Olyan volt a hétfő esti csabai főtér, mint egy óriáskoncert. Több ezer torok engedte ki magából a villamosságot – pedig csak a Csabai Garabonciás Napok diákpolgármester-jelöltjei léptek ki a színre. (Az aktuálpolitikában legutóbb vagy 30 éve, a rendszerváltásnál voltak ilyen népszerűek a képviselő-jelöltek. Mondjuk, a Garánál mindig azok.)
A protokollt követően a 30Y volt az est üdvöskéje.
Noha a jelöltek egyperceseit követően a tömeg szép lassan a tizedére csökkent, nagy örömömre azonban jó néhány tizenéves maradt a 21 éves zenekar koncertjén.
– Mióta szereted a 30Y-t? – kérdeztem az első sorban álló egyik lányt.
– Tavaly nyár óta.
– Mi az, ami megfogott bennük?
– Az életérzésük, a tartalmas szövegeik… ráadásul rátaláltam a magyar zenekarokra.
– Leírhatom a neved?
– Igen, zsözsözsö. (közben belekezdett a banda)
Galéria
Beck Zoli gitáros-énekes lábánál egy üveg bor, két ásványvíz – semmi májerkodás. (Értsd más muzsikusok csak az átlátszó üvegeket hozzák ki a deszkákra.)
Valószínűleg az utóbbi hét évben egy kicsit elaludtam, mert a korábbi ötösfogatból ma már csak négyen maradtak: Zoli, Beck Laci – dobos, Varga Ádám – bőgős és Sárközy Zoltán billentyűs. (Kettő testvér, kettő-négy.)
A bemelegítő új nótákat követően jöttek a kötelezők (például Felhő); az egyik számnál elment Zoli gitárja, de olyan masszív volt az alap, hogy minimális hiányérzete volt a hangzás kapcsán a hallgatónak. Jó, az összképhez persze hozzátartozik, hogy az énekes sikálja a gitárját.
Közben a rendezői jobbsarokban anya és leánya szinkronban lejtve üvöltötte a szöveget; az egyik biztonságőr is jól érezte magát, elmondása szerint nagyon komálja a fiatalos rendezvényket.
Ezen a héten a diákok öltöztetik a várost.
