimálbér vagy mondjuk a nettó átlagkereset emelkedéséről, mivel az ezekből a jogos emelésekből származó plusz bevételek a vásárlások alkalmával rögtön a pénztáraknál maradnak – tette hozzá.
Az MSZP békéscsabai elnöke úgy fogalmazott, az idei karácsony sokkal drágább lesz, mint a tavalyi volt, gyakorlatilag minden drágult: az energiahordozók, az élelmiszerek, a fogyasztási cikkek, de még a befagyasztott benzinár is magasnak mondható, ami mindennek tovább növeli költségét.
– Ezzel párhuzamosan a forint folyamatosan elértéktelenedik, ami megint csak tovább gerjeszti az áremelkedést – fejezte ki, aláhúzva: nem képes tehát a kormány az áremelkedéstől megvédeni az embereket, ahogyan a koronavírustól sem, az is ugyanúgy sújt mindenkit.
Miklós Attila kijelentette, hogy az MSZP baloldali fordulatban érdekelt, esélyteremtő és lehetőségteremtő kormányt szeretnének alakítani jövő áprilisban. Mint ahogyan elhangzott: a társadalmi szétcsúszás legnagyobb vesztesei a nyugdíjasok, amiről pedig Köteles Lajos, nyugalmazott főiskolai tanár szólt. Úgy fogalmazott: bár a propaganda média azt terjeszti, hogy mennyire fontosak ezek a rétegek, és hogy soha ilyen jó dolguk nem volt, a valóság azért alapvetően más. Például a nyugdíjasok esetében, az átlagnyugdíj valóban sokat emelkedett 2010-hez képest, de a reálérték a valóságban egyáltalán nem nőtt – mondta.
Köteles Lajos leszögezte, hogy örülnek a mostani juttatásoknak, hiszen így a legszegényebbek is megajándékozhatják az unokákat, vagy éppen meg tudnak oldani egy-egy elkerülhetetlen beszerzést, de ez nem feledtetheti el, hogy a nyugdíjasok helyzete alapvetően romlott.
– Ha a nyugdíjas kosár inflációjához viszonyítunk, tehát ahhoz, ami a nyugdíjasok mindennapi életéhez kell, ott az infláció 12-15 százalékra tehető – fogalmazta meg. Kitért arra is, hogy a 3 százalékos emelés ennek töredékét sem fedezi. Beszámolt egy felmérés eredményéről, ami alapján elmondta, hogy 2010-hez képest háromszorosára nőtt a nyugdíjas szegények aránya.
Az átlagnyugdíj elmaradása az átlagbérhez képest fokozatosan erősödik: 2010-ben 74 százalék volt, most pedig 53 százalék – ismertette a nyugalmazott főiskolai tanár.
A felvázolt helyzetre nyújtandó megoldási javaslatként azt közölte, hogy más típusú időspolitikára, gondoskodó államra van szükség. A kutatók évek óta vizsgálják, hogyan lehetne megváltoztatni az ország felzárkóztatási stratégiáját – mondta, kiemelve, hogy az, ami most van, csak a befektetett munkaerőre épülő fejlesztés, de idő közben már egy másik világ formálódik, amiben mi rendre lemaradunk, ez pedig a tudásra épülő gazdaság.
– Gyökeres változásra van szükség, de nem csupán politikai változásra, hanem a szemlélet-átalakítására, méghozzá a teljes társadalom területén, beleértve a nyugdíjrendszert és mindenféle más rendszert is – tette hozzá végül.
