– November elsejétől lett az Agrárminisztérium államtitkára. Milyen út vezetett idáig?
– Jó ideje a közéletben tevékenykedem. Már a '80-as évek végén ott voltam a békéscsabai Fidesz megalakulásánál, bejárogattam a helyi Fidesz csoportba. 1991-ben Miskolcra mentem egyetemre, majd 1993-ban léptem be a Fideszbe. 1996-ban a Fidelitas alapító tagja voltam Gyürk Andrással, Tóth Edinával és Fürjes Balázzsal. 1998-ban pedig önkormányzati képviselő lettem Békésen, ez 2010-ig tartott, közben 4 évig alpolgármester is voltam. 2002-től 2014-ig országgyűlési képviselő voltam, ez az időszak magában foglalta a Békés Megyei Kormányhivatalnak az alapító kormánymegbízotti időszakát is. 2014-től 2019-ig európai parlamenti képviselőként tevékenykedtem, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a halászati bizottságnak is tagja voltam, most pedig államtitkárként dolgozom az Agrárminisztériumban.
– Milyen feladatai vannak államtitkárként?
– Az élelmiszerláncért felelős államtitkári feladatok talán a legjelentősebbek a portfólión belül. De ezenkívül idetartozik még az élelmiszeripar, a parlagfű elleni védelem, az ezzel kapcsolatos ügyek, és az állatvédelem, továbbá a védjegyek kérdése is. Állategészségügyi kérdések, növény-egészségügyi kérdések – tehát egy jelentős portfólióról van szó.
– A vírus milyen kihívások elé állította az élelmiszeripart?
– A magyar élelmiszerbiztonság, az hogy jusson elegendő jó minőségű élelmiszer a magyar állampolgárok asztalára, az az élelmiszerláncon múlik. Magyarországon a járvány idején is folyamatosan megfelelő volt az élelmiszerellátás. A pandémia kezdetén voltak alapanyag-, segédanyag- és logisztikai problémák – hosszú távon ez is egy olyan kérdéskör, amire fókuszálni kell. Az alapanyagok, segédanyagok elsősorban EU-n kívülről jönnek Magyarországra, fontos, hogy ezek beszerzése biztosított legyen. Hogy e tekintetben a függetlenséget, a kieső dolgok pótlását hogyan oldjuk meg, ez egy stratégiai kérdés a jövőre nézve. A járvány rávilágított arra is, hogy maga az élelmiszeripar, az élelmiszer-biztonság kérdésköre mennyire fontos. Hiszen amikor azon kezdünk el gondolkodni, hogy lesz-e a mindennapjainkban az asztalunkon étel, és ezt az egész országra, mind a 10 millió állampolgárra vonatkoztatjuk, akkor ez egy rendkívül komoly kérdés. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a járvány kezdetén milyen felvásárlási láz volt, az akkor fölmerült kérdések egy része megmaradt, ezekre hosszú távon választ kell találni.
– Tárgyalt Font Sándor országgyűlési képviselővel, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökével. Milyen témákat érintettek?
– Font Sándorral már a beiktatásom utáni második munkanapon találkoztam, hiszen ő a magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnöke. Ő egyébként a Pálinka Nemzeti Tanácsnak az elnöke is. Természetesen sokat beszéltünk a pálinka kérdésköréről. A szabályozók, a törvényi változások a pálinkakereskedőket, az elárusítóhelyeket, a pálinkaházakat azért rosszul érintik. Beszéltünk arról, mit kellene tennünk ebben a helyzetben? Mi lehet a megoldás? Milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a pálinkásoknak – ezt részletesen körbejártuk. A bor kérdésköre volt a másik olyan, ahol főleg az ellenőrzésre volt kíváncsi az elnök úr. A harmadik olyan téma, ami érintette a beszélgetésünket, az a védjegyek kérdésköre volt.
– Vannak-e az Agrárminisztériumnak tervei az élelmiszer-feldolgozó üzemek megsegítésére?
– El kell mondani, hogy azok a járulékkedvezmények, amelyek sok más szektort, az élelmiszeripart is érintették. Van egy 25 milliárdos csomag, ebből 8 milliárd forintot munkahelymegtartásra használhatnak az élelmiszeripari vállalatok 125 ezer forint/fő értékben. 1 457 magyar élelmiszeripari vállalkozások, cégek között, pályázat útján kiosztottak 6,8 milliárd forintot. Ennél a pályázatnál fontos elmondani, hogy a nagyvállalatok is pályázhattak.
– Hogyan tudják most biztosítani a lakosság számára a biztonságos élelmiszer-ellátást?
– Meg kell, hogy nyugtassak mindenkit: a magyar élelmiszeripar a Magyarországon dolgozó élelmiszerláncokon keresztül az élelmiszert biztonságosan tudja garantálni a jövőben is az állampolgároknak. A magyar állampolgárok asztalán jó minőségű élelmiszer lesz a jövőben, a vírus ellenére is.
– Békéscsabai vonatkozásban várható-e védjegy valamely termékkel kapcsolatban?
– A csabai kolbász tekintetében két nagyon fontos tényező van, amit oltalomról, eredetvédelemről, földrajzi jelzőről kell tudni. A csabai vastagkolbász esetében is igaz az, hogy rendelkezik földrajzi áruvédjeggyel, földrajzi árujelzővel. Ez egy oltalom, amely azokra a termékekre vonatkozik, amelyek egy bizonyos régióban egy bizonyos alapanyagból készülnek. Ezzel az oltalommal a csabai kolbász már 2010 óta rendelkezik. Ilyen formában nincs szükség védjegyre, hiszen ami már megvan, az tulajdonképpen egy magasabb fokozat.
– Történik-e minőségi ellenőrzés alapanyagok tekintetében?
– Természetesen folyamatosan ellenőriz a Nébih, e tekintetben újdonságról nem tudok beszámolni. Azt talán érdemes elmondani, hogy a magyar élelmiszer-biztonság az egyik legjobb Európában. Nagyon fontos, hogy az állampolgárok visszajelzései is ezt erősítik meg. Az állampolgárok érzik, hogy jó, megbízható munkát végez a Nébih, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely ugye az élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkársághoz tartozik. Tehát e tekintetben is jól állunk.
