Évekkel ezelőtt Gécs Béla írt a Csabai Mérleg hasábjain édesapámról, Nattán Istvánról, mint a csabai vitorlázórepülés atyjáról. Felvetette azt is, hogy jó lenne, ha emléktábla őrizné emlékét Békéscsabán. A gondolat ekkor született meg. Most pedig a férjem, Borpataki László kezdeményezésére, Szarvas Péter polgármester úr közbenjárására elkészült az emléktábla – mondta Borpatakiné Nattán Mária, Nattán István lánya az Eötvös utcában, ahol kedden délután avatták fel az emléktáblát.
„Nattán István (1902-1975), okleveles gépészmérnök ebben a házban élt és tervezte meg Békés megye első vitorlázó repülőgépét, a Csaba vezért 1934-ben” – áll azon az emléktáblán, amelyet Nattán István családja, valamint Békéscsaba önkormányzata állíttatott. A ház a mérnök életének meghatározó helyszíne volt, itt tervezte a siklórepülőt is.
– Édesapám az 1930-as évektől dolgozott ezen a helyen, itt volt a sofőriskolája, az irodája és itt lógtak sorban egymás mellett az általa tervezett repülők. A szívszerelme a Csaba vezér volt, megengedte, hogy annak pergamenből készült makettjével néha játszhassunk is. Az emléktáblát két évvel ezelőtt szerettük volna elkészíttetni édesapám halálának a negyvenedik évfordulójára, akkor nem jött össze, örülünk, hogy most sikerült – mondta Borpatakiné Nattán Mária.
Szarvas Péter a táblaavatón kiemelte: Nattán István egy olyan ember volt, aki a választott szakmája, a gépészmérnökség mellett mert nagyot álmodni.
– Nemcsak álmodozott arról, hogy próbál egy vitorlázórepülőt összeszerelni, de meg is tette azt. Békéscsabán, az Eötvös utca 4. szám alatt alkotta meg a csodát, a Csaba vezérről elnevezett gépet, ami 1935-ben emelkedett a levegőbe a mai repülőtér helyén. Úgy gondolom, hogy minden olyan személyt tisztelnünk kell, akire büszkék lehetünk, és meg kell őriznünk az ilyen emberek emlékét. Legyünk büszkék Nattán Istvánra is, aki nagyszerűt alkotott városunkban az élete során – emelte ki Szarvas Péter polgármester.
Mint megtudtuk, Nattán István műszaki egyetemi évei alatt Asbóth Oszkár és Rubik Ernő hatására kezdett foglalkozni a siklórepüléssel. Gépészmérnöki oklevele megszerzése után, 1928-ban nyitott Békéscsabán épületgépészeti mérnöki irodát. A csabai sportrepülés meghonosításáért 1932-től tevékenykedett. A Körösvidék című napilapban ifjúsági modellépítő sorozatot indított, ezzel egy időben gyakorlati munkákon keresztül oktatta a fiatalokat a vitorlázórepülésre. A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) keretében megalakult repülőszakosztály választott vezetője lett. A 20 tagú lelkes csoport Nattán István tervei szerint és irányításával, Leel-Ösy Albert mű-asztalos Luther utcai műhelyében megépítette az első siklórepülőt, amely a Csaba vezér nevet kapta. A Csaba vezér első próbastartján – 1935. július 6-án – Zsiros András pilótával, gumikötéllel 8 méter magasba fellőve, 144 métert siklott az akkori felsővégi legelőn, a mai repülőtéren. Nattán István is többször felrepült a Csaba vezérrel, amely országos hírnevet szerzett és Békéscsaba büszkesége lett. A háború után Nattán nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a csabai vitorlázórepülő élet újbóli beindításába. Személyét tisztelet övezte, ezért is választották meg 1946-ban a Békés Vármegyei Repülő Egyesület elnökévé. Később munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott a repülés területén tevékenykedni.
Mostantól – akár csak Kvasz András – Nattán István, a csabai vitorlázórepülés legelső úttörője nevét is emléktábla őrzi Békéscsabán.
