Emléktáblát helyeztek el péntek délután Hankó András sírjánál. A békéscsabai történész Berényi úti evangélikus temetőbeli nyughelyéhez a Hankó család számos tagján kívül Hradište kisvárosából is jó néhányan érkeztek.
– Édesapám 1986-ban levelet írt az akkor még csehszlovákiai Hradištébe, ugyanis a levéltári kutatásai során kiderítette, hogy 1718-ban arról településről is érkezett hét család Csabára – mesélte a megemlékezés előtt Hankó András fia.
Kesjár Mátyás beszél, a jobbján Pavol Lašak – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Ifjabb Hankó András megjegyezte, az egyikük a békéscsabai Hankók őse, Hankó János volt. Majd a kapcsolat felvételét követően egy csabai delegáció – apukájával az élen – kilátogatott a felvidéki kistelepülésre, ahol nagy szeretettel fogadták őket.
– Természetesen a meghívásra viszont meghívás volt a válasz. 2018-ban édesapámat Hradište díszpolgárává választották – fűzte hozzá.
A megjelenteket Kesjár Mátyás, a Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat elnöke és Pavol Lašak, Hradište korábbi polgármestere, egyben az emléktábla egyik kezdeményezője köszöntötte. Majd az emléktáblát a sír talpazatára helyezték.
– Nagyon megtisztelő ez a megemlékezés, az emléktába, ez egy örök emlékezetül fog szolgálni – mondta Hankó Éva, Hankó András lánya. – Ha a szüleink most látnak minket, gondolom, nagyon meghatódnak azon, hogy több mint 300 kilométer távolságból is érkeztek vendégek.
Bátyja szavaira rímelve megemlítette, 1718-ban, Hradištéből indult el Hankó János, a csabai Hankók őse, aki többedmagával Csabán telepedett le. – Ma már a 11. generáció is megjelent, az én kétéves kisunokám, valamint a bátyám háromnapos ikerunokái – fűzte hozzá.
A templomkerti programot Nagy Zoltán, a Kelet-békési Evangélikus Egyházmegye esperese által celebrált áhítat zárta.
Az ünnepély a Szlovák Kultúra Házában folytatódott. A Hankó András Emlékülést Murvai Benedek klarinét-, illetve Kesjár Ábel furulyajátéka nyitotta meg. Azt követően Püski-Liker Bence, a Csabai Szlovákok Szervezete elnöke méltatta Hankó Andrást, és végül Hankó András búcsúztatta az édesapját.
Hankó András 1938. – Tisztelettel megemlékeznek Hradište lakói (fordította: Kiszely András)