– Az elmúlt évtizedek alatt gazdasági leépülés látható Békés megyében, ahol nincs elég munkahely, a bérezés nem elegendő és rengetegen vándorolnak el innen – mutatott rá a problémákra a Nyugdíjasok Országos Szervezetének társadalompolitikai szakértője. Dr. Köteles Lajos elmondta, hogy az időseket tekintve sem megnyugtató a helyzet: egy tanulmány szerint a nyugdíjasok 64 százaléka havonta kevesebbet kap, mint 80 ezer forint.
– Az 1970-80-as években ipartelepítéssel próbálták megoldani a gazdasági felzárkózást, amely sikeres volt. Csak az a baj, hogy ez egy mesterséges gazdasági szerkezet volt, amely a rendszerváltáskor, a piacgazdaság kiépítésekor összeomlott. Attól kezdve indult meg újra egy leépülési folyamat, amelynek az eredménye: csak a piacképes termelés maradt meg, ez Békésben kevés. Innen indult a folyamat, hogy ha kevés a munkahely akkor elmennek az emberek. Ennek a vonzata, hogy itt maradnak nagy számban az idősek, de ha az idősekre nincs elég pénz, mert az állam is egyre kevesebbet ad és az önkormányzatok is egyre szegényebbek, akkor válságos helyzet alakulhat ki – ismertette a szakértő.
– A különböző gazdasági mutatókat tekintve hátul kullog Békés és Békéscsaba, a megyék és megyeszékhelyek tekintetében, amelyen gyors beavatkozással változtatni kell – ezt már az MSZP Békéscsabai Szervezetének elnöke mondta. Miklós Attila ismertette: az átlagbéreket és a nyugdíjakat tekintve utolsó, utolsó előtti helyen áll Békéscsaba, viszont a természetes fogyást nézve élen járunk.
– Azért, hogy ezen tudjunk változtatni először tisztességes munkát és bért kell adni az itt élőknek azért, hogy élhető legyen Békés megye és élhetőbb legyen Békéscsaba. Ehhez gazdasági beruházásokra van szükség, olyan munkahelyekre, ahol magas hozzáadott értéket tudunk nyújtani, mert akkor tudunk érte magasabb béreket elkérni. A magasabb bérekből az következik, hogy magasabb nyugdíjösszegeket kapunk – emelte ki az elnök.
Az MSZP elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: pártjuk a koronavírus-járvány alatt is folyamatos és valódi konzultációt folytatott a szakszervezetekkel, dolgozókkal és nyugdíjasokkal, hogy miben tudnának megoldást találni a problémákat tekintve.
– A járványhelyzetben is fontosnak tartjuk a munkahelyek megtartását. Ezért elsők között fogalmaztuk meg a 80 százalékos bértámogatást. Ehhez képest a kormány bejelentette, hogy 70 százalékos bértámogatást ad, amely valójában csak 30 százalék, mert ebben az esetben is egy trükközés folyt. Épp úgy, mint ahogy a vendéglátósoktól és a turisztikában dolgozóktól hallottuk, hogy az 50 százalékos bértámogatás, amelyet megígért a kormány, az sajnos csak nyomokban található. Ez csak bértámogatás, nem pedig járulék- és adótámogatás, azokat be kell fizetni, így sokkal kevesebb marad a munkavállalók zsebében. Javaslatunk volt az, hogy a 100 százalékos táppénzt adják meg azoknak, akiknek igazoltan pozitív teszt alapján otthon kell maradniuk karanténban, mert ahogy Müller Cecília is említette: vannak olyanok, akik két lázcsillapító mellett mennek dolgozni. A saját egészségüknél fontosabbnak tartják a családjuk megélhetését és mi nem szeretnénk ilyen kényszerhelyzetbe hozni őket – hangsúlyozta Komjáthi Imre.
