“Emlékezzünk a szétszórt magyarság tragikus történetére”

Több mint hetven éve hetvenhatezer felvidéki magyart kényszerítettek az otthona elhagyására. A második világháború után Csehszlovákia nemzetállami törekvései miatt az úgynevezett Benes dekrétumokban rögzítették az ország területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét. Emiatt 1946-ban és 1947-ben Felvidéken több tízezer magyart telepítettek ki akarata ellenére a szülőföldjéről. Pénteken a békéscsabai városháza dísztermében emlékeztek vissza az akkori eseményekre.

 

 

A szlovák-magyar lakosságcsere-egyezményre hivatkozva az első vagonok 1947 április 12-én indultak el a Felvidékről, és 1949. június 5-ig több mint 76 ezer embert szállítottak át Magyarországra.

Barcs Anikó, Barcs Józsefné Csizmadia Margit átélő lánya mesélt a megjelenteknek az akkori borzalmakról.

 

 

„A fegyveres katonák és a szuronyosok kíséretében életek munkája veszett el néhány óra alatt. Csecsemőket, haldokló öregeket, terhes anyákat, betegeket tuszkoltak a vagonokba és senki nem tudta, hová viszik őket.  A megtörténtekről pedig 50 évig nem lehetett beszélni”– mondta Barcs Anikó.

Békéscsabára ötszáz  család került, akik megfosztva szülőföldjüktől, vagyonuktól, közösségüktől, családjaiktól, kitartó munkával új életet tudtak kezdeni a Viharsarokban.

Fontos emlékeznünk a magyarságot ért ilyen tragédiára, hogy soha többet ne forduljon elő, hogy egy népcsoportot kollektíven megbélyegezzenek, bűnösnek nyilvánítsanak és elűzzenek a szülőföldjükről – fogalmazott Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján.

 

 

A program végén a kitelepítést átélők és hozzátartóik is elhelyezhették a megemlékezés virágait a városháza árkádsoránál lévő emléktáblánál.

 

Megosztás:

Címke: , , , , , , ,