Korábban tudósítottunk a behir.hu oldalán arról, hogy a békéscsabai önkormányzat 2016. május 31-én, Szarvas Péter polgármestere kezdeményezésére emléktáblát helyezett el Nattán István okleveles gépészmérnök, a vitorlázórepülés atyja tiszteletére az Eötvös utca 4. szám alatt.
A táblánál pénteken délután tartottak megemlékezést, a város nevében pedig Varga Tamás alpolgármester helyezett el koszorút.
– Nattán István 1928-ban költözött Békéscsabára, ahol gépészmernökként dolgozott, de a mindennapi munkavégzésén túl mindig gondolkodott valami újban. Ezt az újító szándékot az aviatikában, a repülőgép fejlesztésébe ölte bele – idézte fel.
Borpatakiné Nattán Mária, Nattán István lánya a megemlékezésen elmondta, hogy büszke édesapja munkásságára és örömmel gondol vissza gyermekkorára. Mint kiemelte, édesapja rendkívül játékos ember volt, akivel könnyen lehetett viccelődni, ugyanakkor rendkívül következetes és szigorú bizonyos területeken.
– Ha elmehettünk délután vagy este a barátokhoz és megbeszéltük édesapámmal, hogy tíz órára itthon kell lenni, ott nem volt apelláta. Annak úgy kellett lennie – tette hozzá Borpatakiné Nattán Mária, aki arról is tett említést, hogy bár édesapja a reál tantárgyakhoz, különösen a matematikához értett, belőle pedig biológus lett.
A rendezvényen közreműködtek a Békéscsabai Bartók Béla Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola növendékei.
Nattán István
Gépészmérnöki oklevele megszerzése után, 1928-ban Békéscsabán épületgépészeti mérnöki irodát nyitott. A csabai sportrepülés meghonosítása érdekében 1932-től tevékenykedett, amit kedvtelése és rajongási vágya indított el benne. A Körösvidék című napilapban ifjúsági modellépítő sorozatot indított. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy közleményeit a legkisebb diákok is megértsék; így nem a repülés elméleti kérdéseire fektette a hangsúlyt, hanem gyakorlati munkákon keresztül oktatta a kíváncsi fiatalokat a vitorlázórepülésre.
A Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) keretében megalakult repülőszakosztály választott vezetője lett. A 20 tagú csoport Nattán István tervei szerint és irányításával, Leel-Ősy Albert asztalos Luther utcai műhelyében megépítette az első siklórepülőt, amely a „Csaba vezér” nevet kapta. A „Csaba vezér” első próbastartján – 1935. július 6-án – Zsíros András pilótával, gumikötéllel 8 méter magasba fellőve, 144 métert siklott az akkori felsővégi legelőn, a mai repülőtéren. Nattán István is többször felrepült a „Csaba vezérrel”, amelynek országos híre Békéscsaba büszkesége lett.
A „Csaba vezér” előző évi sikere ösztönzésre bírta a MOVE szakosztályát, hogy megszervezzen egy újabb repülőnapot, amelyre szeptember 8-án került sor. Céljuk az volt, hogy ez az esemény mind méreteiben, mind a rendezés tekintetében felülmúlja a többit, de ez kudarcba fulladt a rossz és szeles időjárásnak köszönhetően. A leghíresebb magyar vitorlázógép, a Karakán nem érkezett meg, így a „Csaba vezér” sem tudott felszállni motornélküli volta miatt, ráadásul még a szél is felborította, így komoly sérülést okozott neki.
Nattán István a személyét ért támadások miatt lemondott az osztályvezetői pozícióról és levelében tisztázta magát a vádak alól: „Kijelentem, hogy tisztségemet egyéni érvényesülésem céljaira soha felhasználni nem akartam, sőt a szakosztályban végzett munkám tetemes károkat okozott magánvállalkozásomban, mert sok időt és energiát emésztett fel. Presztízskérdést csináltam abból, ha még anyagi veszteség ér is, az általam elvállalt és elkezdett munkát befejezzem. Bejelentem a tisztelt elnökségnek, hogy a szeptember 8-i repülőnapot minden részletében előkészítettem, megszerveztem. Az általam elkészített programot, elrendezést, térképet rendelkezésükre bocsátom, de a repülőnap levezetését a fentek miatt nem vállalom. Én ott csak mint szerény néző fogok részt venni. Nekem nem a repülés a kenyerem, így ebből a munkából sem a Légügyi Hivatalnál, sem másutt a magam részére semmiféle előnyt sem biztosíthattam.”
A háború után Nattán nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a csabai vitorlázórepülő élet újbóli beindításába. Személyét nagy tisztelet övezte, ezért is választották meg 1946-ban a Békés Vármegyei Repülő Egyesület elnökévé. Később munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott a repülés területén tevékenykedni. 1956-ig dolgozott főmérnökként a Békés Megyei Téglagyári Egyesülésben, majd a konzervgyár tisztaüzemében.
