Kazinczy Ferenc imádta a természetet és a kertet
Szalay Ágnes a reformerek hóbortjai és a reformkori nők után ezúttal mesélt Kazinczy Ferencről, a nyelvújítás vezéralakjáról, akiről talán kevesen tudják, hogy a kertek nagy szerelmese volt, az angolparkokról könyvet írt, és saját széphalmi kúriájának a kertjét maga tervezte, a fáit maga gondozta.
– Azt talán még kevesebben tudják róla, hogy kiváló levéltári szakember volt, a Zemplén megyei levéltárnak volt a rendezője, miután az elődje, Szirmai Antal főjegyző elkezdte rendbe rakni azt, és kialakított ott egy történelmi levéltárat, amelyet Kazinczy tovább vitt. Egyébként a Zemplén vármegyei levéltár gyűjteménye ma Sátoraljaújhelyen található. A belső berendezés megmaradt a barokk korból, így meg lehet látogatni azt a helyet is, ahol Kazinczy Ferenc dolgozott – sorolta a történész.
Arany János Geszten Tisza Domokos tanítója volt
Az előadásban ezután Arany János következett, akiről valószínűleg nem sokán tudják, hogy a zene fontos szerepet játszott az életében, illetve hogy a földmérést is elsajátította, amikor Nagyszalontán aljegyzőként működött. Békés vármegyei, Geszti tartózkodásának történetéről szintén szó esett.
– 1851-ben Arany János – egy debreceni diáktársa segítségével – Tisza Lajos fiatal gyermekének, Tisza Domokosnak a nevelője lett, aki mellé irodalomban jártas tanárt kerestek. Úgy alakult, hogy mély barátság szövődött tanító és tanítványa között,
Wesselényi Miklós Széchenyivel bejárta Franciaországot és Angliát
Wesselényi Miklósról, az „árvízi hajósról”, aki számos sportban is jeleskedett, szintén számos érdekesség hangzott el.
– Széchenyivel 1820-ban kötöttek barátságot, 1822–23-ban pedig együtt utazták be Angliát és Franciaországot. Franciaországban meglátogatták a Moet pezsgőgyárat, ahol élénken érdeklődtek a pezsgőgyártás felől, illetve ki is próbálták az ott készített nedüket. Angliában szintén számos újdonságot megnéztek, de hazafelé már külön jöttek, mert a londoni nagykövet megkérte Wesselényit, hogy hozza haza a nagy, újfundlandi kutyáját – említette meg a történész.
Szalay Ágnes kiemelte, hogy Wesselényi – akire az 1838-as pesti árvíz hőseként is tekintenek – számos lakost mentett meg, és mélyen elítélte azokat a hajósokat, akik csak tehetős embereknek segítettek pénzért.
Azt is megtudtuk, hogy Wesselényinek számos hölgy ismerőse volt, akikről a naplójában is megemlékezett, mégpedig cseppet sem szemérmesen, szinte sportteljesítményként dokumentálva hódításait.
Wargha István tudta, hol rejtőzik a magyar korona
Wargha István a reformkor egy különös alakja volt, és inkább hírhedt, mint híres. Az Arad megyei Magyarpécskán született férfiról Szalay Ágnes elmondta, hogy akár a reformkor legnagyobb neveléstudományi szakembere is lehetett volna.
– A tolnai kisdedóvó-képző intézet igazgatója volt, nagyon szerették a tanítványai, hisz újító, előremutató nevelési elveket vallott. Wargha azonban többre vágyott, bekerült Kossuth Lajos holdudvarába, ott politikai újságírással foglalkozott. Mintha Kossuth pályáját próbálta volna utánozni, azonban kevésbé jó ízléssel. Miután dolgozott az első felelős magyar kormány tisztviselőjeként – Bécsben, a király személye körüli minisztériumban –, 1848-ban politikai okok miatt bebörtönözték, ekkor felajánlotta szolgálatait a bécsi titkosrendőrségnek. Ezután Kossuth Lajossal is felvette a kapcsolatot, fedésben neki is dolgozott, vagyis kettős ügynök volt – mondta el a történész.
Szalay Ágnes beszélt arról, hogy a szent koronát 1849 augusztusában, nem sokkal a világosi fegyverletétel után Orsovánál elásták a földbe, 1853-ban pedig Warghát bízták meg az osztrákok azzal, hogy azt megtalálja, mert nekik sehogy sem sikerült. Kossuth ismerte a titkos rejtekhelyet, mit sem sejtve felfedte azt Warghának, és fájdalmasan csalódott, amikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy Wargha elárulta.
Megtudtuk azt is, hogy Wargha később Nagyváradon telepedett le, ott volt jegyző. Az egyik lánya a békési járási szolgabíróhoz ment feleségül, így többször is átutazott Csabán, meg is jegyezte, hogy ez egy nagy tót falu.
– Érdekesség, hogy még 1851-ben, amikor Wargha még Arad megyében szervezett a Kossuth mozgalomba embereket, megismerkedett többek között Kertai Józseffel, aki nem volt más, mint annak a Kertai Idának az édesapja, aki a Munkácsy Emlékház egykori tulajdonosa fiának, Omaszta Gyulának a felesége lett később. Warghánál megjegyzendő, hogy amikor a titkosrendőrség kérte, 1855-ben feladta azokat, akiket még ő szervezett be annak idején az ellenállásba – tette hozzá Szalay Ágnes.